Történetírás hány féle van gyakorlatilag?

Abban tévedsz, hogy a marxista-történetíráson kívül amit felsoroltál, a többi nem történetírás.

Ilyen-olyan emberek előjöhetnek, és elmondhatják a véleményüket a múltról, aktuálpolitikai szemlélettel, de annak nincs köze a történetíráshoz. Pl. Szaniszló beszélhet a múltról, de ettől ő nem történész :D

Kb. ez olyan, hogy én is megszerelhetem otthon a villanyt, de ettől nem vagyok képzettségem szerint villanyszerelő, ha érted a példámat.

A történész szakma egy tudomány, amely főleg a múltban keletkezett írásos emlékeket kutatja, és abból von le következtetéseket, meghatározott szakmami követelmények szerint (amelynek pl. feltételi az objektivitás, több szempontú elemzés stb.).

A marxista történetírásnál pl. az objektivitás elég sokszor sérült az ideológiai behatások miatt, így sokszor szakmai szempontból eléggé lehet kritizálni az ilyen műveket. De ettől függetlenül elég sok eredményt elért. Egyébként rengeteg történetírói irányzat volt, mióta a tudományos módon közelítenek a múlthoz pl. szellemtörténet, fenomenológia és pozitivista történettudomány, az annales-irányzat, de az egzisztencionalizmus, strukturalizmus, posztmodern szemléletek is hatottak a történetírásra is.

Ezek tehát történetírói irányzatok, de szerintem nem hallottál még róluk, és most nincs módon ezeket kifejteni, mit jelentenek.

Persze, akik nem értenek hozzá, jöhetnek azzal, hogy ha ennyi megközelítése van a történelemnek, tehát mindenki mást mond, akkor ez miért tudomány? Erre az a válasz, hogy Newton, Einstein idejében is más volt a fizika, de attól a fizika tudomány. Minden tudomány változik, fejlődik, a módszerei, eszközei, eredményei folyamatos változásban vannak, így a történettudománynak is.

"A történész szakma egy tudomány, amely főleg a múltban keletkezett írásos emlékeket kutatja, és abból von le következtetéseket"

A történettudomány nem csak az írásos emlékeket kutatja. Jól néznénk ki, ha csak ebből indulnánk ki. Komplett történelmi korokról nem tudnánk semmit. Rengeteg segédtudomány van. A régészet, és újabban a természettudományok (biológia, genetika, embertan) rengeteg korábbi (évszázados) téves dogmát cáfoltak.

Ami az objektivitást illeti. A történettudomány mindig is politika szolgálólánya volt. Azt volt hivatott bebizonyítani, hogy egy adott népnek több joga van egy területhez, mert már régebb óta él ott, esetleg néhány uralkodócsaládról "állapította meg", hogy ősi gyökerekkel é rendelkezik és biz. földek megjárnak, ill a trón jár nekik.

Körül kell nézni a román, szlovák, szerb "történettudomány" berkeiben.

2-nek. Nem azt írtam, hogy a történelem CSAK írásos forrásokból von le következtetéseket, hanem azt, hogy főleg azokból. Természetesen azért, mert valóban megvannak a segédtudományok, amiket említettél, csak nem akartam belemenni ebbe ilyen részletesen. Elég sok történelmi segédtudomány van, diplomatika, numizmatika, papirológia stb., de igazából az írásos források a legfontosabbak (pl. a pénzérméken is főleg az írást nézik - a régészek pedig a motívumokat vizsgálják rajta stb. így egymást kiegészíti a történettudomány és a régészet). Egyébként a biológia, genetika, embertan, kőzettan meg ezek inkább a régészet segédtuodmányai.

Az objektivitással kapcsolatban azért nincs igazad, mert összekevered a modern történettudományt a régi korok történetírásával. Szóval abban igazad van, hogy az Árpád-kori magyar történetírók célja a saját uralkodójuk dicsőítése volt stb. - így politikai célt szolgált. De én nem erről beszélek, hanem a modern történettudományról. A modern történettudomány viszont nem törekszik az aktuális hatalom legitimálására, mert elvileg politikától független dolog. Ettől persze a gyakorlatban a történészek egyéni szemlélete befolyásolhatja, hogy egy történelmi kérdésről hogyan vélekednek (lásd. pl. Horthy személye), de igazából ez nem probléma, mert a valóságban ez nem az objektivitást csorbítja, hanem a szemléletmódok gazdagságát jelenti. Ezzel lehet vitatkozni, de mégis így van.

A román, szlovák stb. történetírás az tényleg egy pöcegödör, azt hagyjuk. Azok nem szakmunkákat írnak, hanem mesekönyveket. Bár az utóbbi időben a fiatalabb történészgenerációk ott is kezdenek ám leszokni a dákoromán elméletről!

A kérdezőnek. A fizikában is vannak eltérő álláspontok, szóval nehogy azt hidd, hogy minden fizikusnak ugyanaz az elgondolása létezik egy adott problémáról! Nem vagyok a tudományban jártas, így nem tudok annyira belemenni, de ott van pl. az univerzum keletkezése vagy az univerzum vége elmélet. Elég sok fizikusnak eltérő véleménye van róla! De ez nem azt jelenti, hogy hazudnának, hanem azt, hogy az egyik így látja, a másik úgy. Az álláspontjaikat összevetik és a végén kialakul valamilyen konszenzus. Így halad előre a tudomány. A történettudományban is pont ugyanez van.

