Miért kellett ledobni az atombombákat?

#61

Atyaég, csúsztatsz ám rendesen...

Először is a német tudósok nem emberségből nem jutottak el odáig, hanem mert nem volt rá kapacitásuk. Az ő változatuk max piszkos bomba lett volna és nem is volt a kínálatban, ami célba juttassa. A B-29 is csupaszításokkal cipelte az atomot félig meghosszabbított kifutópályáról, a géptörzsből félig kilógott. Amerikabomber sehol nem volt, a V-2, ami még szóba jöhet, az gyermekbetegségekkel küszködött.

A német ipart meg tönkrebombázták a háborúban, így aztán egy Panzer II-est vagy Messerschmitt Bf 109-est se tudtak már a vége felé legyártani, de persze jófejségből nem kreálnak atomot...

# 59 - 61:

Nekem szántad a választ ? Vagy másik kollégának ?

Komolyan, mire jó ez az értetlenkedés, írhatok bármiről, hogy Japán milyen Földrajzilag, nem volt egyetlen egy talpalatnyi, szabad, civil föld, Miért nem bírod megérteni, hogy a Japán Vezérkar az is teljesen értetlen, makacs volt, ők még a korábbi, az Anyaországot karcolgató, de akkor is Súlyos bombázásból sem értettek, sőt ellenkezőleg kiterjesztették a Hadkötelezettséget, és a Császárukat is megpuccsolták, és olyankor lehetett választani, hogy

A) Szárazföldi Offenzívával ismételik meg azokat a városi harcokat, amit Sztálingrádban / Leningrádban / Budapesten / Berlinben vívtak, tízmillió halottal, milyen humánus, ha nem az Atom végez 60,000 emberrel egy szempillantás alatt, hanem csak a szimpla gyalogsági tarack becsapódó gránátja omlasztja össze a lakótömböt, kapásból 300 civil halottal, és lehet a végére tízezres civil halottat összehozni egy városban

B) Három kiemelt város porig bombázásával és az ahhoz társuló áldozatokkal Szükség rosszként próbálják tárgyalóasztalhoz ültetni, ami továbbra sem sikerült,

C) Hagyják az egészet a Vörös Hadseregnek.

Sokadszori kérés után válassz egy Reális választ, ne pedig kösd a hülyeséget a karóhoz, hogy majd a tengerbe dobják az Atomot, és attól majd Tódzsó Hideki jobb belátásra fog térülni.

Amit meg írtál a Német Atomról, hogy Emberségből nem vetették be a Németek, ezt most Komolyan gondolod, vagy megint terelsz ?

Hát persze, csak úgy Hobbiból tervezték az Amerikabombert, a V-2-est, és voltak a szokásos kutatói - fejlesztési komplexumok Oranienburg-ban és Norvégiában, és jutottak el ténylegesen a Félkész Atomfegyverig, csak az USAAF bombázásai meg a Kétfrontos háború közepette nehezen ment, de különben reális esély volt, hogy e zavaró tényezők nélkül ők is alkothassanak egy hellyel - közzel működő hordozóeszközt, és ha másra nem, de Londonra dobják, előre elhatározott szándékkal, nem pedig azért, mert egy különösen makacs és buta ellenfelük volt, mint a Japánok az Amerikaiaknak.

59-est a fentebbi kifejtésre írtam a 61-est csak mellékesen.

Amúgy azt se pártolom ahogy írtam, hogy sima bombákkal bombázzanak, csak arra céloztam, hogy az atomfegyverek azért teljesen más kategóriát képviseltek.

A német tudósok kutatásairól volt szó, amiben direkt úgy tüntették fel, hogy nem hozható létre abban a formában amiben tervezték, papíron úgy számolták, hogy sokkal de sokkal több urán kell ahhoz hogy bombát hozhassanak létre belőle, de elvileg tudták az igazságot, hogy sokkal csekélyebb mennyiség is elég, mindössze nem akarták, hogy létrehozzák a bombát. Egyébként erről levelet is küldtek, most azt nem tudom pontosan melyik amerikai tudósnak, viszont a mai álláspont szerint ennek is az volt a célja, hogy " fű alatt " lebeszéljék őket, hogy felesleges vele foglalkozniuk.

A sima bombázás / harcok stb esetén legalább esélyük van menekülni, nem egyetlen pillanat alatt dönt mindent romba egy bomba. Emiatt építették külön az óvóhelyeket is, illetve a kis " egyszemélyes " óvóhhelyeket, nem tudom mi volt a hivatalos neve, lényegében egy megerősített fém ketrec, és pl abban aludtak.

Csak azért sem gondolod át az álláspontodat.

