Ha amerika nem lép be a háborúba, akkor a nácik megtudták volna állítani a szovjeteket?

Szeretem a stratégiai játékokat és örök szerelmem a Hearts of Iron, amelynek egy régebbi változatával jelenleg is játszom.

1942 ősze állást töltöttem be, ez olyan játék, ahol van ipari, szállítási kapacitás, technológiai fejlesztések, morál és szervezettség, parancsnoki rátermettség, stb..., és azt tapasztalom, hogy komoly lehetőségei voltak a németeknek.

Először is Norvégiából hat hadosztályt Finnországba vezényeltem, ahol sikerült a lelkes finnekkel együtt elfoglalni Murmanszkot és tengeralattjárókkal, meg haditengerészeti közép-hatótávú repülőkkel teljesen lehetetlenné tettem az északi szállítást Archangelszkbe. Mivel keleten meg a japánok akadályozták a segélyezést, így az oroszok erőforrásai jelentősen csökkentek.

Jugoszláviát felszabadítottam, Szerb és horvát, meg montenegrói részre, így ott sem kötöttem le csapatokat, sőt nyertem több waffen SS hadosztályt, három - három szerbet és horvátot, egy montenegróit, így három páncélos, egy gépesített és több gyaloghadosztályt kapott Rommel, Tripoli és Bengázi térségében. Ráadásul partra szálltam Athénból Beirutnál és elfoglaltam Akko-t, majd egész Palesztinát, fenyegetve a szuezi csatornát keletről és benyomultam szíriába, ahol komoly arab támogatásra tettem szert.

Nagyobb részvételt követeltem a szövetségesektől, a magyar, román, olasz és főleg a bolgár erőktől, de állítottam fel belga, dán, holland, francia és cseh, meg szlovák waffen SS hadosztályokat is és ezekkel, meg amit más frontokról összeszedtem, Kalacsnál decemberben áttörtem a gyűrűt, felmentve Sztálingrádot, majd megerősítve Voronyezs térségét, a támadásra felvonuló oroszokra kőkemény csapást mértem.

Felgyorsíttattam a Panzerkampfwagen V Párduc tank fejlesztését és Januárra meglett a nullszéria, továbbá a Me 262 sugárhajtású repülőnek engedélyeztem a sorozatgyártását, ami valóban meglehetett volna 43-ra, ha Hitler többször nem késlelteti, egyrészt ragaszkodva a légcsavaros hajtáshoz, másrészt makacsul villámbombázónak akarta gyártatni, holott ízzig-vérig vadászgép volt, amivel a szövetséges légifölényt meg lehetett volna törni.

Heteken belül meglesz a Schnorkel, amivel a tengeralattjárók folyamatosan víz alatt lehetnek és már kész a Zaunkönig akusztikus célkereső torpedó, továbbá az új rohamlövegek és a Hummel nehézgránát.

A majkopi olajmezőt megtartottam és Helsinkibe is küldtem három hadosztályt, amelyek északról fenyegetik Leningrádot. A legújabb Focke Wulf Fw 190 kétségtelenül a legjobb vadászgép, amellyel százával szedjük le az ellenség repülőit, még legalább egy évig nem is fogják megelőzni, amire a Me 262 gyártása felfut.

Minden téren kiválóak az eredmények és biztató a jövő a III. Reich számára.

Na, az ilyen kérdések az eredménye az amerikai, háború utáni propagandának ami ömlik az amcsi médiából a 3. Birodalom bukása óta. Elmondom neked hogy ha az USA nem száll be a háborúba akkor is vesztettek volna a németek a szovjetekkel szemben. Az egyetlen különbséget az tette hogy mennyi idő alatt.

Németország a szovjetekkel szembeni hadisikereinek nagy részét annak köszönhette hogy gyors, váratlan és alaposan előre megtervelt hadi műveletek keretein belül bekerítette az orosz védekező seregeket és ezzel megadásra kényszerítette őket. Ezzel a probléma csak az volt hogy se létszámbeli, se felszereltségbeli folényt nem élveztek mindez alatt a németek, és ez akkorra éleződött ki igazán mikor a terveik elkezdtek csődöt mondani, lelassult a német hadi gépezet, az oroszoknak meg volt elég idejük össze kapni magukat.