Ugyanis, olyan, hogy "igazság", a tudományban nincsen. A közhiedelemmel ellentétben a tudomány nem az igazságot keresi, hanem az éppen elérhető adatok alapján levon egy következtetést (a megelőző tudományos eredményekre ráépülve vagy azokat cáfolva), de azzal az igénnyel, hogy ezt a következtetést egy másik kutató kritikusan szemlélhesse, és adott esetben megcáfolja. Ebből az következik, hogy a tudománynak az a jó, hogy minél több kutató eltérően szemléljen egy kérdést, mert ez viszi előre, ez a haladás kulcsa. Ha valaki megmondaná az igazságot, az biztos, hogy nem tudomány lenne. A tuodmányos állításokat ugyanis mindig meg lehet cáfolni. Ezért van az, hogy a történettudományban az egyik kutató így látja, a másik pedig úgy. És ebben ez a jó. A Rákosi-rendszer idején csak egy dolgot lehetett mondani, mert az állam kikiáltott egy egyedüli igazságot. Na, az ilyen dolgok a tudomány halálát jelentik!

És még egyszer mondom, Szaniszlónak lehetnek elképzelései a történelemről, de ő nem kutató, így nem történész, úgyhogy őt ne keverjük ebbe bele. Neked pedig nem hiszem hogy vannak "kutatási eredményeid", mert attól, hogy elolvasol ezt-azt, az még nem kutatás. Én is megnézhetek a youtubon egy-egy ismeretterjesztő filmet a Naprendszerről, de ettől még nem vagyok fizikus. Vagy becsavarhatom az égőt otthon a foglalatba, de ettől még nem vagyok villanyszerelő. Szaniszló is beszélhet akármit a TV-ben a történelemről, meg Pista bácsi is a kocsmában, de attól ők még nem történészek.

Mondok egy példát is arra, hogy a tudományokban nincsen igazság, hátha úgy érthetőbb lesz.

Pl. Elég sokáig a mohácsi csatáról azt hittük, hogy minden forrás a rendelkezésünkre áll, és gyakorlatilag nem tudunk róla újat mondani. Eléggé körül van járva a téma, elég sok szempontból meg van közelítve. Tehát elég nehéz valakinek jönni és valami újat mondani, úgy, hogy az összes forrást ismerjük a témában. Így kialakult a kérdés körül egyfajta konszenzus, vagyis a történészek többsége egyetértett a legalapvetőbb kérdésekben a csata kapcsán. Ebből egy laikus azt gondolná, hogy kimondtak egy "igazságot".

Igen ám, csakhogy P. Sándor történész (nem írom le a nevét, mert félek, hogy ezzel személyiségi jogot sértek) nem régen talált egy forrást egy török levéltárban, ami teljesen ellentmondott az eddigi ismereteinknek! Tudniillik a csata előtt a magyar udvar követeket küldött Szulejmánhoz, hogy akár a teljes Magyarország behódol az oszmánoknak, ha elmarad a csata. Na hoppá! Ez alapjaiban változtatta meg az egész eseménysorról az elképzeléseket.

Vagyis nincs olyan, hogy "igazság", hanem álláspont van. Egy kutató csak azt mondhatja, hogy az "adataink szerint ez meg ez van", de azt nem mondhatja, hogy "ez márpedig így volt, ez márpedig az igazság", mert akkor elvágja azt a lehetőséget, hogy egy újabb felfedezéssel meg lehessen cáfolni! Ezért aki nem hagy lehetőséget arra, hogy megcáfolják, az nem tudományosan viselkedik. Ezért nem lehet mondani azt, hogy a tudomány az igazságot keresi.

A történelemben mi a hazudozás? Abban minden történész egyetért, hogy a mohácsi csata 1526-ban volt (a 2X2=4 példád analógiájára).

De nem fogok veled vitatkozni, mert látom, nincs értelme. Az ilyenekkel nem is lehet különben.

Jogod van a véleményedhez. Magyarul azt gondolsz, amit akarsz. Ha nem akarod megérteni, amit mondok, akkor nem fogom feleslegesen fárasztani magam. Bár annyit megjegyeznék, hogy most úgy viselkedsz, mint egy kisgyerek, aki nem akarja megenni a mákos tésztát, mert fúj... Közben azt se tudja, milyen ízű.

Vagyis úgy mondasz véleményt valamiről, hogy igazából fogalmad sincs, mi az. Egyrészt, nem tudod, mi a tudomány, másrészt sohasem vettél a kezedbe történész szakmunkát. Innentől kezdve nincs miről beszélni.

Ha már eldöntötted, hogy szidod a történészeket, akkor szidd, mit bánom én. Csak akkor nem értem, minek írsz ki kérdést ezzel kapcsolatban, ha úgyis csak a saját magadét fújod, és ha valaki ír valamit, amivel nem tetszik neked, az lepattog rólad.

Már bocsi, csak magadból csinálsz így hülyét. Azt írod, villamosipari végzettséged van. Én sem kezdelek el téged szekálni, hogy azok milyen bénák, meg milyen hülyék, mert fogalmam sincs erről a végzettségről. Így nem is állok neki okoskodni. Javaslom, te se tedd ezt, mert nevetséges, amiket írsz.