Szerintetek létrejöhet valaha konszenzus a turanisták és a finnugristák között?

Soha. Ugyanis az egyik nem igaz. De lehet, hogy egyik sem.

Miért kellene olyan dologgal konszenzusnak létrejönnie, ami nem igaz?

Létrejöhet, mint ahogy volt is már rá példa, amikor még a nyelvészek többsége a tudományos érvek, és nem érzelmei alapján fogalmazta meg álláspontját. Nagyon erős (és ráadásul tudományos művekben, illetve tudományos folyóiratokban publikált, egyes külföldi egyetmeken már tanított) tudományos érvek szólnak amellett, hogy az uráli és altaji nyelvcsalád mind lexikailag, mind nyelvtanilag közös tőről fakad (valószínűleg más családokkal együtt, bár azok ma a magyar nyelvtől már távolabb esnek, mint az említett 2-be sorolt nyelvek). Eurázsiai nyelvcsalád néven lehet utánanézni.

Az olyanok miatt, mint a 3-as válaszoló, akik érzelmi kérdést csinálnak belőle, viszont ma még talán nem jött el a teljes nyelvtudományt átfogó paradigmaváltás ideje. De szerencsére a nyelvészek között is egyre többen belátták már, hogy az elavult dogmák (pl. magyar nyelv finnugor eredete, ill. finnugor rokonság kizárólagossága) nem támaszthatók alá semmilyen tudományos érvvel. A dogmák védelmezői pedig nem tudják álláspontjukat megvédeni a tudományos viták során. Egyébként már a "finnugrista" nyelvészek közül is egyre többen keresnek alternatív magyarázatokat arra, hogy miért lehet a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse között számos (a magyar és finnugor nyelvek közöttinél nem kisebb számú) szabályos hangmegfelelés, illetve nyelvtani párhuzam.

Az egész turanizmus (finnugor és altaji nyelvek közös eredete) vs. finnugrizmus (finnugor rokonság kizárólagosságának dogmája) az ugor-török háborúra nyúlik vissza, ahol a finnugor oldal nem tudott több vagy jobb érvet felhozni álláspontja mellett, egyszerűen ma azért ez az elmélet az elfogadottabb, mert ők voltak a hangosabbak:

[link]

Nincs kedvem megint a 7%-os válaszolóval vitatkozni (nincs is értelme), az alábbi kérdésnél úgyis minden részletre kiterjedően kitárgyaltuk a témát, akit érdekel, olvassa el (az említett kérdésnél számos linket, illetve tudományos érvláncolatot is találtok, a 42. hozzászólásban összefoglalva):

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudomany..

Az előttem szóló 7%-os válaszoló egyébként a wikipediát is próbálta már számtalanszor átírni, hogy saját hitét másokra erőszakolhassa, nem túl sok sikerrel. Persze amikor szakemberekkel kellene tudományos vitát folytatni, az már nem nagyon megy:

[link]

Ezeket is érdemes elolvasni:

[link]

[link]

"Nagyon erős (és ráadásul tudományos művekben, illetve tudományos folyóiratokban publikált, egyes külföldi egyetmeken már tanított) tudományos érvek szólnak amellett, hogy az uráli és altaji nyelvcsalád mind lexikailag,"

Nincsenek ilyen külföldi egyetemek, az Ural-altáji mesék az 1960-as évektől buktak, és szépen kikoptak a világ tudományos életéből.

"Az olyanok miatt, mint a 3-as válaszoló, akik érzelmi kérdést csinálnak belőle, viszont ma még talán nem jött el a teljes nyelvtudományt átfogó paradigmaváltás ideje"

Miért érzelmi kérdés annak a ténynek a konstatálása hogy a turáni mesék mögött jelenleg egyetlen egy külföldi vagy magyar tudós (akadémikus egyetemi tanár) nyelvész történész genetikus nem áll.

"(pl. magyar nyelv finnugor eredete, ill. finnugor rokonság kizárólagossága) nem támaszthatók alá semmilyen tudományos érvvel. "

A hazai és nemzetközi nyelvész tudósok (akik nyelvösszehasonlításra specializálódtak) csak ezt fogadják el az egyetlen tudományosan megalapozott és bizonyított álláspontnak.

Az hogy ez egyes konteós laikusoknak nem tetszik, az nem a tudományos világ problémája.

"egyszerűen ma azért ez az elmélet az elfogadottabb, mert ők voltak a hangosabbak:"

Nem, mert a türk pártiak kisebbségbe kerültek a magyar egyetemeken, és eltűntek az akadémia soraiból is, révén nem szereztek nyelvész képesítést sem, és a 19.század vége felé az egyetemi végzettség már alapkövetelménnyé vált minden tudományos társaságban mint amilyen az MTA.

"témát, akit érdekel, olvassa el (az említett kérdésnél számos linket, illetve tudományos érvláncolatot is találtok, a 42. hozzászólásban összefoglalva):"

Választ találtok az áltudományos érveire ebben az angol cikkben (a hazai turanisták ugyanis kristály tisztán áltudományos nyelv-összehasonlítás nemzetközileg régóta ismert tüneteit produkálják:

[link]

Szóval amíg végzettség nélküli önjelölt táltos tudósok állnak csak mögötte, meg a proletár szakmunkás olvasóközönségük, amíg vesztes vitáik alkalmával mindig csak összeesküvés elméletek irányába próbálnak menekülni (Habsburg összeesküvés-elmélet, meg a nyelvész tudósok globális összeesküvése meg az MTA összeesküvés stb..)

„Nincsenek ilyen külföldi egyetemek, az Ural-altáji mesék az 1960-as évektől buktak, és szépen kikoptak a világ tudományos életéből.”

Attól, hogy nem tudsz róluk, még vannak, pl. az USA-ban és Oroszországban is.

„Miért érzelmi kérdés annak a ténynek a konstatálása hogy a turáni mesék mögött jelenleg egyetlen egy külföldi vagy magyar tudós (akadémikus egyetemi tanár) nyelvész történész genetikus nem áll.”

Egyelőre definiálni kellene, hogy mit értünk „turáni mesék alatt”. Az eurázsiai nyelvcsalád koncepcióját rengeteg nyelvészeti érv támogatja, mint ahogy ma urálinak, illetve és altajinak besorolt nyelvű népek kulturális rokonsága mellett is rengeteg régészeti, néprajzi, stb. érv áll. Akit a tudományos érvek érdekelnek, az ezt belátja. Aki érzelmi alapon gondolkodik, az HIHET mást (de ez innentől hit, nem pedig tudomány). A genetika nem releváns iylen kérdésekben, mert már néhány 100 évre visszamenőleg sem tud reprezentatív mintát nyerni egy adott néptől.

„A hazai és nemzetközi nyelvész tudósok (akik nyelvösszehasonlításra specializálódtak) csak ezt fogadják el az egyetlen tudományosan megalapozott és bizonyított álláspontnak.”

