Miért mondják az orvosok, hogy rosszul keresnek?

Kb. úgy van, ahogy leírtad: a hivatalos fizetésük elég alacsony. Emiatt vannak a panaszok jellemzően, méghozzá - szerintem - jogosan, mint sok más szakmánál is.

A hálapénz meg ugye elvileg törvénysértő, mégis nagyon sokan adják, az orvosok meg elfogadják. Ez szakmánként, területenként és intézményenként is változó összeg, egyebektől is függhet. Pl. sima háziorvosi vagy szakorvosi vizsgálatnál szerintem kevesebben adnak, viszont kórházi kezelésnél, pláne műtétnél már többen, és nagyobb összegeket. De a háziorvosok is szépen kereshetnek zsebre szerintem, mivel a napi munkaidejük felében házhoz kell kimenniük a rászoruló betegekhez, amiről viszont sokan azt hiszik, hogy ez szívesség... Ha meg nem sürgős/komoly esetben hívják házhoz a dokit, akkor evidensen megy a jatt.

Én személy szerint ritkán szoktam adni, pl. a választott gyerekorvosunknak mindig adtam, amikor kijött akár csak a szokásos "havi ellenőrzésre", vagy még előtte, szülésnél egy jó minőségű babakocsi ára ment a dokinak... Néha adtam fogorvosnak is, amikor államihoz jártam. Meg amikor az ügyeletes orvost kellett kihívni párszor, szintén adtam pénzt, holott elvileg az is "kötelező szolgáltatás"; de rendesek voltak, azért adtam. Gyógytornásznak szintén adtam pénzt, amikor egy baleset után "helyrehozott", már nem először.

De másra nem emlékszem, hogy adtam volna. De én ilyen vagyok, csak akkor adok, ha úgy érzem, nem csak rendesen elláttak, hanem valami pluszt kaptam. (Sajnos többször meg kifejezetten trehány dokikhoz kerültem, akik még a "köszönöm"-öt sem érdemelték meg, nemhogy pénzt.)

Hálapénz és magánrendelés tekintetében hatalmas különbségek vannak szakterületenként.

Egy patológus, az hogy vigyen magánrendelést meg ki ad neki hálapénzt?

De már említették traumatológusok, anesztesek, pszichiáterek, mentőorvosok mind olyan szakterületen dolgoznak, ahol se magánredelés, se egy buznyák vas paraszolvencia nincs.

A bajt észrevették amúgy, ezeken a krónikus hiánnyal küzdő szakterületeken külön pénzt kapnak a rezidensek, hogy ide menjenek, de az a havi százezer nettó plusz az meg sem közelíti azt a zsebpénzt, mait egy sebész vagy szülész kap.

Igen, rengetegen mennek inkább magánorvoshoz, nem véletlenül.

Viszont az állami rendelők mégis szinte mindig zsúfolásig tele vannak betegekkel, és egy-egy szakrendelésre pár naptól pár hónapig tartó intervallumon belül lehet bejutni... Szóval több milliós beteglétszámról beszélünk még mindig.

Állatorvost meg nem is tudom, van-e még egyáltalán olyan, aki nem maszek. Egy állatkórház volt a városban, ahol felnőttem, de úgy tudom, már nem működik. Maszek állatorvosnak meg nem kevés pénzt fizet az ember, egy-egy szimpla pár perces vizsgálat 1-4 ezer forint; egy ismerősöm meg például most fizetett 25 ezret egy műtétért... Nem igazán indokolt még ezen felül a jatt.

"De már említették traumatológusok, anesztesek, pszichiáterek, mentőorvosok mind olyan szakterületen dolgoznak, ahol se magánredelés, se egy buznyák vas paraszolvencia nincs."

Szerintem ez nem igaz. De lehet, hogy én élek egy másik bolygón... Nálunk a traumatológusoknak (meg egy csomó más orvosnak: kardiológus, szemész, plasztikai sebész, reumatológus stb.) ugyanabban a rendelőben van magánrendelése megadott időpontokban, ahol amúgy dolgoznak. (A szakrendelő részen, nem a kórházin; és gondolom, nem a friss sérülteket látják el, hanem a későbbi kezeléssel foglalkoznak, meg műtétekre jegyeznek elő.)

Az állami pszichiátriai gondozó mellett meg van egy épület, egy magánrendelő, ahol - varázslatos módon - ugyanazok a pszichológusok és pszichiáterek rendelnek, mint az államiban.

Mentősöknek sokan szoktak pénzt adni, és aneszteziológusnak is néha, bár ez utóbbi kétségtelenül ritkább eset.