Az internacionalizmus és a globalizmus közt mi a különbség?

Az internacionalizmus igazából egyfajta taktika volt.

Maga a szó nemzetköziséget jelent,és a népek közötti barátság,együttműködés majd egyesülés a célja

A gyakorlatban arról szólt a dolog,hogy minden országban fogjanak össze a proletárok a burzsoázia eltörléséért,és a kommunizmus építéséért.

Ami fontos,hogy nyilván ők a nacionalizmust elítélték,mert egy nagy közös kommunista közösséget akartak kiépíteni,míg a nacionalisták a saját országokat akarták a többi fölé helyezni.

Tehát ez egy eszme,ami az aktuális politikai rendszerre lett szabva.

A globalizáció egy folyamat

Pontos definíciója nincs,mert igazából egy folyamatosan változó társadalmi folyamatra használjuk a szót,de valami ilyesmi:

„A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.”

Tehát a globalizáció az a folyamat,amit az internet,a telefon stb indított el(legalábbis ha a 20-21.századról beszélünk,mert egyébként a Hanza-szövetségig vissza lehetne menni),és ezeknek hála a gyors információáramlás befolyásolja az emberek gondolkodásmódját, országok közötti kapcsolatot,a gazdasági-pénzügyi életet és így a társadalmakat is.

A globalizációnak éppen ezért több alfajtája is van.

Pl van nyelvi globalizáció is,ami azt jelenti,hogy az információ áramlásnak(itt főleg szövegekről,könyvekről beszélünk)köszönhetően sok szó kerül be egyik nyelvből a másikba,mert nincs neki megfelelője vagy nyelvészetileg már túlfordítás lenne átírni a szót.

De van gazdasági globalizáció is,aminek a következménye a szabadkereskedelem,a vámnélküliség és az ezekhez kapcsolódó elméletek,pl a Komparatív elmélet.

De ide tartozik a Homogenizálódás,ami a pénzügyi és kulturális összeolvadást jelenti,erre példa a McDonald's

És ugye ehhez társulnak mostanában a filozófiai viták.

A liberálisok szerint ezek a kapcsolatrendszerek biztosítják a békét,és azt,hogy ne ismétlődjön meg a 2.VH.

Azzal,hogy megnyílnak a határok és több kultúra találkozhat egymással nő az emberek szociális érzékenysége,sokkal befogadóbbak lesznek,együtt sokkal hatékonyabbak tudnak lenni az országok,és ebből a folyamatból mindenki profitálhat

A konzervatívok szerint viszont ez káros folyamat,mert a végén nem maradnak önálló kultúrák,hanem egy nagy massza lesz,és úgy gondolják,hogy ezeket a társadalmi folyamatokat felülről szabályozni kell,tehát nem szabad hagyni a népek/kultúrák keveredését.

Ezenkívül bírálják,hogy nő a társadalmi rétegek közötti szakadék,a multicégek miatt a kisvállalkozók nem tudják tartani a lépést,nő a munkanélküliség,és a fejlődés se azonos ütemben működik,a leszakadt országok nem tudnak úgy fejlődni,mint a gazdagabb országot.

Ezenkívül a legerősebb bírálat jobb és baloldalról is az,hogy a globalizáció elkezdett rossz irányba haladni,mert a nemzetközi pénzhatalmak vagyonának a gyarapítása a cél,míg a szociális háló és az emberek védelme háttérbe szorult.

Ezzel kapcsolatban is indultak el társadalmi folyamatok:

Baloldalon a civilszervezetek és a kormány által(már ahol) erősített szociális hálóval próbálnak kompenzálni,és a fejlettebb országokban a társadalom részéről már elvárás,hogy a nagy cégek támogassanak társadalmi kezdeményezéseket és figyeljenek a környezettudatosságra.

A jobboldalon pedig a radikálisabb vonal kezdett el erősödni.Úgy gondolják,hogy az egész rendszert újra kell gondolni és mindent el kell törölni,ami a globalizációval kapcsolatos,mert nem működik.