A hazaiak egy része még talán (és elég szomorú, hogy mindezt a tudományos bizonyítékokkal szembe menve teszik), a nemzetköziek már nem.

„Szóval amíg végzettség nélküli önjelölt táltos tudósok állnak csak mögötte, meg a proletár szakmunkás olvasóközönségük...”

„Az hogy ez egyes konteós laikusoknak nem tetszik, az nem a tudományos világ problémája.”

Milyen kár, hogy szakembereknek sem testszik. Az eurázsiai koncepciót külföldi nyelvészprofesszorok dolgozták ki, továbbá számos magyar nyelvészprofesszor (pl. Szilágyi N. Sándor is) is szót emelet a finnugor kizárólagosság dogmája ellen. Nyilván ők is végzettség nélküli önjelölt táltos-tudósok... Vagy biztos összeesküdtek szegény finnugristák ellen, ugye?

„Habsburg összeesküvés-elmélet, meg a nyelvész tudósok globális összeesküvése meg az MTA összeesküvés stb..”...

Én ezzel még sosem érveltem, tehát: [link]

Egyébként az MTA igen érdekesen választja tagjait, de ezt itt offtopic lenne kitárgyalni. De egyébként hiába van egy áltudománynak egyetemi tanszéke, vagy akadémikus hirdetői, attól még áltudomány marad (hacsak nem képes tudományos érvekkel bizonyítani az állításait).

„Választ találtok az áltudományos érveire ebben az angol cikkben”

Ezek nagy része a finnugor kizárólagosság dogmájára inkább igaz, mint az eurásziai koncepcióra. Előző vitánk során lehetőséged lett volna konkrétan bemutatni (még most is lehetőséged lenne), hogy az általam bemutattott, illetve az általam hivatkozott szerzők érvei melyik tudományos kritériumnak nem felelnek meg, illetve mitől áltudományosak, de semmilyen konkrétumot nem voltál képes írni (és most sem tudsz).

Előző vitánk:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudomany..

Amit én állítok:

1. A magyar nyelv a tudomány legújabb eredményei szerint a nosztratikus/eurázsiai nyelvcsaládba tartozik, mivel ezek a legnagyobb egység, amelynek létezése statisztikával is alátámasztható (és a nyelcsalád definíciója alapján olyan nyelvek halmazát jelenti, amelyek (bizonyíthatóan vagy feltételezhetően) közös ősnyelvből származnak).

[link]

[link]

Ezeket a statisztikákat meg lehet ugyan kérdőjelezni, de azt megkérdőjelezők kezében általában nincsenek még ezeknél gyengébb statisztikai érvek sem, amellyel saját igazukat bizonyíthatnák (persze ez sosem zavarja őket, az eurázsiai koncepció kapcsán meg még a kakán is csomót keresnek). Természetesen az eurázsiai családon belül bármelyik nyelv bármelyik nyelvvel rokonítható (így pl. bármelyik uráli nyelv bármelyik altaji nyelvvel), csak az arány nem mindegy. Ezeket nyelvenként meg kell vizsgálni. Egy nyelv egyszerre több másikkal is összehasonlítható (mint ahogy a finnugor nyelvrokonság melletti érvek felsorolásakor is tenni szokták). A nyelvcsaládok bináris modellje amúgy sem alkalmas a nyelvek eredetének leírására (ahogy erre Szilágyi N. Sándor is rámutatott), de még a rokonságéra sem nagyon. Az eurázsiai nyelvek is inkább spektrumot képeznek, ahol a magyar valahol a finnugor és altaji nyelvek között helyezkedik el.

2. Nyelvünk finnugor rokonsága igen valószínű, azonban ez az 1. pont tükrében nem jelenti automatikusan a finnugor nyelvekkel rokonítható szavak „finnugor eredetét”, főleg akkor nem, ha azok más nyelvcsaládokba (általában altaji, de gyakran dravida vagy indo-európai) tartozó nyelvekkel is rokoníthatók. A rokoníthatóságra pedig magyarázatot kell adnunk, és ha kizártunk minden más lehetőséget (szóátvételt vagy a „finnugor kornál” korábbi, közös eredetet), csak akkor beszélhetnénk ezen szavak „finnugor eredetéről”, de ez akkor is csak feltételezés lenne, hiszen ezen szavak eredetének írásos nyoma nem maradt fenn. Egyes etimológiai szótárak ezt nem veszik figyelembe, ezért nem vehetőek komolyan. Sem azok, akik ezen szótárak adataira (pl. hogy az alapszókincsünk nagy része „finnugor eredetű”, aztán jönnek az „óiráni eredetű” szavak...) tényként hivatkoznak.

3. Nyelvünk (más urálinak tartott nyelvekkel egyetemben) emellett az altaji nyelvekkel is rokonítható. Ez már az 1. pontból is következne, de nézzünk azért meg pár konkrétabb érvet is:

3.a. példák h/k/g szabályos hangmegfelelésekre a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse között:

hol (Sw. 13): quayda (török nyelvek)

három (Sw. 24): qurban, gurban (mongol nyelvek)

hal (Sw. 45): xalim (bálna, mongol), ollo, xolto (tunguz-mandzsu), kárei (rája, japán)

húr, hurok (Sw. 61): quriq (török), urga (mongol)

hús (Sw. 63): xesi, xeseg, xisig (mongol)

háj (Sw. 66): nyelvekben koju, qoji, xoju (török nyelvek)

haj (Sw. 71): kil, qil, xil, gil (török nyelvek); kil, qil, xil (mongol)

hát (Sw. 88): kot, ket, köt, göt (török nyelvek)

hány (Sw. 97): kekir, kegir, gejir, gegir (török nyelvek)

hasít (Sw. 114-115): kas, kis, kes (török nyelvek); mongol xas, gasu

hever (Sw. 123): xebte, kepte (mongol nyelvek)

hull (Sw. 127): kolau, kula (török nyelvek)

homok (Sw. 157): qum, xum (török nyelvek); qumaki, xumxi (mongol nyelvek)

hó (Sw. 164): kar, qar, xar, gar (török nyelvek)

hamu (Sw. 168): kul, kül, kil, köl (török nyelvek)

hideg (Sw. 181): xüjten (mongol nyelvek)

harcol: köräš-, güreš- (török nyelvek), xerelde- (mongol nyelvek)

csihol (tüzet): čak- (török), čaq- (mongol), čiu (tunguz-mandzsu)

holló: qarɣa (török), kerē (mongol), ōlī (tunguz-mandzsu)

