A magyar várakat mennyire volt nehéz bevenni más korabeli erődítményekhez képest?

Kedves 7-es!

Ezt írtad: "Az egy tévhit, hogy a mongolok előtt nem voltak várak Magyarországon."

És igazad is van.

Csakhogy a tatárjárás előtti magyarországi várak kevés kivételtől eltekintve földvárak voltak. Egészen pontosan földből és fából épültek.

Napjainkig is jó állapotban maradt fenn Borsod vármegye egykori székhelye, a borsodi földvár Edelényben.

Ezeket az elavult földvárakat viszont a mongolok sokkal könnyebben bevehették, mint a kisebb számú magyarországi kővárakat. A magyarok 1241-1242-ben megtapasztalták, hogy a földvárakat szinte mindig bevették a mongol ostromlók, ellenben a kővárakat általában meg tudták védeni a magyarok velük szemben.

Pontosan ezért rendelte el IV. Béla királyunk a tatárjárás után a nyugati mintájú kővárak építését a Magyar Királyságban. Valamint a szintén nyugati mintájú, lovagi fegyverzetű, páncélos nehézlovasság szaporítását.

A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy a mongol könnyűlovas íjászok ellen a leghatékonyabb fegyvernem a páncélos nehézlovasság.

Ezt sose értettem miért kellett a várakat ostromolni egyszerűen le táborozok mikor elfogy az étel,víz kijönnek maguktól is .

Ugye kilehetett kerülni a várat és tovább vonulók majd ha akarnak valamit majd jönnek utánam a várból .

Kedves 13-as!

Ezt írtad: "Ezt sose értettem miért kellett a várakat ostromolni egyszerűen le táborozok mikor elfogy az étel,víz kijönnek maguktól is .

Ugye kilehetett kerülni a várat és tovább vonulók majd ha akarnak valamit majd jönnek utánam a várból"

A következő gondok vannak az álláspontoddal:

1.) A vár mindig hatalmi központ, amely a környező terület fölötti uralmat biztosítja. Például a Magyar Királyságban minden vármegye központja eredetileg egy-egy vár volt, ezért "vármegye" az elnevezésük, amely az egész megye fölötti hatalmat garantálta. Azaz a vár birtoklása nélkül sohasem lehetséges a környező terület birtoklása.

2.) A várakban mindig volt kút, illetve ciszterna, azaz a víz elvileg sohasem fogyhatott el. Élelemből pedig ostrom előtt akár évekre való készleteket felhalmoztak. Azaz a kiéheztetés stratégiája csak igen-igen hosszútávon lehetett eredményes jól felkészült védők esetében.

3.) A várakat nehezen lehetett kikerülni, és simán továbbvonulni. Ugyanis a vár helyőrsége elvághatta, vagy veszélyeztette a továbbvonult sereg létfontosságú utánpótlási és kommunikációs vonalait.

4.) A sereg továbbvonulása ugyan elképzelhető megoldás, ha egy kisebb része hátramarad és körülzárja a várat. Ez a hátramaradó rész sokkal kisebb is lehet, mint amekkora egy ostromhoz szükséges, hiszen csak a körülzárás a feladata. Viszont ilyen esetben a vár már harc nélkül apasztotta az ellenséges sereg létszámát, lássunk erre egy gyakorlati példát: adott egy vár 2000 fős helyőrséggel, ennek sikeres ostromához legalább 20 000 fős sereg kéne. Tegyük fel, a 20 000 fős sereg a vár sikeres körülzárásához minimálisan elegendő, mondjuk védők létszámának háromszorosát kitevő részét, 6000 főt hátrahagy és továbbvonul. Igen ám, de ezzel az ellenséges támadó sereg, a mozgóhad máris 20 000 főről 14 000 főre apadt, azaz jelentős mértékben meggyengült. Ha több várat is ilyen jellegű, kisebb seregrész elkülönítésével megvalósuló körülzárásával semlegesítene, akkor az ereje teljesen szétforgácsolódna. Márpedig a katonai stratégia egyik alaptörvénye, hogy az erőket mindig koncentrálni kell, így ezek szétforgácsolása egy háborúban igen könnyen vereséghez vezető hiba lenne.

Nem hinném 14-es a hadi stratégia kis csapatok ütő erejére épül . És a másik a visszavonulás színlelése tökéletesen működőt ugye látta az ellenség hogy szerte szét szalad a menekülő sereg miközben kergették a menekülőt és közben ők estek szét .

Kis csapatok hamarabb megbontják az egységet ami káoszhoz vezet .

Mondok egy példát magyarok alkalmazták 2-4 fős felderítőket küldtek ki nekik feladatuk volt az ellenség közelébe jussanak és a királyt vagy hadvezért kikémleljék.

És mikor meg láttak egy ilyen kaliberű személyt ki lőttek egy olyan nyíl veszőt amire egy síp volt rögzítve .

És mikor ezt a nyíl veszőt kilőtték az alap táborból ezer nyílvessző lett a hang irányába kilőve .

És ha jól meg nézi a magyarok harcaiban nincs is vár ostrom harc ?

