Miért tartják a legtöbben jobbnak a kapitalizmust?

Van az úgy, hogy az ember valamit rosszul csinál, mert nem ért hozzá. Ha megtanulja, csinálhatja jobban. Ha betartja a szabályait, ha nem nem képzeli, hogy semmiféle szabály nincs és nem is kell, egész ügyes lehet.

Az azonban garantáltan a nyomorba vezet, ha valaki folyton olyasmivel próbálkozik, amiről mások kimutatták, hogy eredménytelelen. Az valami nagyon szomorú dolog, ha valaki csökönyösen ismételgeti azt, amiről tudható, nem működik.

Sírnivaló, mikor az ember azt látja, hogy a valóságtól ennyire elrugaszkodott, téves eszmék és következtetések létrejönnek, mint az #5 és #6.

A kapitalizmus ne mazért jó, mert több száz éve létezik. Belőle szocializmus soha ki nem fejlődik, mert az annak az ellentéte. Marxot ennyire nem érteni az már szinte fáj. Lenei is kissé mást akart, annyi azonban bizonyos, hogy Trockij nem értett egyet vele (amiből nem következik, hogy Trockij nem akarta megdönteni a cárizmust).

A tömegtermelés nem a kapitalizmus sajátja, hanem fejlődésből következik. A környezetszennyezést a pedig ne maz idézi elő, hanem felelőtlen és buta emberek, akiket az állítólagos okosok nem állítanak meg téveszméikben. A szocializmusban a különbségek nem a fizetésben nyilvánultak meg, hanem másban, és nem voltak kisebbek. De azért egyenletesen sokkal alacsonyabb nívón élni, mint másutt a szegények, nem nagy boldogság. Fölösleges egy mai előbbre jutás képtelenségéből a kapitalizmus hibáira következtetni, mert ez nem abból, hanem a mai magyar valóságból következik. És attól egy letűnt rendszer nem lesz működőképes, ha szépeket emlékezünk róla.

Az tsem árt leszögezni, a kapitalizmus a működő szocializmusnál jobb. Da nincs egyfajta kapitalizmus. A mai teljesen más, mint a 200 évvel ezelőtti, és teljesen más az 50 évvel ezelőttinél is. Lehet valamit jól és rosszul csinálni, ezt mos éppen rosszul csinálják. Megjavítani kell, nem elvetni oktalanul.

A kapitalizmus és a kommunizmus is egy gazdasági irányultság. A demokrácia, diktatúra meg politikai. Válasszuk el a kettőt, mert nem ez volt a kérdés!

Úgy gondolom, hogy a kettő közötti aranyközépút lenne a jó megoldás. Ilyen a kapitalizmus északi modellje, a jóléti kapitalizmus. Ott nem azért alakult ki a jólét, mert olyan nagyon gazdagok voltak, hanem azért lettek gazdagok, mert sokat fektettek bele a jólétbe. A társadalmi tudatosság is ennek köszönhetően erősödött

-Miért nem hasonlitod őssze hogy élnek a kapitalista országokban és más államberendezkedésben? Elég jelentös minőségbeli külömbségek vannak.

-A nem kapitalista országokban általában nagyobb a környezet szennyezés.

-A tömegtermelés pedig javitja a minőséget. (A környezet szennyezést is csökkenti)

Remélem csak trolkodsz mert elszomoritó ha ezt komolyan gondolod.

#16

A válasz egyszerű. Amikor anno engem kérdeztek, miért akarok tovább és tovább tanulni, akkor pontosan ezért adtam ezt a választ: mert ha nekem van a legnagyobb végzettségem, a legtöbb szaktudásom, akkor én bármilyen munkát el fogok tudni végezni. Lehetek kutató vagy mérnök a gyárban, lehetek szakmunkás is, mert értek hozzá, lehetek betanított munkás is és akár takarító vagy éjjeli őr is. Bármelyikre képes leszek, mert lesz hozzá tudásom, végzettségem. Ellenben aki nem tanul, annak csak annyi marad ahol megállt. Ha a 8 általánosnál, akkor ő csak betanított munkát, takarítást vagy éjjeliőrködést választhat.

A kérdésedre: a kevesebb tudást, ismeretet, képességet igénylő munkákra nagyon sokan képesek, tulajdonképpen bárki, aki dolgozni akar. Ezért ennek a pénzbeli értéke alacsonyabb, mint azon munkaköröké amit csak kevesek tudnak elvégezni.

# 16

Nem minden munka ugyan annyira fontos. Mért nem tanulsz ügyvédnek, és mész el joval az ügyvédi átlagkereset alatt dolgozni???