3.b. példák f/p/b szabályos hangmegfelelésekre a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse között:

fiú (Sw. 39): pikte, putte (tunguz-mandzsu nyelvek)

apa (Sw. 43): aba (török), aba, abu (mongol), api (koreai)

féreg (Sw 50.): piru, parau (tunguz-mandzsu nyelvek)

fa (Sw. 51): szintén van p-s megfelelője számos altaji nyelvben is

fű (Sw 60.): piru, parau (tunguz-mandzsu nyelvek), phiri, phuri, phur (koreai nyelvek)

fej, fő (Sw. 72): peje (tunguz-mandzsu nyelvek)

fog (Sw. 77): pali (tunguz-mandzsu nyelvek)

fél (mint fél valamitől, Sw. 106): pelin, belin (török nyelvek), belin (tunguz-mandzsu)

fekszik (Sw. 123): pulu (tunguz-mandzsu)

forog, fordul, pörög, borul (Sw. 126): szabályos hangmegfelelés még a magyar nyelven belül is, emellett: pori, foro (tunguz-mandzsu)

facsar (Sw. 130): piči, bičkṇ (mongol nyelvek)

fagy (Sw. 145): puluɣ, buluq (török nyelvek), belu (tunguz-mandzsu nyelvek)

por, pur (Sw. 158): pɨrɨn, buruo (török), puʒ́irā, burgi- (mongol)

felleg, felhő (Sw. 160): pilit, pulut, bulut (török nyelvek)

fehér (Sw. 175): pùhɨ́i- (koreai nyelvek), bagda-ma (tunguz-mandzsu nyelvek)

fél (mint valaminek a fele): peltir, beldir (török), belšer, belčir (mongol), pālã (tunguz-mandzsu)

fűz: potoqto, pučekte (tunguz-mandzsu)

árpa: arba (török), arbaj (mongol)

fény: pana (koreai)

3.c. Példák m/b szabályos hangmegfelelésekre a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse között:

én (Sw. 1): minä, mon (finnguor nyelvek), men , ben (török nyelvek), bi, mi- (mongol)

mi (Sw. 4): mi, me (finnugor nyelvek), miz, biz (török nyelvek), man, bid (mongol nyelvek)

más(ik) (Sw. 21): baška (török nyelvek), bus, busa (mongol nyelvek)

madár (Sw. 46): bildir, buldur (török nyelvek), bildu'ur (mongol)

máj (Sw. 91): baɣɨr, bawɨr (török nyelvek)

A példák ellenőrizhetők pl. a következő (nyelvész tudósok által összeállított) etimológiai szótárban:

[link]

Akár felül a „view all records”-ra kattintva, akár alul az „in any field”-be a szavak angol jelentését beírva (érdemes bepipálni, hogy „whole words”). A magyar ebben a szótárban is az uráli nyelvek között szerepel tudománytörténeti és didaktikai okokból, de ez számunkra nem lényeges, ld. az 5. pontban.

A példák egy része itt is megtalálható:

Joseph H. Greenberg: Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. 2: Lexicon. Stanford: Stanford University Press. 2002.

3. c. Nyelvtani érvek:

Részletesebben ld: Joseph H. Greenberg: Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. 1: Grammar. Lexicon. Stanford: Stanford University Press. 2002.

3. d. személyes névmások

- én: minä (finn), mon (mordvin), én (magyar, eredetileg valószínűleg „mén”), men (türkmén, üzbég, stb.), ben (török, gagauz), bi (mongol nyelvek). Tehát a török nyelvekben is megvan az m-es változat. m/b szabályos hangmegfelelés

- te: sen (török nyelvek), sin- vagy te- (finnugor nyelvek). Tehát a finnugor nyelvekben is megvan az sz-szel kezdődő változat. t/sz szabályos hangmegfelelés

- ő: egy magánhangzót nem lehet rokonítani, de érdekes módon a török nyelvekben is o vagy on, míg a finnugor nyelvekben hän vagy son. Szó eleji h lekopása?

- mi: me (finn, észt), mi (lapp, udmurt, magyar), miz (kirgiz, balkar), biz (számos egyéb török nyelv). Ugyanúgy m/b szabályos hangmegfelelés.

- ti: ta (mongol), ti, tü (finnugor nyelvek), siz (török nyelvek). Ugyanúgy t/sz, mint a „te” esetében. t/sz szabályos hangmegfelelés

- ők: magyarul ő (E/3) + k (többesjel), törökben ular vagy onlar (E/3: o, on + többesjel (-lar)).

4. A fenti érvek sem mennyiségükben (akár a szókincs legalapvetőbb, akár bővebb rétegében nézzük meg ezek arányát), sem minőségükben (a szókincs mennyire alapvető rétegeiben találhatóak meg) nem maradnak el a magyar és az uráli nyelvek alapszókincse közötti szabályos hangmegfelelésektől. Megkockáztatom, hogy meg is haladják azokat (ennek igazolásához azonban a teljes alapszókincs elemzését be kellene mutatnom itt, amit jelenleg nem szeretnék, emellett a hely sem elegendő).

5. A 4. pont tükrében felül kell vizsgálni azt, hogy a magyart valóban jogosan soroljuk-e az uráli ágba, továbbá az uráli nyelvcsalád valóban létező ág-e egyáltalán. Mert egyes urálinak tartott nyelvek (pl. a magyar) igen közel állnak az altaji nyelvekhez, emiatt is merült fel az urál-altaji nyelvcsalád koncepciója. Más urálinak tartott nyelvek viszont inkább az indo-európai nyelvekhez állnak közelebb, emiatt merült fel az indo-uráli nyelvcsalád koncepciója. Végül úgy tűnik, hogy a 2 elmélet közti ellentétet ma az eurázsiai koncepció feloldja, de az alatta lévő kategóriákat az új eredmények ismeretében újra kell gondolnunk.

Amikre választ várnék a finnugor kizárólagosság dogmája mellett érvelőktől:

1. A finnugor nyelvrokonság kizárólagossága mellett milyen bizonyítékok állnak?

2. Hogyan magyarázod a magyar alapszókincs egyes (törökkel amúgy nem rokonítható) szavainak mongol és/vagy tunguz-mandzsu nyelvekkel való rokoníthatóságát ?

3. Az általam fentebb felsorolt h/k, illetve f/p/b magyar/altaji szabályos megfelelések közül szerinted melyik lehet szóátvétel (és miért), illetve szerinted milyen irányú volt az átvétel?

4. Mivel magyarázzuk, hogy az uráli és altaji nyelvek nyelvek nagy számban alapszókincsbeli szavakat vesznek át egymástól? + Hogyan győződhetünk meg az átvétel irányáról?

5. A személyes névmások is jövevényszavak vagy az uráli, vagy az altaji nyelvekben, esetleg a 2 nyelvcsalád személyes névmásai közötti nyilvánvaló szabályos megfelelések pusztán a véletlen művei?

6. Hogy bizonyították be, hogy a finnugor nyelvekkel rokonítható szavak „finnugor eredetűek”?

7. Ha egy szóról a szabályos hangmegfelelések kapcsán nyilvánvaló, hogy több nyelvcsaládon átível, akkor milyen alapon mondjuk azt, hogy „finnugor eredetű”?

