A hitleri Németország és úgy általában a tengelyhatalmak már a második világháború kitörése (1939, illetve 1941) előtt gyakorlatilag predesztinálva voltak a későbbi vereségükre?

# 19

EZT ÍROD: "Ezek közül a két utolsó köszönő viszonyban sincs a nehéz kategóriával. A harmadikként említett japán hajót pedig 1941 utolsó hónapjának környékén rendelték meg, vagyis nem igazságos betenni a "41-ben már épült..." kategóriába."

Ezt erősen vitatnám.

A Junyo és a Hiyo a mérete alapján bőven a nehéz kategóriába tartozott.

A szakirodalomban is jellemzően ebbe a kategóriába sorolják. [link]

Hiszen a 24 150 tonnás sztenderd vízkiszorításukkal jóval nehezebbek voltak, mint az alábbi amerikai nehéz repülőgép-hordozók: USS Ranger (14 810 t), USS Wasp (14 900 t), vagy a 20 100 tonna sztenderd vízkiszorítású USS Yorktown, USS Enterprise, vagy USS Hornet.

A Junyo és a Hiyo 24 150 tonnás sztenderd vízkiszorítása nagyobb, mint a régebbi brit nehéz repülőgép-hordozóké, az HMS Furious-é (22 900 t), vagy az HMS Eagle-é (22 200 t), csak kicsit kisebb a HMS Courageous és a HMS Glorius 24 600 tonnás sztenderd vízkiszorításánál.

A Junyo-nál és a Hiyo-nál sokkal nagyobb harcértékű brit HMS Ark Royal is könnyebb volt ezeknél a maga 22 000 tonnás sztenderd vízkiszorításával.

A Junyo-hoz és a Hiyo-hoz hasonlóan az amerikai USS Wasp is gyakorlatilag páncélozatlan volt, csak a parancsnoki tornyát és a kormányszerkezetét védte könnyű repeszfogó páncélzat, de övpáncélzata, torpedóvédő kamrái és és fedélzeti páncélzata nem voltak.

# 19

EZT ÍRTAD A TAIHO-RA VONATKOZTATVA: "A harmadikként említett japán hajót pedig 1941 utolsó hónapjának környékén rendelték meg, vagyis nem igazságos betenni a "41-ben már épült..." kategóriába.""

A Taiho építését még 1939-ben rendelték meg, az 1939-es japán flottafejlesztési program keretében, ezt a döntést Japán hivatalosan be is jelentette.

A Taiho építése ténylegesen 1941. július 10-én vette kezdetét. [link]

Az USA NEM készült háborúra - mármint nem támadó jellegűre. Miért is készült volna arra, amikor már minden az övé volt amit akartak? Megvoltak az érdekeltségei a Csendes-Óceánon, a bázisaik a délkelet-ázsiai térségben (pl. Fülöp-szigetek), a szövetségeseikkel karöltve az érdekeltségeik (pl. Szingapúr, Hongkong stb.). Esze ágában sem volt semmit elfoglalni amikor már az övé - vagy vele nagyon szoros szövetségeséé volt. A flottaépítése "követő" jellegű volt, illetve a hegemóniát (fölényt) igyekezett volna biztosítani elrettenteni a támadástól a potenciális ellenfeleit. Nem elfoglalni megtartani akart.

Az más kérdés hogy rossz irányba indultak el, ahogy a franciák sem ismerték fel az új idők szelét (harckocsik szerepe a mozgóháborúban) úgy az USA haditengerészete is 20 évvel korábbi taktikára készült (nagyméretű csatahajók által biztosított fölény) az új idők szele (csapásmérő anyahajók, repülőgép-hordozók) helyett. A hibát a háború végére korrigálták 18 hordozójuk volt, több mint amit a japánok 20 év alatt építeni tudtak volna.

# 23

Japán is csatahajók építésére fordította az anyagi és ipari erőforrásai oroszlánrészét 1941-ben.

1941-ben 4 db csatahajója és 5 db repülőgép-hordozója állt építés alatt.

CSATAHAJÓK:

- Yamato (63 200 t)

- Musashi (63 200 t)

- Shinano (63 200 t)

- No. 111 (63 200 t)

REPÜLŐGÉP-HORDOZÓK:

- Shokaku (29 800 t)

- Zuikaku (29 800 t)

- Taiho (30 250 t)

- Junyo (24 150 t)

- Hiyo (24 150 t)

Csakhogy a Yamato osztályú 4 db szuper csatahajó durván háromszor annyi pénzbe került, mint az épülő 5 db repülőgép-hordozó.

A japánok is csak akkor jöttek rá, hogy a csatahajók mennyire sebezhetőek a repülőgépek számára, amikor 1941. december 10-én a japán légierő könnyedén elsüllyesztette az HMS Prince of Wales brit csatahajót és az HMS Repulse brit csatacirkálót a maláj partoknál.

Az HMS Prince of Wales akkor a világ egyik legmodernebb és legerősebben páncélozott csatahajója volt.