A sztálingrádi csata volt az igazi forduló pontja a háborúnaj, ugyanis onnantól számítva a németek minden nagyobb ütközetet elvesztettek és csak idő kérdése volt hogy a nagyobb létszámú és általánosan jobban felszerelt szovjet sereg mikor fog Berlin ajtajain kopogtatni.

Ebből a szempontból pont mindegy hogy amerika beszált vagy sem. Az egyetlen igazi érdeme az amcsiknak az hogy az ő közreműködésükkel nem egész európa került szovjet elnyomás alá a háború végére hanem csak a fele.

#10

Jó, és? Arról beszélünk, hogy mi lett volna, ha az USA nem lép be. Ez egy fiktív dolog.

# 13

A valóságban azonban nem fordulhatott volna elő, hogy az USA ne lépjen be a britek oldalán. Ezt feltétlenül tisztázni kell.

Egyébként amerikai vezető politikusok már 1939 elején nyomatékosították német diplomatáknak, hogy az USA egy brit-német háború esetén támogatni fogja Nagy-Britanniát.

# 11

A katonai teoretikusok és a hadtörténészek ismerik a döntő erőfölény fogalmát, ha az egyik hadviselő fél olyan erőfölényben van ellenfelével szemben, ami már kiegyenlíthetetlen, még a legjobb hadvezetéssel is. Ha az egyik hadviselő fél ilyen döntő erőfölényt élvez, akkor ha akarja, mindenképpen meg fogja nyerni a háborút.

Most nézzük a tengely nagyhatalmai (németek, japánok, olaszok), illetve a szövetségesek három nagyhatalmának, a briteknek, a szovjeteknek és az amerikaiaknak az erőviszonyait:

II. VILÁGHÁBORÚS TENGELY ÉS SZÖVETSÉGES HADITERMELÉS:

REPÜLŐGÉP:

TENGELY ÖSSZESEN: 211 273 db

SZÖVETSÉGESEK ÖSSZESEN: 609 207 db

TANK ÉS ROHAMLÖVEG, VADÁSZPÁNCÉLOS:

TENGELY ÖSSZESEN: 75 321 DB

SZÖVETSÉGESEK ÖSSZESEN: 276 041 DB

ÁGYÚ:

TENGELY ÖSSZESEN: 93 034 DB

SZÖVETSÉGESEK ÖSSZESEN: 1000 121 DB

SZÖVETSÉGES / TENGELY ERŐARÁNYOK A II. VILÁGHÁBORÚBAN, NEHÉZFEGYVERZETBEN:

SZÖVETSÉGES ERŐFÖLÉNY LÉGIERŐBEN: 2,88 : 1

SZÖVETSÉGES ERŐFÖLÉNY PÁNCÉLOSOKBAN: 3,66 : 1

SZÖVETSÉGES ERŐFÖLÉNY TÜZÉRSÉGBEN: 10,75 : 1

A németek és a tengely egy megnyerhetetlen háborút veszítettek el, mert csak elveszíthették azt, a győzelem számukra teljesen reménytelen volt az erőarányok alapján, hiszen a szövetségesek kiegyenlíthetetlen, döntő erőfölényben voltak.

Az erőfölény nem feltétlen győzelem utolsó csak gondolj vietnámra vagy afganisztánra a hatalmas amerikai hadsereg nem volt képes a szövetségeseivel az oldalán legyőzni 20 év alatt a kecskepásztorokat de még a fegyverzetük se volt valami jó na ennyit ér az erőfölényed de képzeljük el hogy egy országnak van 400 T-55-ös tankja a vele szemben állónak pedig 70 leopard-2-se na vajon melyik fog nyerni hát nem az 55-ös{k mivel olyan elavult hogy jóha megrepeszti a páncélt.