8. Ha azokat a szavakat, amelyek az „uráli kor”-nál régebbiek (tehát jelen vannak az altaji és az uráli nyelvekben is, sőt talán a dravidában vagy az indo-európaiban), nem „finnugor eredetű”-nek számolnánk, akkor hány „finnugor eredetű” szavunk maradna?

9. Ha a 8-as kérdésnél említett szavakat „török eredetű”-nek sorolnánk be (amely ugyanúgy hiba lenne, mint ahogy finnugor eredetűnek besorolni is hiba, etimológiai szótár ide vagy oda), szerinted a „török eredetű” szavak hányadik helyre jönnének előre? És hány szó nem lenne még lefoglalva, hogy „finnugor eredetű”-nek mondhassuk?

10. A fentiek alapján látod már, hogy mi a baj azzal, hogy egy szóra azt mondjuk, hogy ilyen vagy olyan „eredetű”?

11. Kik és mi alapján vetették el az urál-altaji nyelvcsalád koncepcióját a 60-as években? A tudomány azóta elért eredményeinek ismeretében jó döntés volt-e ez?

"Attól, hogy nem tudsz róluk, még vannak, pl. az USA-ban és Oroszországban is."

Tényleg vannak? Akkor adjál egy egyetemi honlapot egy külföldi egyetemreől ami ezt az ural-altáji mesét támogatná. A gond ezzel csupán az, hogy ilyeneket nem fogsz találni, egyet sem. Egyet sem.

"Az eurázsiai nyelvcsalád koncepcióját rengeteg nyelvészeti érv támogatja, mint ahogy ma urálinak, illetve és altajinak besorolt nyelvű népek kulturális rokonsága mellett is rengeteg régészeti, néprajzi, stb. érv áll."

Eurázsiai nyelvcsaládról olvass: [link]

A mai nyelvek 80%-a között egyfajta rokonságot feltételez fel, bizonyítani eddig nem tudták, tehát csak egy feltevés még mindig. De még a feltevés kiötlői sem vontak párhuzamot az uráli és altáji nyelvek közé. De ha hinni akarsz az ural-altáji 1960-as évektől tudósok által elvetett mesékben, akkor hinned kell az általad gyűlölt finnugor nyelvcsaládban is, hiszen az az urali egyik ágaként van definiálva :)))))

"Aki érzelmi alapon gondolkodik, az HIHET mást "

Eddig te gondolkodtál érzelmi alapon, hiszen modern nyelvtudósok nem állnak a meséid mögött, tehát bizonyítani nem tudod állításaidat, ezért csak HISZEL.

"A hazaiak egy része még talán (és elég szomorú, hogy mindezt a tudományos bizonyítékokkal szembe menve teszik), a nemzetköziek már nem. "

Mondj egyetlen külföldi ma élő nyelv-összehasonlító szakterületen munkálkodó nyelvtudóst aki szerint nem finnugor eredetű a magyar nyelv, hanem türk :))

Nem tudsz. Nem véletlen hogy a magyar nyelvtant és nyelvészetet külföldi nyelvészettel foglalkozó egyetemeken csak Uralisztikai finnugor tanszékeken lehet tanulni, sehol másutt.

"Milyen kár, hogy szakembereknek sem testszik."

Említsél meg egyetlen nagy külföldi szakembert akinek nem "tetszik" (nem a tetszés a lényeg a tudományban hanem a támogatottsága) pontosabban nem támogatja a magyar nyelv finnugor eredete.

Ne gyere az eurázsiai hipotézissel, mert

1. Még nem bizonyították be, ezért maradt még hipotézis állapotban.

2. Az Eurázsiai elmélet sem szakít a magyar nyelv finnugor eredetével, hanem hagyományosan a magyar nyelvet finnugor nyelvek közé, a finnugor nyelveket pedig Uráli nyelvcsaládba sorolja.

Tehát SEMMIT SEM NYERNEK vele a turanisták türk pártiak.

Nincs itt szalmabáb érvelés.

Az összeesküvés elméelet állandó részét képezik a turáni és türk rokonság elméleteknek (gonosz MTA, Halott Habsburg uralkodók hatalma, nyelvészek nemzetközi globális összeesküvése stb...) Te is szoktál rá hivatkozni, a ti irodalmatokban nem jelenhet meg ezek nélkül könyv sem, egyszerűen szerves része az összeesküvés elmélet.

"Ezek nagy része a finnugor kizárólagosság dogmájára inkább igaz, mint az eurásziai koncepcióra."

MEgint felhívom ismételt tévedésedre a figyelmet: Az eurázsiai hipotézis feltevés nem támadja a magyar nyelv uráli azon belül finnugor nyelvcsaládba tartozását, hanem azt elismeri , és rendszertanilag is oda sorolja be egy képzeletbeli Eurázsiai szuper nyelvcsalád mégnagyobb keretei között. Az Eurázsiai feltevés szerint a Föld nyelveinek 80%-a mind rokon. Ez már önmagában a "rokonság" fogalmának teljes kiüresítése.

"Előző vitánk: "

Amit lazán elvesztettél.

"nosztratikus/eurázsiai nyelvcsaládba tartozik,"

[link]

PEdig a kettő az nem éppen egy hipotézis. Most te éppenséggel melyiknek a híve hivője vagy a kettő közül? (Mert nálatok szimpátia meg a hit a lényeg). Majd megvitatod önmagaddal, rád bízom.

ÁM két közös ismérve van:

1. Magyar nyelv Uráli azon belül finnugor eredetét egyik sem kérdőjelezi meg.

2. Mindkét hiper nyelvcsalád fikció a világ nyelveinek 80%-át rokon nyelvnek nevezi... ezzel kiüresítve a rokonság szó tartalmát, azaz elveszíti a rokonság még az értelmét is.

Nosztartikusnak gúnyolt nyelvek térképe: [link]

Eurázsiainak gúnyolt nyelvek térképe:

[link] #/media/File:The_worldwide_distribution_of_the_Eurasiatic_macrofamily_of_languages_according_to_Pagel_et_al.png

"Ezeket a statisztikákat meg lehet ugyan kérdőjelezni, de azt megkérdőjelezők kezében általában nincsenek még ezeknél gyengébb statisztikai érvek sem,"

Hidegen hagynak olyan erőlködések amelyek nem etimológiai szótár felhasználásával készültek, hanem önjelölt tanulatlan táltos tudós hívők által mint te.

[link]

Eurasiatic is a proposed language macrofamily that would include many language families historically spoken in northern, western, and southern Eurasia.

The idea of a Eurasiatic superfamily dates back more than 100 years. Joseph Greenberg's proposal, dating to the 1990s, is the most widely discussed version. In 2013, Mark Pagel and three colleagues published what they believe to be statistical evidence for a Eurasiatic language family.

