A Schwechati-csata elvesztése 1848 októberében vezetett végül az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc bukásához?

Kedves # 10!

Móga hadserege részben kaszával felszerelt népfelkelőkből és kiképzetlen nemzetőrökből állt, a 27.000 főnyi magyar sereg 82 löveggel rendelkezett, Vele szemben Jellačić 30.000 fővel és 99 löveggel rendelkezett.

Ha Schwechat-nál egy 30.000 fős osztrák hadsereg legyőzte a magyart, akkor mire ment volna a 27.000 fős magyar haderő Bécs bevétele után az október 30-ra oda összpontosított 60.000 főnyi, sokkal nagyobb harcértékű császári-királyi katonaság ellen? Mellesleg további 54.000 császári-királyi katonaság kapott mozgósítási és menetparancsot, és indult meg Bécs felé.

Azaz 1848. november-decemberére már 114.000 főnyi császári-királyi katonaság összpontosult Bécs térségében.

Mellesleg végszükség esetén további 100.000 fő, az itáliai császári-királyi hadsereg szintén hazarendelhető lett volna.

Poroszország nem mert volna lépni, ugyanis az 1849 nyarán Magyarországon bevetett 200 000 fős orosz haderő jelentős részét már 1848-ban nagyrészt Poroszország sakkban tartására vonták össze Orosz-Lengyelországban.

Ha Poroszország hátba támadta volna Ausztriát, akkor automatikusan megkapja Oroszország hadüzenetét, és egy jókora orosz inváziót.

5# régi kérdés de leírom.

Ha sikerül elérni Bécset és esetleg bevenni a megérkezése osztrák csapatok előtt akkor egy hatalmas előnyt szereztünk volna:

1. A birodalom fővárosa a mi kezünkre kerül vagyis a legfontosabb intézményeket elvágjuk az osztrákoktól

2. Egy ostrom az ostromlónak sokkal rosszabb mint a védőnek mivel a város szűk utcáin a tüzérség nem olyan hatékony mint nyílt terepen a védők pedig sokkal jobb helyzetbe vannak az utcai harcok során mivel be tudják magukat "ásni" az épületek közé addig az ostromlók a nyílt utcán tudnak harcolni

3. Egy ostrom nagyon meg tudja gyengíteni az ostromló haderőt gondoljunk sztálingrádra így egy esetleges kitörés során sokkal könnyebb dolga van a védöknek mivel az ellenség szétverte az erőit az ostrom során

4. Ostromgyűrűbe meg azért nem lett volna ésszerű zárni Bécset mivel mégegyszer az a főváros.

5. Gondoljunk arra hogy egyszer már a magyar haderő bevette Bécset az akkor még sokkal erősebb német-római birodalomtól aki akkoriban Európa egyik legerősebb hatalma volt és akkor se voltunk élő erő tekintetében fölénybe

11# azt az orosz inváziót meg ne felejtsük el hogy orosz Birodalom nem volt egy erős Birodalom ez bizonyítja hogy japán ellen is kikapott pedig aztán japán akkor még nem volt egy erős ország.

Ki nyer? A túlerő viszont nem épp képzett katonák szår fegyverekkel vagy egy kisebb de képzettebb modernebb haderő ellen ?

# 13

EZT ÍRTAD: "azt az orosz inváziót meg ne felejtsük el hogy orosz Birodalom nem volt egy erős Birodalom ez bizonyítja hogy japán ellen is kikapott pedig aztán japán akkor még nem volt egy erős ország."

TÉVEDÉS, AMIT ÍRSZ.

Ugyanis az Orosz Birodalom a világ egyik legerősebb katonai nagyhatalmának számított.

Az oroszok 1849-ben hajtottak végre katonai intervenciót Magyarországon, akkor a teljes orosz hadsereg 1 000 000 reguláris és 300 000 irreguláris katonából állt.

OROSZ-JAPÁN HÁBORÚ:

Az orosz-japán háborút 1904-1905-ben vívták, évtizedekkel az 1848-1849-es magyar szabadságharc után.

Az orosz-japán háborúban Oroszország problémája az volt, hogy az 5 900 000 fős teljes mozgósítható hadseregéből csak 700 000 főt tudott a távol-keleti hadszíntérre szállítani, és utánpótlással ellátni a még nem teljesen elkészült transzszibériai vasúton.

Oroszország teljes hadereje valójában sokkal nagyobb volt, mint Japáné, hiszen Oroszország 5 900 000 katonát tudott kiállítani, még Japán csak 1 200 000 katonát. Csakhogy az oroszok ebből az 5 900 000 mozgósítható katonájukból 700 000 főnél többet képtelenek voltak logisztikai okokból a Távol-Keletre szállítani és ott harcba vetni.

Oroszország hiába volt sokkal erősebb Japánnál, ha logisztikailag képtelen volt a hadserege főerőit a távol-keleti hadszíntérre szállítani.