Ez olyan külföldi hadi jártasság ami igen nagy ember veszteséggel jár .

Kedves 15-ös!

Ezek a szamárságok honnan vannak? Például: "Nem hinném 14-es a hadi stratégia kis csapatok ütő erejére épül."

Hát ezt a nagy katonai stratégák nem egészen így gondolják. Nem ártana megismerkedni a stratégia alapelveivel, ehhez talán a legnagyobb katonai teoretikust, Clausewitz-et ajánlanám: [link]

Az Ön másik elméssége: "És ha jól meg nézi a magyarok harcaiban nincs is vár ostrom harc ?"

Kérem, tekintse már át Magyarország hadtörténelmét, hemzseg a magyarok által végrehajtott várostromoktól! Javaslom talán Bánlaky József nagy művét: [link]

Egyébként illene vigyázni a helyesírására, mert az borzalmas, és magyar emberhez méltatlan.

16-os Na várjunk csak .

Uno,kezdjük sorban,helyesírás nem magyar mivel a Németh ABC-használjuk .

Duo,Clausewitz-az aki a cári seregben szolgált ? Napóleonra nem vittek be a (cári-bombát) akkor Napóleon legyőzi Poroszországot .

Tria,Bánlaky József könyve olyan aki, avval kezdi írását hogy a magyarok finn-ugor altáji családhoz tartoznak ?

Milyen altájhoz,kihez ? Ám legyen beletekintettem,én nem láttam vár harcokat a magyar hadi sikerekben ami nem kalandozás mint gyengeelméjű (író) állítja . Ha nem Attila hun király kincseinek vissza szerzésére irányult !

Azt hogy maga nem hiszi hogy a kis csapatok stratégiára épül a hadi szerencse az a maga dolga.

Mi tudjuk hogy arra .

17. A honfoglaló magyarokat nem is igazán láthattad várakat ostromolni, mert a Kárpát medencében nem igen voltak várak akkoriban, a fosztogatások célja pedig nem a területi terjeszkedés volt. Ahhoz, nem kell várakat elfoglalni, hogy néhány falut kirabolj.

A másik a visszavonulásos taktika. Az lutri, vagy beveszi az ellenség, vagy nem. Márpedig egy várban lévő helyiőrséget nagyon kis eséllyel csalogatsz ki onnan, főleg mivel tudják, hogy a kis létszámuk miatt odakint könnyű prédák. És ha be is veszi az ellenség, akkor is csak egyszer (hadvezérenként).

Meg amúgy ellentmondásba keveredtél, ha "Attila király" kincseit akarták volna visszaszerezni, éppen hogy a várakat kellett volna támadniuk, merthogy kincseket nem parasztfalvakban szoktak tárolni, márpedig a magyarok leginkább ezeknek a vendégszeretetét élvezték a kalandozásaik során.

Vegül pedig elfelejtetted, hogy egy támadó sereg nem maradhat sokáig egy helyben, főleg nem egy olyan, ami mobilis lovastaktikára épül, mert ha megpróbálják kivárni az osromot, akkor igen könnyen jöhet erősítés és akkor két oldalról lesznek megtámadva. Arról nem is beszélve, hogy a könnyű lovas íjász seregek legnagyobb gyengesége a védekező, terület tartó hadviselés, mivel ott állni kell a sarat és nem lehet visszavonulgatni. Tehát ebben az esetben igen nagy rizikót vállaltak volna.

Én azt mondanám, hogy a bő 150 éves török háborús korszakban a váraink zöme nem volt a topon. Ennek pedig a mindenható pénz volt az oka. A végvárrendszer sima fenntartásához sem volt elég a maradék Királyi Magyarország összes befolyó jövedelme, rendszeresen cseh vagy osztrák segélypénzre szorultak. Számos kisebb vár teljesen rossz helyen feküdt(ha ma meglátogatod a romjaikat, hamar rájössz. Például, van egy magasabb hegytető, alig pár száz méterre...) mert amikor keletkeztek, még más volt az ostromtechnika. Illetve, a földesúri (magán) várak zöme eleve nem pusztán hadicélra épült. Szállást nyújtottak a nemesnek, hirdették a hatalmát és gazdagságát, uralták az alattuk elterülő jobbágy falvakat.

A nagy várakat, persze, az anyagiakhoz mérten mind a két fél igyekezett korszerűsíteni. De például Egernek sem épült meg az összes csillag bástyája, mert nem volt rá pénz. Máshol meg nem volt hely a modern erődítési elemeknek, mert egy szűk hegytetőről volt szó. Az országot átszelő védvonalat számos helyen, hirtelen kellett létrehozni. Ott csak palánkvárak épültek, fából és földből. Szolnok pl. ilyen volt. De Zrínyi Szigetvárja is!(Mégis, meddig ellenállt a szultáni seregnek.)

A rendszeres karbantartással is gondok voltak. Veszprém alól a törökök (éppen az ő kezükben volt a vár) ágyúlövésekkel akarták elzavarni a gyülekező magyar lovasságot. Erre a bástya, amin az ágyúk voltak, a lövegek visszarúgásától egyszerűen leszakadt és leszánkázott a völgybe...