Amikor a NATO támadta Szerbia szuverenitását, területi integritását vagy Oroszország Grúzia területi integritását, akkor azon miért léptek könnyebben túl a rivális nagyhatalmak és miért pont Ukrajna miatt éledt újjá a hidegháború?
Korábban is voltak vitás pontok, feszültségek, fenyegetőzések, elhidegülés a hidegháború utáni évtizedekben a fenti katonai konfliktusok miatt, de azokból nem lett tartós, erős elszigetelődés. Törekedtek utána a kapcsolatok normalizálására és gazdasági szankciózás sem volt egymás felé. Továbbléptek a sérelmeken.
Mintha 2014 és Ukrajna, főként a donbasszi háború jelentette volna a fordulópontot. Keményebb fellépés, elszigetelés, szankciózás, elszigetelődés, élesebb szembenállás, újabb hidegháború. Nem látszik semmilyen enyhülés, inkább mintha még most is egyre inkább csak elmérgesedne a viszony. Egyre többen látnak reális esélyt a közvetlen katonai összecsapásra a NATO és Oroszország között és már nem csak újságírók, de vezető politikusok is ilyeneket mondanak.
Az olyan együttműködések, mint a Nemzetközi Űrállomás, nukleáris rakéták korlátozásáról szóló szerződések, nukleáris fegyverekből békés, energetikai célú üzemanyagot készítő, exportáló közös projektek is véget érnek, úgy tűnik nem lesz megújítás.
Még ide tartozik a 2003-as iraki háború is, mely miatt tiltakozott Oroszország, elítélte Amerikát és az Egyesült Királyságot az invázióért, de ez sem okozott nagy törést a kapcsolatokban. Oroszország teljesen passzív maradt.
Később a Közel-Keleten Szíria súlyosabb kérdésnek bizonyult, ott szembekerültek a nagyhatalmak, mindkét fél aktív szereplő lett, a katonai konfrontációhoz is közel kerültek. A NATO tag Törökországgal meg is történt.
Jugoszlávia, Grúzia, Irak, Szíria is független országok voltak, nem csak Ukrajna.
Egyikben sem volt kötelező beavatkozni, háborút indítani, ez csak washingtoni, moszkvai döntés volt. Egyébként Szerbiában is a NATO háborúja idején ötször többen haltak meg és hatszor többen menekültek el, mint előtte, így humanitárius szempontból, nem volt sikeres az amerikai kampány.
Irakba sem hozott békét Amerika, több százezren haltak meg a háborúban.
A humanitárius szempontok már csak azért sem elsődlegesen fontosak, mert amikor Grúzia indított inváziót Dél-Oszétia ellen és háborús bűncselekményeket követtek el, civil autósokat, lakóházakat lőttek szét, menekültválság, humanitárius válság alakult ki, akkor a NATO is a be nem avatkozást szorgalmazta és elítélte Oroszországot a katonai intervencióért. De itt is igaz, hogy az orosz hadsereg beavatkozása után a háború csak tovább eszkalálódott, utána 3-4-szer többen haltak meg a háborúban, habár Oroszország is humanitárius szempontokkal, az öldöklés leállításával, béketeremtéssel indokolta a beavatkozást a konfliktusba.
Nagy különbség, hogy a Balkán a nyugati hatalmak passziója volt, ők hozták létre Jugoszláviát és a keletkezett szart is nekik kellett eltakarítani. Szíriában és a közel-Keleten mindenki betartotta a kialakult illemszabályokat, persze, időnként betartottak egymásnak, de csak módjával, a formákat nemigen szegték meg általában, csak esetenként, azokat meg könnyen el lehetett simítani.
Ukrajna azonban mindig is orosz érdekszféra volt, ezt már nem nyelik le a ruszkik, kizárt eset, hogy hagyják oda benyomulni a NATO-t, ez frankón háborút is jelenthet, még szerencse, hogy csak a kifejezetten féleszű politikusok gondolják, hogy erre lenne reális esély, inkább csak cukkolják az oroszokat, heccelik őket, bár szerintem ez sem túl szórakoztató, de úgy tűnik, van aki másképpen gondolja, pedig ez tuti, hogy vérre megy.
