Korlátozza-e a Holokauszt-törvény a szólásszabadságot?

Kétféle megközelítés lehetséges:

1. Igen, korlátozza.

Mint ahogy a becsületsértésre, a rágalmazásra és hasonlókra vonatkozó jogszabályok is korlátozzák.

Ekkor azt kell elfogadni, hogy szólásszabadság létezik, de nem korlátlanul, hanem bizonyos határok között.

2. Nem, nem korlátozza.

Ekkor a kiinduló pont már eleve az, hogy a szólásszabadság nem határtalan, hanem megszabott feltételekkel érvényes. (Pl. azzal, hogy mások súlyos megsértése, egyes népcsoportok elleni uszítás, gyűlöletkeltés stb. NEM tartozik bele a szólásszabadságba.)

Mindkét esetben ugyanazokat a halmazokat kapjuk.

Itt szinte mindenki összetéveszti a szólásszabadságot a káosszal. Döbbenetes, ha a saját szennyes gondolatokról van szó, mennyire vadliberális lesz itt mindenki.

Amiről itt szónokol a többség, az a fizikai erőn alapuló legvadabb anarchia. Te egy vadbarom vagy, mondom. Erre te: te még annál is nagyobb. Aztán ez folytatódik (elvégre szólásszabadság van), míg egyik elveszti a türelmét és beveri a másik pofáját. De még ekkor is szónokolnak (éljen a szólásszabadság!) míg az egyik meg nem hal.

Nem barátaim, mindenféle szabadság addig terjed, míg a másik hasonló szabadságát meg nem sérted. Ekkor két eset lehetséges: vagy a törvény szigora korlátoz és büntet, ekkor létrejön a normális együttélés, vagy a sértett korlátoz és büntet, ekkor létrejön az elemi ösztönök és erők kaotikus uralma. Nos ennek megakadályozására minden épeszű társadalom erősen korlátozza polgárait. A korlát akkor lazul, ha a polgár eléri azt az értelmi szintet, amikor már képes önmagát korlátozni. És ekkor valósul meg a legteljesebb szólás és minden másfajta szabadság. Mondhatnám, a jólét.