A magyar várakat mennyire volt nehéz bevenni más korabeli erődítményekhez képest?

"Jó, többnyire nem kőből voltak, de a kő mégis miért jobb alapanyag?"

Ez most elég buta kérdés. Mivel keményebb? Jobban ellenáll a lövedékeknek, nem lehet átvájni, tartósabb.

Amúgy a kínai és európai várak tényleg két külön világ. Csak abban hasonlítanak, hogy erődök. A kínaiakéhoz hasonló várakat Nyugaton az ókorban építettek. Ezek nagy kiterjedésű városfalak, mintsem várak. Több felület, több ember kell a védelmükhöz, több helyen lehet támadni.

Az meg nem értem miért előny, hogy van a tetején út, vagy sem. Egy várban nincs szükség szekerekre, hogy egyik helyről a masikra szállítsanak dolgokat, mert kompakt. A falvastagság meg változó. A 2 méter az a minimum volt külső falaknál. Bizonyos helyeken 6 méter vastag is lehetett.

A favárakat pedig nem véletlenül váltották le. Néhány emberd egy fejszével veszélyt jelentett rá. Eleinte ezeket nem is hosszú távra tervezték.

Kedves 22-es!

Európában csak sokezres, ha nem tízezres számban építették a kővárakat. Nyilván nem azért, mert az összes hadmérnök, kezdve a legnagyobbal, Sébastien Le Prestre de Vauban márkival az élen egytől egyig ostoba lett volna. Az, hogy a kővár jobb a földvárnál, vagy a favárnál bizony a kőkemény gyakorlat szülte tapasztalat.

Sajnos van egy tudomány, a statika, amely csak kimondja, hogy a megfelelő kötőanyaggal készült kőfal mindig erősebb, szilárdabb, tartósabb a földből készültnél. Ez az elmélet.

A gyakorlat: az ostromtüzérség csak bebizonyította, hogy a kővárak sokkal jobban állják az ágyúk tüzét, mint a földből készült társaik.

Kedves 22-es!

A kérdésed: "Szerinted, ha meglövünk ágyúval egy 5 méter magas 2 méter vastag kőfalat, majd egy ugyanilyen földvárfalat, sáncot, akkor melyik fog jobban károsodni?"

A válasz: bizony a földből készült fal károsodik jobban.

Ugyanis például a 16-17. században egy komolyabb ostromágyú vasból készült lövedéke valószínűleg egyszerűen keresztülhatolt volna az 5 méter magas, 2 méter vastag földfalon, amely már néhány ilyen áthatoló találattól elveszítette volna a statikai szilárdságát, és összeomlik.

A megfelelő kötőanyaggal épített kőfal ellenben sokkal jobban állta volna az osztromágyúk tüzét.

22. A kőfal nem törik olyan könnyen, mert nem egy folytonos kődarabról beszélünk, hanem több kőről, kötőanyaggal közöttük, ami segít elnyelni a becsapódás energiáját. Ha egy alkotóelem reped, az csak a következő kőig reped. Láttál már golyóálló üveget? Az is hasonló alapon működik. Üveg és műanyag rétegek váltják egymást. Az üveg megtöri a lövedéket, a műanyag meg megfogja. Ugyanígy működnek a kerámiás és kevláros golyóálló mellények is.

De valóban a legegyszerűbb a gyakorlatot nézni. A mongolok Ázsiában a kínaiaktól elsajátították az ostromteknikákat. Azokat használva le tudták győzni a kínai és közel - keleti várakat, de Magyarországon nem tudták velük bevenni a várakat, holott a sereget már elpusztították.