Milyen hatással lett volna a Világháborúra, ha a Németek eljutnak az Arhangelszk - Asztrahány vonalig ?

Az hogy legyőzik az oroszokat, pontosabban kiütik az "akcióképességüket", de a háborút ettől még nem biztos hogy megnyerik az USA ellenében. Attól hogy elfoglalsz egy nyersanyag-mezőt, ipari területet még nem fog automatikusan termelni mivel a visszavonulók többnyire lerombolják az ott lévő infrastruktúrát és még be is kell üzemelni valahogy.

Az első Öböl-háborút követően majd' két év volt mire a Kuvaiti kitermelés elérte a háború előtti szintet (addig sorban oltották/helyreállították a kutakat). A II. Vh. idején az akkori technológiai szinten ez még tovább tartott volna. S a termelt kőolajat el is kellett volna szállítani, vagy ott helyben felhúzni finomítókat ami szintén nem két hetes manőver.

Igaz viszont ami igaz... ha eljutnak az A-A vonalig az azt feltételezi hogy a németeknek kétszer annyi élőerő, ötször annyi technikai eszköz (repülőgép, harckocsi stb.) áll rendelkezésére mint amennyi ténylegesen volt nekik anno.

#3 a görög és a balkáni nem volt tervbe véve, a görög hadjárat Mussolini forrófejűségének volt "köszönhető". A görögök semlegesek akartak maradni, az bőven elég lett volna a németeknek, a balkánon szintén nem terveztek beavatkozást. Ezzel 2 hónapot buktak a Barbarossa megindításában.

A norvég művelet tervezett volt, de szintén nem volt túl sok értelme. Ha a norvégokon múlik semlegesek maradnak attól még mehetett volna a svéd érc.

Angilában csak a Luftwaffét kötötték le, száraszföldi harcoló alakulatok nem voltak.

A franciaországi politikai hiba, jól ellettek volna a "furcsa háborúban" egymással a felek. Igaz már eleve a II. Vh. megindítása volt politikai hiba, de ez már egy másik történet.

A kérdésedre válaszolva: nem tudtak volna egyből a SZU ellen menni, mert elválasztotta őket Lengyelország. Amint azt megtámadták Franciaország és Anglia máris belépett a háborúba. Másik oldalról meg ha minden egyes katona az orosz fronton harcol akkor sem lett volna meg a szükséges létszám-, technikai eszköz, szállítási kapacitás, energiahordozó és ipari kapacitás szükséglet ami a SZU legyőzéséhez kellett volna.

#5 a francia hadsereg mind létszámában, mint eszközök számában erősebb volt a németnél, a korabeli francia harckocsik közül voltak nagyon rossz, elavult konstrukciók is, meg egész jók is. Az más kérdés, hogy a németeknél is a régi Pz.I. és Pz.II. típusok tették ki a páncélos erők zömét, szóval nem volt akkora minőségi fölény. Taktikailag voltak rosszul vezetve.

Az oroszok nem adták volna meg magukat ha a németek beveszik Moszkvát, az ipari termelő létesítményeket már áttelepítették az Urálhoz. A kaukázusi olaj kiesése erős érvágás lett volna, de nem adták volna meg magukat akkor sem. A termelésük visszaesett volna (bár a gyárak szénre voltak ráállítva), az akcióképességük jelentősen lecsökken (de voltak kőolaj tartalékaik Szibériában is és az amcsiktól is kaphattak volna de meg nem adják magukat. Sztálinnak és a komcsiknak nem volt hova vissza, a megadás egyet jelentett volna számukra a halállal. Az oroszokban meg él a cár atyuska mentalitás, ha azt mondja a bölcs vezér kitartunk, akkor kitartanak.

#8 mert a politbürót könnyebb átköltöztetni mint egy gyárat, feldobálják pár teherautóra az iratokat, írógépet miazmás, bepakolás-utazás-kipakolás megvan az egész 3 nap alatt. A személymozgatás még gyorsabban megy, beszáll-kiszáll és kész.

Egy gyárnál tovább tart szétszerelni a gépeket, felcsörlőzni a teherautóra, az új helyen lerakni, beüzemelni, gépsorba állítani mindent, az infrát kiépíteni (villamos csatlakozás és miazmás). Egyébként Sztálinnak már be volt készítve a különvonata hogy ha nagy a gebasz akkor csak felszáll rá és kész. Nem volt rá szüksége, persze ha Moszkvát bekerítik akkor lehet légi úton meglépi, de ugyebár mint tudjuk a Volokomanszki országúton elakadt a német támadás, a város keleti oldalról történő átkarolása meg kb. sehol sem volt.

# 7

Megfeledkezel a brit állami többségi tulajdonban lévő iráni olajmezőkről, az Anglo-Iranian Oil Companyról (a mai BP - British Petroleum), amelyet Irán brit-szovjet megszállása révén 1941-ben biztosítottak a szövetségesek.

Iránban volt az akkori világ messze legnagyobb olajfinnomítója, Abadánban, és Irán volt az egyik legnagyobb olajtermelő globálisan, mellesleg közvetlenül határos volt a Szovjetunióval.

Ha kiesnek a kaukázusi olajmezők, akkor az iráni olaj kiáltotta volna őket.

Mellesleg 1941 és 1945 között az iráni brit olajfestményők így is több millió tonnányi olajat termeltek a Szovjetuniónak.