Amerikának nem tudom hány százezer sherman tankja volt ezzel szemben a németek tigrisei amikből csak pár ezer készült a minőség a mennyiséggel csap össze és általában a minőség nyer az hogy vesztettek hitler sokszor értelmetlen logikájának eredménye ha nem szált volna a fejébe a hatalom és tudott volna logikusan gondolkodni megnyeri.

# 16

Tévessz.

Ezt írtad: "Amerikának nem tudom hány százezer sherman tankja volt ezzel szemben a németek tigrisei amikből csak pár ezer készült a minőség a mennyiséggel csap össze és általában a minőség nyer az hogy vesztettek hitler sokszor értelmetlen logikájának eredménye ha nem szált volna a fejébe a hatalom és tudott volna logikusan gondolkodni megnyeri."

Akkor mivel magyarázod, hogy 1943 elejétől a németek az összes döntő csatájukat, kivétel nélkül elveszítették? Egyetlen nagyszabású német katonai győzelem sem történt 1943 elejétől, csak vereségek végeláthatatlan sora.

A hadművészet alaptörvényeinek egyike: "a mennyiség önmagában minőség".

A német Tigris tankokat leggyakrabban a szövetséges légierő pusztította el, mert mint minden páncélos, sebezhetőek voltak a légitámadásokkal szemben.

A szovjeteknek például volt 36 183 db Iljusin Il–2 Sturmovik csatarepülőgépe, melyek halálos veszélyt jelentettek akár a Tigrisekre is.

# 16

Ez az állításod tévedés: "Az erőfölény nem feltétlen győzelem utolsó csak gondolj vietnámra vagy afganisztánra a hatalmas amerikai hadsereg nem volt képes a szövetségeseivel az oldalán legyőzni 20 év alatt a kecskepásztorokat de még a fegyverzetük se volt valami jó na ennyit ér az erőfölényed"

A Szovjetunió 1979 és 1989 között összesen 620 000 katonát, több ezer tankot és repülőgépet vetett be Afganisztánban, aztán szintén kivonulásra kényszerült.

Azonban az amerikai haderő sem Vietnamban, se, Afganisztánban nem szenvedett katonai vereséget, ahogy a szovjet haderő sem Afganisztánban, ugyanis harcoló erőt a csatatereken nem győzték le, nem semmisítették meg.

Az amerikaiak Vietnamból és Afganisztánból, a szovjetek pedig Afganisztánból is azért vonultak ki, mert rájöttek, hogy nem ér nekik dollár tízmilliárdokat egy afgán kecskepásztorok elleni, véget nem érő gerillaháború. egyszerűen anyagilag elképesztően ráfizetéses, és semmi hasznot nem hoz.

# 11

Már megbocsáss, de nem lehet összekeverni egy játékot, a Hearts of Iron-t a valósággal.

ELSŐ ÁLLÍTÁSOD: „1942 ősze állást töltöttem be, ez olyan játék, ahol van ipari, szállítási kapacitás, technológiai fejlesztések, morál és szervezettség, parancsnoki rátermettség, stb..., és azt tapasztalom, hogy komoly lehetőségei voltak a németeknek.”

Ez több szempontból is vitatható.

MÁSODIK ÁLLÍTÁSOD: „Először is Norvégiából hat hadosztályt Finnországba vezényeltem, ahol sikerült a lelkes finnekkel együtt elfoglalni Murmanszkot és tengeralattjárókkal, meg haditengerészeti közép-hatótávú repülőkkel teljesen lehetetlenné tettem az északi szállítást Archangelszkbe.”

CÁFOLAT: Elsősorban Norvégián keresztül szállították a német hadiipar számára stratégiai fontosságú svéd vasércet Németországba. Norvégiából nem vonható ki a német helyőrség nagyobb része (6 hadosztály) akkor, amikor Nagy-Britanniában már vagy 3 000 000 brit, amerikai és kanadai katona állomásozott, mert akkor ezek megtámadnák és megszállnák jelentősen meggyengült védelemmel bíró Norvégiát, elvágva a svéd vasércszállítmányok útját.

Továbbá a német haditengerészeti légierő eléggé jelentéktelen, szinte nem létező volt a II. világháborúban, tehát hiába írod, hogy „haditengerészeti közép-hatótávú repülőkkel teljesen lehetetlenné tettem az északi szállítást Archangelszkbe” – ha a valóságban ilyen erejű és képességű német haditengerészeti légierő nem létezett.