Atomfegyver sem volt csodaszer, az USA volt a legfejlettebb hatalom, virágzó gazdaság, életszínvonal, nagy a jólét, legnagyszerűbb generáció, mégis szürreális nehézséget okozott kiizzadni az Atomot úgy, hogy a tudósok többsége az Övék volt, megcsinálták a Tesztrobbantásokat és a Két Élest, és azután egy belátható ideig tartott a pótlásuk, addigra ezeréve véget ért a Világháború.

Atomfegyverek bevetése után Vegyi fegyvereket, ideggázos fürtös bombákat szórtak volna a B-29-esek, és a gyalogsági tarack, és a part közelében levő hadihajók is, és ismét ugyanoda jutunk.

A Németek kapcsán nem értem, mire jó ez a mismásolás, fekete - fehéren, töretlen szándékkal volt a Hydro Norsk nehézvíz előállítása, és az Oranienburg-i reaktor, ami műveleti célpont volt az USAAF listáján, és a Piszkos bomba is elkészült, csak ahogyan egy mezei harckocsit / vadászrepülőt nem tudtak legyártani, mert összeomlott a német ipar, ugyanúgy az Amerikabomber / Silbervogel / Skoda-Kauba / V-2-es tervei is összeomlottak, és a földi bázisú tesztrobbantáson kívül nem maradt semmi, amivel cipelhették volna.

A B-29-es a B-17-esnél nagyobb és erősebb teljesítményű bombázó volt, de alapjáraton irreális költségekbe került, 1,5-szer többe került, mint az Atom, és az Atomhordozásra felkészítése is, és akkor a Németek Honnan vettek volna hasonlót ?

Az Utolsó pontodra, hogy a "sima harcok esetén lett volna esélyük", tehát az A) pontot választod, te most tényleg nem gondolkodsz, vagy olyan logikával, amit a köznapi józan ésszel nem lehet érteni ?

A sorolt Sztálingrád / Leningrád / Budapest / Berlin harcoknál nem volt megoldható a Civilek evakuálása, sőt szándékosan megtiltották, akkor majd Fukuokától Kiotón / Tokión / Nagaszakin át Szapporóig fogják majd a Civileket mentegetni ?

Sztálingrádnál Sztálin személyesen megtiltotta a civilek evakuálását, azzal a szándékkal, hogy a városban rekedt nők és gyerekek látványa erősebb ellenállásra serkentse a várost védő katonákat. Az itt maradt polgári lakosságot erődítmények építésére vezényelték. És a Japánok majd pont óvatosabban jártak volna el.

Partra száll a 6 millió amerikai katona, 800,000 halott, és milliós nagyságrendű súlyos sebesült, és Japán oldalon 4 millió halott katona, és 31 milla hadrafogható civil 50 %-os halálozással, és megint pluszmillió súlyos sebesülttel, ezzel a Három város 200,000 civil halottját túlszárnyalták.

Az meg hogy az egyszemélyes óvóhely elviseli a gyalogsági tarackokat, vadászbombázók csapásait, meg lehet élelmezni a lakosságot, ezt komolyan gondolod ?

Erre tényleg értelmetlen a továbbiakban reagálni.

Megpróbálom másképpen megközelíteni.

Volt olyan időszak a történelemben, amikor a háborúk viszonylag emberségesek voltak. A 17. század végén, a 18. elején már a vallási türelmetlenség elmúlt, a politikai meg még nem jött el, Nagy Frigyes kora, aki azt mondta, a polgárnak észre sem kell vennie, hogy háború van. Hadmozdulatok voltak ekkor a magasabb hadtudomány szerint és a felesleges vérontás elkerülésére többször megesett, hogy a sarokba szorított hadsereg egyszerűen megadta magát. Na persze ha összecsaptak, akkor hullott az ember, de ez a katonák dolga, harcoljanak és ha kell meghaljanak.

Igaz, előtte a harminc éves háborúban a hosszú ideig tartó harcászkodás teljesen kimerítette az érintett területeket, hiszen a zsoldosokat fizetni és élelmezni kellett, ezt pedig az elfoglalt városok sarcolásából fedezték, amelyek olyan iszonyúan eladósodtak, hogy a házaik értéktelenné váltak, hiszen még az unokáik is fizették a kölcsönöket, amit a megsarcolt városok felvettek, hogy a harcolóknak adhassák. Senki nem akart volna a házaikba költözni, hogy nyakukba vegyék a város adósságait. Ekkor indult tömeges bevándorlás hazánkba az érintett területekről, mert nálunk viszonylag konszolidált volt ekkor a helyzet és a török harcok miatt a népsűrűség csekély volt, ezért a bevándorlókat örömmel és kedvezményekkel fogadták.

