Ha a NATO nagyhatalmaknak tényleg olyan fontos a határok sérthetetlensége, az államok területi integritása, akkor miért szakították el Koszovót Szerbiától? Nem gondolták, hogy ez veszélyes precedensnek bizonyulhat?

Ez nehéz ügy, máig vitatott, nem sikerült megoldani a konfliktust. Igazából nem látszott jó megoldás, hogy mit is kellene tenni Koszovóval a megszállás/felszabadítás után. Végül erre jutottak 2008-ra, hogy meglépik, független állammá nyilvánítják, akár egyoldalúan is Szerbia és az őt támogató nagyhatalmak tiltakozása ellenére.

Lehetett talán némi kétség, aggodalom a jogosság kapcsán, de a döntés után hangsúlyozták a nyugatiak, hogy ez egyedi eset volt, nem jelent precedenst, nem lehet hivatkozási alap, nem követheti más a példát.

Oroszország viszont ennek ellenére már 2008 februárjában figyelmeztetett, hogy szerinte ez jogi precedenst teremtene és összefüggésbe hozták a döntést Grúzia szeparatista régióival is. Később az augusztusi dél-oszétiai háború után el is ismerték Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét és 2014-ben is hivatkoztak Koszovóra a Krími Köztársaság függetlenségének elismerése során.

Most a héten nem hallottam, hogy ismét felhozta volna az orosz diplomácia, de igazából már nincsenek is érdemi diplomáciai kapcsolatok Oroszország és a NATO között.

Koszovóra mondták anno hogy kinyílt pandora szelencéje.

[link]

Lényegében az akkori döntéseknek köszönhető hogy ilyen dolgok vannak most mint ukrajnában vagy amit ma Kína kijelentett hogy azon jogon hogy a szakadárok sértik a területi integritást akkor ők vissza szerzik Taiwant

Lehet, hogy a NATO nagyhatalmak nem gondolták veszélyes precedensnek vagy legalábbis nem akarták annak gondolni, tartani, viszont a NATO is megosztott volt a kérdésben. Voltak olyan NATO tagországok, melyek valóban fontosnak tartották az európai államhatárok sérthetetlenségét, területi integritás védelmét, így például Spanyolország, Görögország, Románia, Szlovákia máig nem hajlandók elismerni Koszovó függetlenségét, hiába kérte ezt tőlük Amerika és az európai nagyhatalmak.

Kínának és Indiának is úgy tűnik, hogy fontosabb az európai határok tiszteletben tartása, országok területi integritásának védelme, mint a NATO nagyhatalmaknak vagy éppen Oroszországnak. Ők Koszovó, Dél-Oszétia, Abházia, Krím elszakadásának elismerésére sem voltak hajlandók. Igazából nem is az európai stabilitás, konfliktusok miatt aggódnak ők, hanem a saját országukban tapasztalható szeparatista, elszakadási törekvések miatt (Hongkong, Tibet, Tajvan, Hszincsiang, Kasmír, Szikkim, Arunachal Pradesh, Naganal, Maniour).