Ha Hitler nem üzen hadat az Egyesült Államoknak, akkor Amerika kimarad az Európai háborúból, vagy úgy is belépett volna? Ha nem lép be, miben lett volna más a háború kimenetele Európában?

Mindenképpen belépett volna. Nem azért lépett be, mert Németország veszélyeztette az USA-t, hanem azért mert veszélyt jelentett Amerika szövetségeseire és Amerika európai érdekeire. Amerikai beavatkozás nélkül valószínűleg Nagy-Britannia és a Szovjetunió békét kötöttek volna Hitlerrel, befejezik a háborút, nem harcoltak volna Németország kapitulációjáig, nem szállják meg Németországot a britek, franciák, szovjetek.

Japánnal is szembeszállt volna Amerika, akkor is ha nincs a Hawaii elleni támadás. Japán csendes-óceáni, dél-kelet ázsiai terjeszkedése, hadviselése is sértette Amerika és szövetségesei érdekeit.

Az amerikai lakosság annyira háborúellenes volt a japán támadásig, hogy az USA nem léphetett volna be a háborúba magától.

A briteknek adott volna segítséget az USA, de kevesebbet, mint ahogy történt, az oroszoknak meg aligha, így azok dolga sokkal nehezebb lett volna, lehet, hogy nem tartottak volna ki és békére kényszerültek volna a németekkel.

Egy biztos, a háború sokkal tovább tartott volna és vagy ugyanígy legyőzik Németországot, vagy patthelyzet lett volna a britekkel, ekkor valamilyen béke született volna meg és Németország ma is fasiszta lenne.

Az amerikai elnök egyedül nem üzenhet hadat senkinek, kell hozzá a szenátus, az meg teljesen háborúellenes volt, csak Roosevelt és a közvetlen környezete volt háborúpárti.

Az USA csak így léphetett be a háborúba, ahogy történt, de hogy mi történt volna, vagy mennyi támogatást tudott volna adni Roosevelt bármelyik hadviselő félnek, mert arról sem dönthet egyedül, a költségvetést ugyanis el kell fogadtatnia, ami erre keretet adhat, szóval az rejtély, nem tudhatjuk - valószínűleg nem akartak volna az amerikaiak nagyon belemászni, így a németeknek és a japánoknak más lehetőségeik lettek volna, kérdés, hogy mit tudtak volna belőle kihasználni.

Az USA már előtte is könyékig benne volt, nyers- és hadianyagokkal tömte a briteket, oroszokat. Ezt kívánták a stratégiai érdekei.

Az USA közvéleménye viszont igen erősen háború ellenes volt. Élt bennük az I. Vh. veszteségek, illetve az egyszeri hétköznapi polgár ha nincs feltüzelve akkor többnyire nem éppen háborúpárti. Roosevelt úgy tudta megnyerni a választásokat hogy végig erősen hangsúlyozta kimaradnak a háborúból.

Ez a helyzet egy szemvillanás alatt megváltozott Pearl Harbor után, háborúpártivá vált. A németek max. 3-6 hónapot nyertek volna amíg az USA talál vagy csinál egy casuss bellit a hadba lépésre.

A közvélemény könnyen befolyásolható, megnyerhető egy háborúhoz, ha a kormány úgy kívánja.

A második világháború után nem volt olyan fontos Amerika számára belépni az újabb háborúkba, de Koreában, Vietnamban, Irakban is megtették és kezdetben ezek is népszerű erőfeszítések voltak, a lakosság felsorakozott az elnök mögé.

# 3

Ezt írtad: "Az amerikai elnök egyedül nem üzenhet hadat senkinek, kell hozzá a szenátus, az meg teljesen háborúellenes volt, csak Roosevelt és a közvetlen környezete volt háborúpárti."

Ezt vitatnám.

Ugyanis 1941. március 11-én a kölcsönbérleti törvényt (Lend-Lease Act) a Kongresszus mindkét háza nagy többséggel megszavazta, a Képviselőházban 260 képviselő támogatta, 165 ellenezte, a Szenátusban 59 szenátor támogatta, csak 30 szenátor ellenezte.

A kölcsönbérleti törvény elfogadásával nyilvánvalóvá vált, hogy csak idő kérdése az amerikai hadba lépés a britek oldalán, hiszen a kölcsönbérleti törvénnyel az Egyesült Államok gazdasági erejét teljesen a britek rendelkezésére bocsátotta.

# 7

Az egy dolog, hogy hitelbe egy csomó mindent adnak egy baráti országnak és más az, hogy embereket soroznak be egy gyilkos háborúba, hiszen a japán támadás előtt az emberek nem jelentkeztek volna önként a hadseregbe.

Az első világháború után is mindenki az USA-nak tartozott, úgy értve, hogy az Antant országai, de a franciák és a britek ezt továbbhárították Németországra a tartozásukat, mondván, hogy a háború miatt vették fel, így a zömét a németek fizették, ami ugyan Hitler regnálása alatt szünetelt, de aztán megint kellett nekik, kétezer után pengették ki annak a háborúnak a jóvátételét.

Így ez pusztán egy bomba üzlet volt az amerikaiaknak, ekkor még eszükben sem volt belépni.

[link]

# 8

Csakhogy az Amerikai Egyesült Államok 1940 nyarától egyértelműen a világháborúra való belépésre készült.

1940. július 19-én a Kongresszus elfogadta a két óceán haditengerészeti törvényt (Two-Ocean Navy Act), amely előírta, hogy az amerikai haditengerészetnek erősebbnek kell lennie, mint a világ összes haditengerészete együttvéve (1940-ben még csak a második legerősebb volt a brit után).

AMERIKAI HADERŐ 1939. SZEPTEMBER:

US Army (hadsereg): 189 839 fő

US Navy (haditengerészet): 125 202 fő

US Marines (tengerészgyalogság): 19 432 fő

ÖSSZESEN: 334 473 fő

AMERIKAI HADERŐ 1941:

US Army: 1 462 315 fő

US Navy: 284 427 fő

US Marines: 54 359 fő

ÖSSZESEN: 1 801 101 fő

Az amerikai kormány már 1940-1941-ben egy kb. 7 000 000 fős hadsereg felfegyverzéséhez elegendő tank, ágyú, repülőgép és egyéb fegyverzet megrendeléséről és legyártásáról döntött.

Teljesen nyilvánvaló, hogy az USA kormánya már 1940-ben eltökélte magát a II. világháborúba történő belépésre, csak a megfelelő alkalomra várt.