Ha a NATO nagyhatalmaknak tényleg olyan fontos a határok sérthetetlensége, az államok területi integritása, akkor miért szakították el Koszovót Szerbiától? Nem gondolták, hogy ez veszélyes precedensnek bizonyulhat?
Ez nehéz ügy, máig vitatott, nem sikerült megoldani a konfliktust. Igazából nem látszott jó megoldás, hogy mit is kellene tenni Koszovóval a megszállás/felszabadítás után. Végül erre jutottak 2008-ra, hogy meglépik, független állammá nyilvánítják, akár egyoldalúan is Szerbia és az őt támogató nagyhatalmak tiltakozása ellenére.
Lehetett talán némi kétség, aggodalom a jogosság kapcsán, de a döntés után hangsúlyozták a nyugatiak, hogy ez egyedi eset volt, nem jelent precedenst, nem lehet hivatkozási alap, nem követheti más a példát.
Oroszország viszont ennek ellenére már 2008 februárjában figyelmeztetett, hogy szerinte ez jogi precedenst teremtene és összefüggésbe hozták a döntést Grúzia szeparatista régióival is. Később az augusztusi dél-oszétiai háború után el is ismerték Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét és 2014-ben is hivatkoztak Koszovóra a Krími Köztársaság függetlenségének elismerése során.
Most a héten nem hallottam, hogy ismét felhozta volna az orosz diplomácia, de igazából már nincsenek is érdemi diplomáciai kapcsolatok Oroszország és a NATO között.
Koszovóra mondták anno hogy kinyílt pandora szelencéje.
Lényegében az akkori döntéseknek köszönhető hogy ilyen dolgok vannak most mint ukrajnában vagy amit ma Kína kijelentett hogy azon jogon hogy a szakadárok sértik a területi integritást akkor ők vissza szerzik Taiwant
Lehet, hogy a NATO nagyhatalmak nem gondolták veszélyes precedensnek vagy legalábbis nem akarták annak gondolni, tartani, viszont a NATO is megosztott volt a kérdésben. Voltak olyan NATO tagországok, melyek valóban fontosnak tartották az európai államhatárok sérthetetlenségét, területi integritás védelmét, így például Spanyolország, Görögország, Románia, Szlovákia máig nem hajlandók elismerni Koszovó függetlenségét, hiába kérte ezt tőlük Amerika és az európai nagyhatalmak.
Kínának és Indiának is úgy tűnik, hogy fontosabb az európai határok tiszteletben tartása, országok területi integritásának védelme, mint a NATO nagyhatalmaknak vagy éppen Oroszországnak. Ők Koszovó, Dél-Oszétia, Abházia, Krím elszakadásának elismerésére sem voltak hajlandók. Igazából nem is az európai stabilitás, konfliktusok miatt aggódnak ők, hanem a saját országukban tapasztalható szeparatista, elszakadási törekvések miatt (Hongkong, Tibet, Tajvan, Hszincsiang, Kasmír, Szikkim, Arunachal Pradesh, Naganal, Maniour).
#4 Te nagyon el vagy tévedve.
Koszovóban 1998-re kitört egy polgárháború, háborús bűncselekményekkel mindkét oldalon, több ezer halottal, de népirtás nem volt a szerbek és az albánok részéről sem, ez csak az akkori propaganda volt a szerbek ellen a háború megindítására (ezt az EU és a hágai nemzetközi bíróság is elismerte már évekkel ezelőtt). A nyugati médiában a háborús hangulatkeltésben leközölt szerb patkó terv sem létezett valójában.
1999-ben a NATO bombázási kampányt indított, hogy véget vessen a háborúnak (inkább fokozta azt), majd a szerb kapituláció után bevonult Koszovóba és átvette az igazgatást. Gyakorlatilag már ebben az évben elszakították Koszovót Szerbiától, de ez csak 2008-ban lett hivatalos, ekkor deklarálták a független államiságot a NATO nagyhatalmakkal koordinálva (korábban 1990-ben már volt egy ilyen deklaráció, de akkor azt csak Albánia ismerte el és Jugoszlávia ellenintézekdéseket vezetett be a szakadár albánok ellen).
Koszovó sosem volt tagállam Jugoszláviában, a Szerbia és Montenegró államszhövetségben sem, hanem jogi szempontból Szerbia autonóm tartománya, úgy mint a Vajdaság vagy ahogy volt Grúziában Dél-Oszétia, Ukrajnában a Krím.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!