Szerbia esetében az oroszok erősen visszavonulóban voltak nem volt olyan gazdasági-politikai érdekérvényesítő képességük, hogy a kvázi NATO szövetségesek által közrefogott Szerbiának hathatós támogatást tudott volna nyújtani. Grúzia esetében fordított a helyzet, a NATO nem tudott volna effektív segítséget nyújtani az orosz érdekszféra közé beékelődött országnak, illetve az oroszok is erősebbek voltak már.
Ukrajna pont "ütközőzónában" van, s sokkal nagyobb is a tét nagyságrendileg mint Grúzia, Szerbia esetében volt (földrajzilag is, meg nézd meg a lakosságszámot). Ukrajna kivonása az orosz érdekszférából már nagyságrendileg különbözik a fenti két esettől, Oroszország után a legnagyobb volt FÁK tagállam. Itt már nem babra megy a játék.
Ukrajna elég nagy, stratégiai jelentőségű lehet, de nyilván sokkal fontosabb Oroszországnak, mint a távoli Amerikai Egyesült Államoknak.
Irak is nyilván sokkal fontosabb volt az USA-nak, mint Oroszországnak. Vagy például az előző hidegháború idején a Kuba elleni agresszió is érhető amerikai szemszögből, hiszen csak 300 km-re van Miamitól és hagyományosan amerikai érdekszféra volt.
Szerintem itt is tovább lehetne lépni, nem érdemes erőltetni ezt a hidegháborúsdit, fegyverkezési versenyt, gazdasági, társadalmi elszigetelést.
Ukrajnának rendezni kellene a politikai, területi vitáit a szomszédaival. Fel kell adni a területi követeléseket Oroszországgal szemben, a Krímet és Szevasztopolt, flottabázist nem kapják már meg többé, az csak egyszeri kivételes eset volt Hruscsovtól. Az ukrajnai nemzetiségi kisebbségeknek biztosítani kellene a nyelvi jogokat, magyaroknak, lengyeleknek, románoknak, oroszoknak... is. Donyeck és Luhanszk széleskörű autonómiát kapna, cserébe elfogadnák Ukrajna fennhatóságát.
Oroszországnak el kell fogadni Ukrajna szuverenitását és hogy nem emelhet vétót a NATO kapcsolataira, bővítésekre. Cserébe a NATO vállalná, hogy nem létesít katonai támaszpontokat Kelet-Európában, nem telepít amerikai katonákat, rakétákat az orosz határ közelébe, így Oroszország is biztonságban érezhetné magát, nem kellene aggódnia.
A gazdasági, társadalmi, kulturális, oktatási, tudományos együttműködéseket érdemes lenne folytatni az USA, EU és Oroszország között. Ukrajnának is az lenne az érdeke, hogy mindkét féllel jó kapcsolatokat ápoljon, ha már egy ütközőállam sors jutott neki. Gazdaságilag is nyilván könnyebben boldogulnak az ukrán vállalkozók az orosz-kazah piacon, mint az USA-ban, Németországban, Franciaországban, Egyesült Királyságban.
"Egyre többen látnak reális esélyt a közvetlen katonai összecsapásra a NATO és Oroszország között és már nem csak újságírók, de vezető politikusok is ilyeneket mondanak."
Mondani mondhatnak, de egy semmit sem érő terület miatt nem fognak összeugorni a nagyhatalmak. Egyik vagy másik bevonul és ennyi. csak úgy mint anno korea és vietnam esetében.
Az ukránok meg már visítanak 7 éve lassan hogy az oroszok ott vannak a határon közben meg több mint kilométerre állomásoznak, ez Kb akkora távolság mint Budapesttől az osztrák határ
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!