A német tengeralattjáró flotta sem tudta elvágni a Szovjetunióba tartóangolszász konvojokat. Pedig a németeknek összesen 957 db szolgálatba állított tengeralattjárójuk volt a II. világháborúban.

HARMADIK ÁLLÍTÁSOD: ”Jugoszláviát felszabadítottam, Szerb és horvát, meg montenegrói részre, így ott sem kötöttem le csapatokat, sőt nyertem több waffen SS hadosztályt, három - három szerbet és horvátot, egy montenegróit, így három páncélos, egy gépesített és több gyaloghadosztályt kapott Rommel, Tripoli és Bengázi térségében.”

CÁFOLAT: A németek által 1941-ben lerohant és megszállt Jugoszlávia a valóságban Nagy-Szerbia volt, egy szerb vezetésű, szerb dominanciájú állam. Hogyan lehetséges akkor szerinted, hogy szétvered és feloszlatod ezt a Nagy-Szerbiát, és erre 4 hadosztálynyi szerb és montenegrói (a montenegróiak mindig a szerbeket támogatták Jugoszlávián belül) önként beáll az SS-be? A szerbek a valóságban Tito partizánjait támogatták a németek ellen, pontosan azért, mert nem bocsátották meg a németeknek a szerb vezetésű Jugoszlávia szétverését.

NEGYEDIK ÁLLÍTÁSOD: „Ráadásul partra szálltam Athénból Beirutnál és elfoglaltam Akko-t, majd egész Palesztinát, fenyegetve a szuezi csatornát keletről és benyomultam szíriába, ahol komoly arab támogatásra tettem szert.”

CÁFOLAT: 1942 őszén Athénból partra szálltál Beirutnál? Milyen haditengerészet hajtotta volna ezt végre? Nyilván csak az olasz jöhet szóba. Azonban a britek az 1941. március 27-29-es matapan-foki csatában aratott győzelmükkel, az olasz flotta katasztrofális vereségével gyakorlatilag eldöntötték a javukra a mediterrán térségben a tengeri háborút. A matapani olasz katasztrófa urán az olasz flotta főerői többé nem mertek nyílt ütközetet vállalni, és nagyobb támadó hadműveletekbe fogni a brit haditengerészet földközi-tengeri főerői ellen.

Mellesleg 1942. őszére a brit földközi-tengeri flotta amúgy is masszív erőfölényben volt az olaszokkal szemben, így az általad vázolt bejruti partraszállás gyakorlatilag megvalósíthatatlan lett volna. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Bejrut egyébként éppen a legfontosabb földközi-tengeri brit flottabázis, Alexandria szájában, az egyiptomi és ciprusi brit légitámaszpontok közvetlen közelében fekszik.

ÖTÖDIK ÁLLÍTÁSOD: „Nagyobb részvételt követeltem a szövetségesektől, a magyar, román, olasz és főleg a bolgár erőktől, de állítottam fel belga, dán, holland, francia és cseh, meg szlovák waffen SS hadosztályokat is és ezekkel, meg amit más frontokról összeszedtem, Kalacsnál decemberben áttörtem a gyűrűt, felmentve Sztálingrádot, majd megerősítve Voronyezs térségét, a támadásra felvonuló oroszokra kőkemény csapást mértem.”

CÁFOLAT: Tisztázzuk: a magyar, a román, az olasz és a bolgár hadsereg a II. világháborúban csak igen gyenge harcértéket képviselt, mert egyáltalán nem rendelkezett komolyan vehető mennyiségű, korszerű nehézfegyverzettel.

Bulgária például összesen 46 db modernebbnek tekinthető Panzer IV-es tankkal rendelkezett a II. világháborúban.

Romániának 120 db modernebb Panzer IV-es tankja volt a II. világháborúban, ezek sem egyszerre, hanem 1941 és 1944 között szakaszosan szolgálatba állítva.