The branches of Eurasiatic vary between proposals, but typically include Altaic (in the form of Mongolic, Tungusic and Turkic), Chukchi-Kamchatkan, Eskimo–Aleut, Indo-European, and Uralic—although Greenberg uses the controversial Uralic-Yukaghir classification instead. Other branches sometimes included are the Kartvelian and Dravidian families, as proposed by Pagel et al., in addition to the language isolates Nivkh, Etruscan and Greenberg's "Korean-Japanese-Ainu." Some proposals group Eurasiatic with even larger macrofamilies, such as Nostratic; again, many other professional linguists regard the methods used as invalid.

[link]

( Indo-European, Uralic, Altaic and Kartvelian languages. Often also included are the Afroasiatic languages native to North Africa, the Horn of Africa, the Arabian Peninsula and the Near East, and the Dravidian languages of the Indian Subcontinent (sometimes extended to Elamo-Dravidian, connecting India and the Iranian Plateau). )

Korábbi vitáink során minden mostani kérdésedre és észrevételedre korrekt választ kaptál (egy részére még abban a hozzászólásban is megtalálod a választ, amire reflektálni szerettél volna, pl. hogy kik azok a külföldi nyelvészek, akik támogatják, innen már könnyű utánajárni, hogy melyik egyetemeken dolgoznak, és ott miylen kurzusok vannak, és pontosan mit tanítanak azokon, továbbá etimológiai szótárat és egy szakkönyvet is linkeltem, ahol bárki utána nézhet a példáimnak), olvass vissza. Nincs időm mindent 26x leírni, nincs is értelme, mert úgyis negligálod. Egyébként én már feltettem neked 11 kérdést, majd ha azokra válaszolsz, akkor kérdezhetsz te is.

Csak pár butaságod:

„Mondj egyetlen külföldi ma élő nyelv-összehasonlító szakterületen munkálkodó nyelvtudóst aki szerint nem finnugor eredetű a magyar nyelv, hanem türk :))”

Légy szíves linkeld be, hogy hol állítottam, hogy a magyar nyelv „türk eredetű” lenne. Mivel én ezt sosem állítottam (a 6. hozzászólás 2. pontjából az is kiderülhetett számodra, hogy alapvető denntartásaim vannak azzal, ha eredetről beszélünk), így nem is értem, hogy miért kellene mellette érveket írnom. A gondolatébresztő kérdéseim közül a 6-10. kérdések szintén erről a témáról szólnak, és a 9. kérdésben még azt is leírom, hogy miért lenne hiba a törökkel rokonítható szavakat „török eredetűnek” nyilvánítani. Nem tudom, neked ebből hogy jött ki, hogy én a magyart „török eredetű”-nek tartom (hacsak nincsenek komoly szövegértési problémáid). Ha szerinted a „turanizmus” ezt jelentené, akkor viszont nem értem, hogy miből gondolod, hogy turanista lennék.

De akkor hadd írjak egy 12.-et is, amely inkább kérés, min kérdés: Légy szíves definiáld, hogy mit értesz „turáni mesék” alatt, mert addig azt sem tudni, hogy mi ellen próbálsz hadakozni. Nem véletlenül kerülöm én is a „turanizmus” kifejezés használatát, mert ahány ember, annyi féle definíció (mint ahogy a „finnugrizmus” esetén sem lehet tudni, hogy valaki a magyar és a finnugor nyelvek rokonságát érti alatta (amely mellett valóban komoly érvek szólnak), vagy a magyar nyelv finnugor eredetének dogmáját (amely mellett soha senki semmilyen releváns tudományos érvet nem tudott felhozni). Ezért is tartottam fontosnak leírni a 4. hozzászólásban, hogy melyik fogalom alatt mit értek.

„Ne gyere az eurázsiai hipotézissel, mert

„1. Még nem bizonyították be, ezért maradt még hipotézis állapotban”

A PNAS-cikkeket nyilván dísznek linkeltem be a 6. hozzászólás 1. ponjában. A hipotézisek igazolása vagy elvetése statisztikai módszerekkel történik (és ebben az esetben a hipotézist a statisztika alapján elfogadtuk, az eredményt tudományos folyóiratban publikálták, sikeresen átment a bírálaton). Megkérdőjelezheted ezen statisztikák bizonyító erejét (még valamennyire jogos is lehetne ez), csak a finnugor kizárólagosság mellett, amiben vakon hiszel, még ennyi bizonyíték sem áll... Ld. az 1. kérdésem hozzád...

„2. Az Eurázsiai elmélet sem szakít a magyar nyelv finnugor eredetével...”

„De ha hinni akarsz az ural-altáji 1960-as évektől tudósok által elvetett mesékben, akkor hinned kell az általad gyűlölt finnugor nyelvcsaládban is, hiszen az az urali egyik ágaként van definiálva :)))))”

Ezt kifejtettem a 6. hozzászólásban a 2., illetve az 5. pontban.

Továbbá ajánlom figyelmedbe a 11 kérdésem közül az 1, 6-8, valamint a 10-11. kérdéseket, mert amíg azokra nem tudsz korrekt választ adni, addig semmi értelme annak, amit leírtál.

„Az összeesküvés elméelet állandó részét képezik a turáni és türk rokonság elméleteknek (gonosz MTA, Halott Habsburg uralkodók hatalma, nyelvészek nemzetközi globális összeesküvése stb...) Te is szoktál rá hivatkozni...”

Akkor nyilván meg is tudod mutatni, hogy pontosan hol hivatkoztam rá, és pontosan mit írtam róla (mert írni ugyan írtam róla, csak egyáltalán nem azt, mint amit te itt a számba szeretnél adni).

„Amit lazán elvesztettél.”

Szerintem ezzel a véleménnyel egyedül vagy. Mivel én az állításaim mellett tudományos igényű forrásokat hoztam fel, továbbá érvláncolattal is levezettem az elmélet lényegét, te viszont az érvláncolatom ellen semmilyen konkrétumot nem hoztál fel, saját állításaidat nem tudtad megfelelő erejű érvekkel alátámasztani, illetve a felmerült kérdésekre nem tudtál (igazából meg sem próbáltál válaszolni), így ez az állítás megint elég merész. Most sem írsz konkrétumokat, nem válaszolsz a konkrét kérdésekre sem, mellébeszélsz.

„Pedig a kettő az nem éppen egy hipotézis. Most te éppenséggel melyiknek a híve hivője vagy a kettő közül? (Mert nálatok szimpátia meg a hit a lényeg).”

Erről írtam a 6. hozzászólás 2. alpontjában. És én nem hinni szoktam, hanem a tudományos érvek alapján vonom le a logikus következtetéseket (ellentétben veled).

Láthatod, hogy a kifogásaidra már fentebb megtalálhattad volna a választ, így sajnos arra kell következtetnem, hogy komoly problémáid vannak az értő olvasással. Az, hogy a hozzád intézett 11 kérdés (most már 12) felett átsiklottál, szintén erre utal (vagy arra, hogy feladtad a rájuk való válaszolást (mint az előző vitánk során is), akkor viszont elvesztetted a vitát. Ismerd el, vagy válaszolj mindegyikre (korrektül és hiánytalanul) a következő hozzászólásban. Ne mellébeszélj. Valahogy afelett is átsiklottál, amikor azt kértem, hogy írd le konkrétan, hogy az említett szerzőknál (vagy nálam) melyik áltudományos nyelvösszehasonlítási ismérvet vélted felfedezni.

