A magyar várakat mennyire volt nehéz bevenni más korabeli erődítményekhez képest?

Melyik várakat és mikor?

A Magyar Királyságban nagyszámú kővár először csak a tatárjárást követően épült.

A várépítészet alapvető változáson ment keresztül a tüzérség elterjedésének következtében az 1400-as évek végétől.

Vagy a török korra gondolsz esetleg?

Várakban általában megkülönböztethetőek nagy, közepes és kisebb méretűek.

Magyarországon a maguk korában, világviszonylatban is korszerű váraknak csak a Habsburgok által építtetett, modern, nyugati stílusú erődítmények, illetve erődítményrendszerek számítottak. Ilyenek 1541, Magyarország három részre szakadását követően épültek.

A maga korában, a 16-18. században nagyon korszerűnek számított például Érsekújvár és Károlyváros vára.

Eger vára azonban az 1552-es, híres ostrom idején már elavult erődnek számított.

A történelmi Magyarország legnagyobb méretű erődrendszere egyébként a 19. század első felében kiépített komáromi erődrendszer, amely az észak-itáliai Várnégyszög mellett a Habsburg Birodalom legjelentősebb erődítményei közé tartozott.

Hát mikor megjelentünk pár T72-vel a kapuban,szinte csöngetés nélkül beengedtek minket annó..

A másik várnál meg pár Apache simán zökkenőmentesen berepűlt.

Melyik korszakról beszélünk?

Zsigmond és Mátyás déli végvárrendszere?

Török hódoltság kora, végvárak az ország közepén?

A középkori magyar kővárak nem érték el az akkori nyugat-európai színvonalat. Nálunk nem voltak mondjuk Krak des Chevaliers-hez hasonló hatalmas erődök, Nyugat-Európában azért akadt.

Ennek részben az volt az oka, hogy a középkori Magyarország tatárjárás utáni kővár építési programja egy esetleges újabb mongol invázió ellen irányult. Így alacsonyabb igényeknek kellett megfelelnie, mint a nyugat-európai, mongolokénál korszerűbb ostromtechnikával fenyegetett váraknak.

Minőségileg előrelépést jelentett a Zsigmond által kiépített déli végvárvonal, mert az az oszmánok ellen volt szánva, akik a 15. század derekától már intenzíven használták az ostromtüzérséget.

A következő minőségi ugrás 1541 után a oszmánok ellen az ország belsejében a Habsburgok által kiépített új végvárvonal. Ennek kulcserődjeinél, mint a már említett Érsekújvár, de akár közepes várainál (mint például Szendrő felsővára, Borsodban) már alkalmazták a nyugat-európai, Itáliában kialakult, bástyás, "trace italienne" típusú erődöket.

A hadművészetben ismert a mondás, hogy nincs bevehetetlen erőd, csak rossz haditerv.

Nehéz az összehasonlítás. Az oszmánok ellen épült magyarországi várakat csak a török, vagy esetleg az erdélyi fejedelem ostromolta.

Az oszmán haditechnika, így ostromművészet azonban az 1600-as évek elejére egyértelműen lemaradt a nyugat-európai szint mögött.

A magyar várak egyértelműen nem érték el a 17. század végén mondjuk a francia Sébastien Le Prestre de Vauban erődjeinek színvonalát.

Szerintem a 16-17. század nyugat-európai szintjén a nagyobb magyarországi Habsburg várak erősen másod-harmadosztályúaknak tekinthetőek.

Európában az 1500-as évek első negyedétől ment végbe a hadügyi forradalomnak nevezett nagy átalakulás, melyet a lőfegyverek és az állandó jellegű, nagy létszámú hadseregek elterjedése jellemzett.

Ebből az oszmán törökök kimaradtak, így katonailag lemaradtak.

Az egy tévhit, hogy a mongolok előtt nem voltak várak Magyarországon. Hiszen a tatárjárásról szóló feljegyzésekben benne van, hogy a Nyugat - Magyarországon található 80 erődöt a mongolok nem tudták bevenni. Esztergomot is hiába ostromolták. Éppen ezért kezdtek el építeni többet.

Az sem igaz, amit a kérdező a kínaiakról mond. A kínaiak erődítményei nem voltak az európai erődök fejlettségi szintjén, sokkal inkább hasonlítottak ókori városfalakra, mint konkrét várakra. Azok az ostromtechnikák, amik ott működtek, az európai, magaslati és tornyos felépítésű váraknál kevésnek bizonyultak. Hiszen konkrétan megpróbálták elfoglalni őket, de nem sikerült nekik.

Ettől függetlenül valóban nem voltak olyan fejlettek a magyar várak, mint nyugaton, de ez nem jelenti azt, hogy rosszak voltak.

Nálunk a nemesség nagy önállóságnak örvendett, míg mondjuk angliában a király uralt közvetlenül. Emiatt itt sok nemes építtetett magának kisebb várakat, mint amott a király kevesebb nagyot. Emiatt ezek nem voltak akkorák és emiatt kevesebb volt a nagy vár, de mondjuk Buda vára nem számított kicsinek akkor sem, legalábbis a korai ábrázolások alapján:

[link]

Tisztázzunk pár tényt.

Miből épültek a kínai erődök Kína mongol meghódításának idején?

Vegyes kő és faszerkezetes erődök voltak. A mongol hódítás idejéből származó kínai ábrázolások, illetve régészeti leletek kizárólag vegyes, kő-faszerkezetes erődök meglétét igazolták. Vigyázzunk! A kínai nagy fal ma jól ismert kőszerkezetes szakaszai csak a mongolok kiűzése után után, a Ming dinasztia idején épültek.

Miből épültek a szláv városok és erődök, mondjuk Kijev falai a mongol hódításkor?

Fából.

Miből épültek a muszlim államok hatalmas világvárosainak, Bukaharának, Szamarkandnak, vagy Bagdadnak a monumentális falai, amikor a mongolok megostromolták és bevették őket?

Bizony agyagtéglából.

Miből is épültek a nyugat-európai várak a 13. században?

Kőből.

Egyértelműen kijelenthető, hogy a nyugat-európai várépítészet fejlettebb volt a 13. században akár a vegyes kő-faszerkezetes kínainál, akár az inkább agyagtéglákat használó muszlim államokénál, a kelet-európai szlávok fa erődjeiről nem is beszélve.

Olyan erősségű, monumentális, rendkívül jól megépített-megtervezett kővárakkal, mint mondjuk Krak des Chevaliers, és nyugat-európai társaik a mongolok se Kínában, se a muszlim világban, se a szlávoknál nem találkozhattak.

A nyugat-európai kővárak egyrészt építési anyaguk erősségével (kő), múlták felül a vegyes kő-faszerkezetes kínai, a faszerkezetes szláv, és a zömében agyagtéglás muszlim erődöket, másrészt védműveik haditechnikai szempontból is fejlettebbek, így jobban védhetőek voltak.

Ez nem azt jelenti, hogy a mongolok kitartó ostrommal ne tudtak volna bevenni egy erős kővárat.

Hanem csupán azt jelenti, hogy a nyugat-európai stílusú kővárak sokkal nehezebben voltak bevehetőek, mint a kő-faszerkezetes kínai, az agyagtéglákból épült muszlim, vagy a faszerkezetes szláv társaik.

Pontosan ezért rendelte el IV. Béla királyunk a tatárjárás után a kővárak építését a Magyar Királyságban.