HATODIK ÁLLÍTÁSOD: „Felgyorsíttattam a Panzerkampfwagen V Párduc tank fejlesztését és Januárra meglett a nullszéria, továbbá a Me 262 sugárhajtású repülőnek engedélyeztem a sorozatgyártását, ami valóban meglehetett volna 43-ra, ha Hitler többször nem késlelteti, egyrészt ragaszkodva a légcsavaros hajtáshoz, másrészt makacsul villámbombázónak akarta gyártatni, holott ízzig-vérig vadászgép volt, amivel a szövetséges légifölényt meg lehetett volna törni.”

CÁFOLAT: Me-262-esből 1430 db épült, ha 4000 db épült volna, az sem lett volna elegendő a szövetségesek összesen 609 207 db repülőgépének ellensúlyozására, különösen nem, hogy 1942-től a brit és amerikai pilóták már egyértelműen jobban kiképzettnek számítottak a veszteségek miatt gyorstalpalón oktatott, zöldfülű németeknél. Mellesleg a brit Gloster Meteor sugárhajtású vadászrepülőgép is végrehajtotta első próbarepülését 1943. márciusában, az amerikai P-80-as pedig 1944. januárjában, tehát a nyugati szövetségesek nem voltak annyira lemaradva a sugárhajtóműves vadászrepülők terén a németek mögött. A Gloster Meteor 1944. júliusában hadrendbe is állt, alig lemaradva az 1944. áprilisától szolgálatba lépő Me-262 mögött.

A Párduc tankból 6000 db épült, ezzel szemben a szövetségeseknek volt vagy 150 000 db modernnek tekinthető M4 Sherman, T-34, KV-1, Isz-2, Churchill, Cromvell, Comet stb. közepes és nehéz tankja.

Kevéssé ismert, de a II. világháborús német haderő állományának 80 %-a nem volt gépesítve, azaz lovasszekerekkel oldotta meg a harctéri mobilitást. Ez kevéssé ismert tény, de pontosan a német hadsereg krónikus alulmotorizáltsága volt a Wehrmacht legsúlyosabb fogyatékossága. A Wehrmachtot ezért nevezték az 1 000 000 lovasszekér hadseregének. [link]

1943 novemberében az akkor létező 322 német hadosztályból csak 52 volt telejsen motorizált, azaz páncélos, vagy teljesen gépesített.

Fenntartom tehát, a németeknek semmi esélyük sem volt a II. világháború megnyerésére.

# 16

Ezt írtad: "Amerikának nem tudom hány százezer sherman tankja volt ezzel szemben a németek tigrisei amikből csak pár ezer készült a minőség a mennyiséggel csap össze és általában a minőség nyer az hogy vesztettek hitler sokszor értelmetlen logikájának eredménye ha nem szált volna a fejébe a hatalom és tudott volna logikusan gondolkodni megnyeri."

Ha már a minőségnél tartunk.

Kevéssé ismert, de a II. világháborús német haderő állományának 80 %-a nem volt gépesítve, azaz lovasszekerekkel oldotta meg a harctéri mobilitást. Ez kevéssé ismert tény, de pontosan a német hadsereg krónikus alulmotorizáltsága volt a Wehrmacht legsúlyosabb fogyatékossága. A Wehrmachtot ezért nevezték az 1 000 000 lovasszekér hadseregének. [link]

A németek a II. világháborúban csak 159 147 db teherautót és katonai gépjárművet gyártottak, ezzel szemben a britek 1 475 521 db-ot, az amerikaiak pedig 2 382 311 db katonai gépjárművet.

Míg a brit és az amerikai hadsereg 100 %-ban gépesített volt, addig a németek a II. világháborúban harctéri mobilitást 80 %-ban lovasszekerekkel oldották meg.

Ha már a minőségnél tartunk.

Mellesleg a legnagyobb darabszámban gyártott német páncélosok, a Panzer IV tankok és Stug III rohamlövegek, melyek a német páncéloserők gerincét és nagy többségét adták, nem voltak jobbak a szövetségesek M4 Sherman, T-34, KV-1, Isz-2, Churchill, Comet, Cromwell stb. tankjainál.