Tehát az 5 pontban felsorolt érveim ellen megint semmilyen konkrétumot nem hoztál fel (nem is tudnál, mert ahhoz már érteni kellene a módszertanhoz, továbbá gondolkodni is kellene, nem csak copy/paste-elni).

Majd ha konkrétumokat írsz, és legalább megpróbálsz válaszolni a 11 kérdésemre (amelyre már jó ideje várok), akkor beszélhetünk. Persze amikor már önálló gondolatokat kellene írni, nem pedig a wikipediát vagy más oldalakat bemásolni, az már nem megy.

"Korábbi vitáink során minden mostani kérdésedre és észrevételedre korrekt választ kaptál (egy részére még abban a hozzászólásban is megtalálod a választ, amire reflektálni szerettél volna, pl. hogy kik azok a külföldi nyelvészek, akik támogatják, innen már könnyű utánajárni, hogy melyik egyetemeken dolgoznak, és ott miylen kurzusok vannak, és pontosan mit tanítanak azokon, továbbá etimológiai szótárat és egy szakkönyvet is linkeltem, ahol bárki utána nézhet a példáimnak"

Nem kellene nyíltan hazudoznod. Nincsenek olyan kortárs nyelv-összehasonlító nyelvészek akik a magyar nyelvet ne az uráli azon belül a finnugor nyelvcsaládba sorolnák.

"továbbá etimológiai szótárat és egy szakkönyvet is linkeltem"

MElyik az az etimológiai szótár? Valami gagyi 19.századi mesekönyv? Linkelj egy modern etimológiai szótárt, amit használsz!

Miért próbálod meg lehazudni hogy a türk nyelvrokonságot erőltetted, nemhiába akartál türk szavakat hasonlítgatni a magyar szavakhoz minden eddigi vitában.

Most hogy észrevetted, hogy se az eurázsiai hipotézis se pedig nosztratikus hipotézis nem támadja (sőt osztályozásában felhasználja az uráli azon belül pedig a finnugor nyelvcsaládot) a finnugor nyelvrokonságot kutyaszorítóba kerültél.

"definiáld, hogy mit értesz „turáni mesék” alatt, "

Közép-ázsiai türkökkel japánokkal koreaiakkal való bármilyen rokonságot, legyen az nyelvrokonság vagy néprokonság (genetikai).

"vagy a magyar nyelv finnugor eredetének dogmáját (amely mellett soha senki semmilyen releváns tudományos érvet nem tudott felhozni"

Ugyanolyan érveket lehet mellette felhozni mint a német és norvég dán svéd holland stb... vagy a szláv vagy az újlatin nyelvek rokonsága mellett. Ugyanolyan módszerekkel bizonyítoták be. Ez ma már bizonyított tény, és szakember tudósok nyelvösszehasonlító nyelvészek között ez már nem vita tárgya régóta. Ja pár laikus tanulatlan önjelölt táltos-tudósnak mint te ez nem tetszik, de az más téma, és nem a tudomány problémája.

"csak egyáltalán nem azt, mint amit te itt a számba szeretnél adni)."

Ugyan már, attól hogy újabban már nem nyilvános a nick neved, még felismerhető vagy a stílusodról.

"Szerintem ezzel a véleménnyel egyedül vagy. Mivel én az állításaim mellett tudományos igényű forrásokat hoztam fel, "

Nem te kedves laikus önjelölt táltos-tudós, semmiféle forrást nem hozitál fel, csak a saját magad által kotyvasztott turánista türk-magyar szóösszehasonlításokat. Nem csoda, mivel nem is tudnál semmi forrást felhozni, hiszen minden kortárs magyar vagy külföldi nyelvész tudós a magyart az uráli azon belül a finnugor nyelvcsaládba sorolja. Tehát hivatkozások híján vert helyzetben vagy.

" illetve a felmerült kérdésekre nem tudtál (igazából meg sem próbáltál válaszolni),"

Megint a gyermeteg paraszt vita módszer, letagadunk elhazudunk dolgokat, illetve parasztosan rájátszunk a kedves olvasó lustaságára, azaz az olvasó nem fogja venni a fáradtságot hogy több topicban levő hosszas vitákat szépen átolvassa. Ennyit tudsz csupán, szorult helyzetedben. Szánalmas.

"Láthatod, hogy a kifogásaidra már fentebb megtalálhattad volna a választ, "

Hát hogyne, érdekes nem találni sehol az értelmes válaszokat. MEgint paraszt vita módszer.

"Tehát az 5 pontban felsorolt érveim ellen megint semmilyen konkrétumot nem hoztál fel (nem is tudnál, mert ahhoz már érteni kellene a módszertanhoz, továbbá gondolkodni is kellene, nem csak copy/paste-elni). "

MEgint játszol az olvasó lustaságára.

Szóval miért is kerülgeted a témát, hogy a nosztratikus meg eurázsiai hipotéziseiddel cáfolni nem lehet az uráli azon belül finnugor nyelvrokonságot, mivel mindkét módszer használja a magyar nyelvel kapcsolatban ezt a besorolást.

Várom a modern nyelv-összehasonlító magyar vagy külföldi tudósok listáját (hivatkozással könyvcímmel oldalszámmal), akik szerint a magyar az nem finnugor nyelv.

"A PNAS-cikkeket nyilván dísznek linkeltem be a 6. hozzászólás 1. ponjában. A hipotézisek igazolása vagy elvetése statisztikai módszerekkel történik"

NEm bizonyították be, pár számítógépes algoritmus (mely beállításoktól függ a hasonlóság mértéke) nem bizonyíték. Ha kellően tágan határozom meg a hasonlóság mértékét, akkor már afrikai és magyar nyelve közötti hasonlóságot is ki lehet mutatni, vagy germán és ausztrál őslakósok nyelve közötti "rokonságot" is.

De mint ahogy ezt már elmondtam, ez nem rokonság hanem idegenség kategória.

Mind a nosztratikus mind az eurázsiai feltevés a világ nyelveinek 80%-át rokonnak tartja, ezt nem lehet rokonságként már felfogni, hanem idegenségként.

"Ezt kifejtettem a 6. hozzászólásban a 2., illetve az 5. pontban.

Továbbá ajánlom figyelmedbe a 11 kérdésem közül az 1, 6-8, valamint a 10-11. kérdéseket, mert amíg azokra nem tudsz korrekt választ adni, addig semmi értelme annak, amit leírtál. "

PErsze hogyne, nézzed vissza megválaszoltam mindent rendesen. Ősi paraszt vita módszer, hogy mindent azonnal tagadunk, és nem fogadunk el. Oviban meg általános alsóban talán még működik is.