Mindez azonban előrevetítette azt, hogy az állandó hadseregek tartására kell egy hátország, egy ellátó és finanszírozó bázis.

Az első világháborúban éleződött ez ki, az már igazi ipari háború volt, itt már komoly törekvés volt a hátország tönkretételére, a német tengeralattjárók 6394 kereskedelmi és 100 hadihajót süllyesztettek el, (kb 12 millió brt) - de nem sikerült kereskedelmi blokáddal megtörni a briteket, ezzel szemben a brit hadiflotta sikeresen lehetetlenné tette a németek kereskedelmét a tengereken és lényegében ez okozta a központi hatalmak vereségét, nem a harctereken dőlt el a háború sorsa, hanem az, hogy kinek a gazdasága bírja tovább.

Mondanom sem kell, a második világháború már fokozottan az ipari kapacitás függvénye volt, kezdetben Németország az ipara teljesítőképessége következtében olyan erős haderőre tehetett szert, amely a nála gyengébb iparral és gazdasággal rendelkező országokat elsöpörte, de megváltozott a helyzet, amikor a hasonlóan erős és erőforrásokban gazdag országokkal került szembe, a brit birodalommal, az USA-val és a Szovjetunióval. Ezekkel az országokkal már teljesen reménytelen volt felvennie a harcot, de mivel az erős hadseregét szét is kellett verni, a háború eltartott egy ideig. Az USA bevállalta a nappali bombatámadásokat, amivel a német ipart igyekeztek megbénítani, különös tekintettel a kőolaj finomítókra és műbenzin gyárakra, amivel korlátozott sikereket értek el, főleg mert a németek hihetetlen szervezőkészséggel széttelepítették sok kis üzemmé az üzemanyaggyártásukat, de végül a schweinfurti golyóscsapágygyár szinte véletlen lebombázása tette tönkre a német hadiipart. Mindezt az amerikaiak a repülőerődeikre alapozva tehették, hogy nagy mélységben vadászkíséret nélkül berepülhettek a nehézbombázók, mert alakzatban megtámadhatatlanok voltak, minden támadóra percenként húszezer golyót lőve. A brit légierő az éjszakai szőnyegbombázást választotta, ekkor ugyan nem tudták a célpontokat olyan hatékonyan kiválasztani, mint az amerikaiak, de őket nem is érdekelte igazán, a morál megtörésére koncentráltak, meg ezzel is romboltak mindent, amit lehet és az éjjeli sötétség védte a saját pilótáikat. Jellemzően az amerikaiak sem emberségből támadták az infrastruktúrát, vagy a katonai és ipari célpontokat előszeretettel, hanem ezt találták a legkifizetőbbnek a háború mihamarabbi befejezésére, veszteség, nyereség arányban.

Mindezt összevetve kimondhatjuk, a második világháború nem a harctereken dőlt el, hanem a hátország, az ipar és gazdaság megsemmisítésével és ennek megfelelően több volt a civil áldozata, mint az effektíven harcoló és minden bizonnyal a jövő háborúiban, ha lesznek, ez az arány még jobban a civil szféra rovására fog eltolódni.

Nem arról van szó, hogy valaki bűnös, vagy ártatlan, ez a háborúk megvívhatóságának az iránya.

Itt nem a mentésen van a hangsúly, hanem azon, hogy az emberek maguktól esetleg tudtak e menekülni, vagy fedezékbe vonulni, de egy oylan helyzetben mikor szó szerint legyalult mindent akkor kicsit nehéz lett volna.

Bár még mindig az alapkérdés maradt, hogy miért kellett ledobni: Azért mert USA és élén Truman semmivel sem volt jobb mint Sztálin vagy Hitler...

P-51-es Mustang-ok és hasonlók uralják a Japán eget, a levegőből nehéz megkülönböztetni 1980-ban bevezetett modern céljelölő kamerák híján, hogy az úton haladó gyalogosok azok katonák, vagy menekülő civilek-e, szabad vadászatot, kilövést adtak rájuk, ennyit arról, hogy lett volna esélyük.

Meg a földalatti bunkereket a rejtőzködő Seregmaradványoknak tartották fenn, nem a Civileknek.

Ha szerinted Okés a 800-as Amerikai, 4 + 15 milliós Japán áldozattal járó szárazföldi offenzíva, ellenben a Kijózanító Pofon 3 bombázástól, 200,000 áldozattal összesen, nem Passióból ment a bomba, nem erősséged a racionalitás, meg mesébe illően nem érted, hogy akkoriban nem voltak olyan eszköz, amivel lehetett steril háborút vívni.

Ez nem Pacifizmus, hanem a valóságot nélkülöző tudomást nem vevő és csúsztatásos Álnaivság.