A liberális demokrácia internacionalista rendszer?

Az állampolgárság nem csak abból áll, hogy megtanulok németül és osztrák vagyok, be kell tartanom az állam törvényeit, egy kivétel van, a kettős állampolgárság, de az éppen etnikai alapú, vagy vallási, ha Izraelt nézzük, és ebben az esetben nem feltétlen élek az adott állam területén. Csak annak az államnak a törvényeit kell betartanom, ahol éppen tartózkodom.

""A" belül, ahol nagyjából hasonló mindenki, szerintem jó ha van átmenet.Semmi gond nincs abból, hogyha egy olasz finn állampolgárságot akar. Na, de egy afrikai? "A" csoporton kívüli, semmi köze Európához. " Nem értek egyet. Egy afrikai semmivel sem kevésbé finn, mint egy olasz. Lehet azt mondani, hogy az Európaiak többsége keresztény, ezen belül is leginkább katolikus, de ez nem kötelez senkit semmire, nem képes a határokat ledönteni Európán belül, főleg, ha azt nézem, hogy a katolikus és református tanítások között is vannak markáns eltérések. A másik lehetőség a mondatod megindoklására a fehér nacionalizmus, viszont a vér sem kötelez semmire: attól, hogy valaki fehér, még nem lesz keresztény, de még erkölcsösebb sem, ez az adott emberen múlik. A liberális demokráciára visszatérve, azt inkább a multikulturalizmus jellemzi, és nem az internacionalizmus. Hiszen előbbi azt teszi csak lehetővé, hogy különböző kultúrájú, anyanyelvű és vallású emberek egy adott közösség, állam és/vagy nemzet részét képezzék. A liberalizmus politikai és nem etnikai nemzetben hisz, azt állítja, minden magyar állampolgár magyar. Az internacionalizmus nem kultúrapolitikai kérdés, olyan politika-gyakorlást jelent, amikor a nemzeti érdek alárendelődik a nemzetközinek, gondolj az Internacionálékra, meg volt szabva központilag, hogy a tagszervezetek milyen taktikát követnek, bár nem volt túlságosan internacionalista ez sem, hiszen elsődlegesen a Szovjetunió érdekét szolgálta, főleg Sztálin idején.