„MElyik az az etimológiai szótár? Valami gagyi 19.századi mesekönyv? Linkelj egy modern etimológiai szótárt, amit használsz!”

21. századi, elismert külföldi nyelvészprofesszorok által összeállított etimológiai szótárat linkeltem (ennél modernebb és teljesebb szótár jelenleg tudtommal nem létezik). A linket megtalálod a 6. hozzászólásban. Persze (gondolom) Budenz és Husdorfer 19. századi mesekönyveit nagy hagyományokkal rendelkező nyelvészeti szakirodalomnak tekinted.

„Most hogy észrevetted, hogy se az eurázsiai hipotézis se pedig nosztratikus hipotézis nem támadja (sőt osztályozásában felhasználja az uráli azon belül pedig a finnugor nyelvcsaládot) a finnugor nyelvrokonságot...”

Számomra ez mindig is nyilvánvaló volt, sőt, én magam hívtam fel a figyelmet előző vitánk során is, illetve most is (a 6. hozzászólásban, ahol véletlenül 2x szerepel 3.c-nek jelölt pont, a kettő között megtalálod). Ha valaki most vette észre, az te vagy (és csak azért vetted észre, mert felhívtam rá a figyelmet). Egyébként csak szólok, hogy a finnugor nyelvrokonság, a finnugor nyelvcsalád, az uráli nyelvcsalád, az eurázsiai nyelvcsalád, valamint azon belül a (hagyományos besorolás alapján) finnugornak tartott nyelvek csoportja 5 teljesen különböző fogalom. Viszont úgy tűnik, hogy te nem tudod, mi a különbség ezek között. Ez nem biztos, hogy a te hibád, a nyelvészeti taxonómia hibás kategóriáira vezethető vissza (mert sajnos odáig már nem jutott el a nyelvészet, amikor a biológiából átvette a rendszertan ágrajzmodelljét, hogy a családnál kisebb, illetve nagyobb taxonok is léteznek, és akár használni is lehetne őket...)

Egyébként még a biológiában (amelyben a rendszertan a nyelvészetnél jóval szilárdabb és logikusabb alapokon nyugszik, mint láttuk) is folyton változik a rendszertan, nem csak egyes fajokat, hanem komplett családokat rakosgatnak sokszor egyik törzsből a másikba (amely azért jóval nagyobb kategória a családnál). Az, hogy a nyelvészetben a 19. századi „mesekönyvekben” vizionált klasszikus nyelvcsaládokat néhányan ma is kőbe vésett, vitathatatlan és örök érvényű kategóriákként képzelik el (pl. hogy az urálin vagy az altajin belül a két szélső nyelv esetén még egyértelmű a „rokonság”, de ha a két családot valaki össze merné vetmni egymással, az már „idegenség, illetve nem vizsgálható, mert túl régi”). Ez egy teljesen hibás, dogmatikus gondolkodás. Az eurázsiai nyelvészek pl. egyszerűen didaktikai okokból használják ezeket a kategóriákat (mint írtam már sokszor), mivel könnyebb áttekinést nyújt, ha nem az összes nyelvet ömlesztve, spektrumként rakják be az eurázsiai családba, hanem a könnyebb tájékozódás kedvéért meghagyják a klasszikus bináris családfamodell (mai szemmel néhol már megmosolyogtató) kategóriáit. Én is szoktam használni az „uráli nyelvek”, illetve „urálinak tartott nyelvek” kategóriát, pedig nem tartom helyesnek. De néha egyszerűen könnyebb így beszélni róla. Persze bele lehet ebbe kapaszkodni, hogy a saját hited melletti érvként hozhasd fel, csak nem érdemes.

„Ugyanolyan érveket lehet mellette felhozni mint a német és norvég dán svéd holland stb...”

Vagy mint az eurázsiai koncepció, ezen belül pedig pl. a magyar és altaji nyelvek rokonsága mellett (amit én meg is tettem). De megint nem hoztál fel egyetlen konkrét érvet sem, de azért én hagyatkozok az olvasó lustaságára, igaz? Amúgy az is sokat elárul rólad, hogy az olvasót lustának tekinted, téged minősít.

„Mind a nosztratikus mind az eurázsiai feltevés a világ nyelveinek 80%-át rokonnak tartja, ezt nem lehet rokonságként már felfogni, hanem idegenségként.”

Megint nem sikerült megértened a lényeget (már sokadszorra). A 6. hozzászólás 1. ponjában leírtam, hogy a rokonítható alapszókincsbeli szavak számát nyelvenként kell megnézni (1-1 nyelvhez vagy nyelvek adott csoportjához viszonyítva), és az jól fog aránylani a rokonság közelségével (ld. pl. magyar vs. mai besorolás szerinti altaji nyelvek összessége között 70%, magyar vs. urálinak besorolt más nyelvek összessége között 65%, ugyanez a magyar és dravida, valamint magyar és indo-európai nyelvek között már csak 25-30% (így ott már valóban beszélhetnénk az általad annyira preferált „idegenségről”, de a valódi idegenség az lenne, mint a magyar és az afrikai nyelvek alapszókincse között kimutatható 2-3%-nyi hasonlóság (így a véletlen szerepét maximum ennyinek vehetjük)).

„Ugyan már, attól hogy újabban már nem nyilvános a nick neved, még felismerhető vagy a stílusodról.”

Soha nem volt nyilvános a nicknevem. De a stílusomról és a %-omról valóban felismerhető vagyok (és sokszor vissza is utalok korábbi hozzászólásaimra, be is linkelem azokat, így még csak azt sem mondhatja senki, hogy titkolnám korábbi gondolataimat). De látom, nem sikerült belinkelni, hogy hol állítottam azt, amit a számba szeretnél adni. Bár ami nem létezik, azt nehéz belinkelni, tudom én...

„semmiféle forrást nem hozitál fel...”

Csak egy etimológiai szótárat, szakkönyveket, PNAS-cikkeket, valamint korábbi vitáink során még más tudományos cikkeket is, de ettől eltekintve tényleg semmifélét, ha így akarjuk nézni...

„csak a saját magad által kotyvasztott turánista türk-magyar szóösszehasonlításokat....”

Amikre megadtam (közvetlenül a szóhasonlítások alatt), hogy milyen forrásban lehet utánanézni (és amit gondolom nem tettél meg, azért követled továbbra is az etimológiai szótár linkjét), de biztosan azokat az etimológiai szótárakat is én kotyvasztottam, és én magam vagyok Sztarosztyin (aki már meghalt, bár a fia még él, és ő is nyelvész) és Greenberg egy személyben... (akinek könyvében szintén utánanézhetsz, ha Sztarosztyin etimológiai szótára nem testzik, bár a finnugor nyelvészek is használják, így annyira talán nem lehet rossz...) Sőt, Szilágyi N. Sándor is én vagyok... Meg még akit akarsz. Te nem hoztál fel sem saját magad alkotta szóhasonlításokat, sem szakirodalmat (nem is tudnál, mivel nem létezik ilyen), amik bizonyítanák a finnugor rokonság KIZÁRÓLAGOSSÁGÁT (amit lehetetlen is volna bizonyítani egyébként). Nem magát a rokonságot kell tehát alátámasztani, mert azt sem én, sem az eurázsiai nyelvészek, sem a török nyelvekkel való rokonságot támogatók többsége sem vitatja. Hiszen, mint végre te is észrevetted, a finnugor rokonság a „turanizmus” részét képezi (mint ahogy egyébként már az ugor-török háború esetén is képezte).

„Miért próbálod meg lehazudni hogy a türk nyelvrokonságot erőltetted, nemhiába akartál türk szavakat hasonlítgatni a magyar szavakhoz minden eddigi vitában.”

A türk (és más altajinak besorolt nyelvekkel való) nyelvrokonság mellett valóban érveltem (de nem erőltettem, csak leírtam a tényeket, illetve azt is, hogy hol lehet őket ellenőrizni). Érveimet nyilván elfogadtad, mivel semmilyen konkrétumot nem hoztál fel. Ellentétben soha nem állítottam, hogy a magyar nyelv (vagy bármely szava) „türk eredetű” lenne (mert korábban azt írtad, hogy szerinted ezt állítottam). Légy szíves próbáld meg már értelmezni is néha, amit olvasol.

„Szóval miért is kerülgeted a témát, hogy a nosztratikus meg eurázsiai hipotéziseiddel cáfolni nem lehet az uráli azon belül finnugor nyelvrokonságot....”

Sosem akartam cáfolni, mivel a rokonságot mindig is elismertem (ld. 6. hozzászólás 2. pontja), az eredetet nem ismertem el, mivel az nincs is bizonyítva (meg amúgy nem is lehet).

Az előző két gondolat jól mutatja, hogy még mindig nem fogtad fel, hogy mi a különbség a „rokonság”, illetve az „eredet” között. Főleg annak tükrében komikus ez, hogy azt állítod, hogy mind a 11 kérdést rendesen megválaszoltad, és a 6-10. kérdések konkrétan erről szólnak...

„NEm bizonyították be, pár számítógépes algoritmus (mely beállításoktól függ a hasonlóság mértéke) nem bizonyíték.”

Amit te számítógépes algoritmusnak hívsz, azok minden tudományterületen elfogadott tudományos statisztikai módszerek (nem csak délibábos dogmák, mint a finnugor kizárólagosság elmélete). Ha a PNAS bírálói megfelelőnek ítélték, akkor nem a te önjelölt laikus véleményed fogja megdönteni, hacsak nem tudod érdemben megtámadni a módszertant (de ahhoz megint érteni kellene hozzá).

„Persze hogyne, nézzed vissza megválaszoltam mindent rendesen. Ősi paraszt vita módszer, hogy mindent azonnal tagadunk, és nem fogadunk el. Oviban meg általános alsóban talán még működik is.”

Visszanéztem, nem válaszoltad meg egyiket sem. Sem az előző vitánk során, sem most (pedig pár hónapod már lett volna gondolkodni a válaszokon). Ha mégis úgy gondolod, hogy megválaszolta, akkor a következő hozzászólásba légy szíves tételesen másold be a 6. hozzászólás alján található mind a 11 kérdésre a választ (egyértelműen jelölve, hogy melyik válaszod hányas számú kérdésre vonatkozik). Ahogy komplett wikipedia oldalakat be tudsz másolni, ezt is be tudnád (persze ami nem létezik, azt továbbra is nehéz bemásolni, magadtól meg nem tudsz válaszolni rájuk).

„Megint a gyermeteg paraszt vita módszer, letagadunk elhazudunk dolgokat, illetve parasztosan rájátszunk a kedves olvasó lustaságára...”

Igen, ezt csinálod.

„Ősi paraszt vita módszer, hogy mindent azonnal tagadunk, és nem fogadunk el. Oviban meg általános alsóban talán még működik is.”

Ne haragudj, de ha valaki itt nem szalonképes stílusban vitatkozik, saját érvei nincsekenk, mindent tagad, semmit nem fogad el, és úgy viselkedik, mintha a homokozóban vagy az oviban vitatkozna azon, hogy kié legyen a sárga vödör, az az egyedül te vagy. De mindig is ilyen voltál.

Amennyiben a következő hozzászólásban sem válaszolsz a 11 kérdésre tételesen (vagy nem másolod be „újra” az állítólagos korábbi, bár senki által nem látott válaszaidat), akkor úgy tekintem, hogy nem tudsz válaszolni ezekre a kérdésekre, tehát feladtad a vitát. Ha nem hozol fel konkrét érveket a fenti szórokonítások ellen (az, hogy az említett szavak egy része az uráli nyelvekkel is rokonítható, és így egyes (hibás) ettimolgiai szótárak szerint „uráli eredetűek”), nem lehet érv, mert ez önmagában nem cáfolná az altaji nyelvekkel való rokoníthatóságuk melletti érveket (de számos kérdést felvetne, amelyeket a 11 kérdésben is megtalálsz). Ha erre nem vagy képes, akkor szintén feladtad az ezekkel való vitát. Erre a mellébeszélésre, személyeskedésre, parasztozásra, proletározásra, ugyanazon (már fentebb megválaszolt) gondolatok végtelen ismételgetésére, parancsolgatásra, értetlenkedésre, félremagyarázásra, stb. nincs szükségem sem nekem, sem azoknak, akik esetleg még olvasnák. Ráadásul időm sincs erre, és értelme sincs foglalkozni veled, mert nem tanulsz, nem fejlődsz semmit. Stílusod alapján te vagy az, aki iskolázatlanul, laikusként próbál meg olyan tudományos vitába belemenni, amiről fogalma nincs. Ráadásul a vita legalapvetőbb szabályait sem tartod be, így te csak vitatkozol, nem pedig vitázol. Látszik, hogy nem tudománnyal foglalkozol, mert ezt a stílust semmilyen tudományos fórumon nem tűrnék el. Arra azért kíváncsi lennék, mi motivál, és mi bajod van azzal a tudományos ténnyel, hogy a (nyelvcsaládok klasszikus bináris modellje alapján) az uráli, illetve az altaji családokba sorolt nyelvek (valamint más nyelvek is) rokoníthatók egymással (és a magyar alapszókincs ezeken belül az altaji és uráli nyelvekehez áll legközelebb, a többi eurászai és/vagy nosztratikus nyelvvel már jóval távolabbi a rokonság), bárhová is soroljuk a magyart (tőlem sorolhatnánk akár az uráliba is, nem ez volt az eredeti kérdés, viszont ha nem indokolt, akkor miért sorolnánk oda). Miért akarsz mindenképp a finnugor kizárólagosság dogmatikus meséiben hinni? Miért lennénk többek attól, ha csak az uráli nyelvek lennének a rokonaink?