Igaz az, hogy a nyugati országokban is egyre inkább csökken a jólét?

Mi Németországban élünk régóta (több, mint 30 éve) és igen látványoasan csökken az életszínvonal.

Ugyanannyi jövedelemböl ezelött 10 évvel még böven tudtunk spórolni amellett, hogy kényelmesen megéltünk, és évente belefért egy hosszabb nyaralás is, ma a nyaralásról szó sem lehet, mindent alaposan meggondolunk, hogy meg tudjuk-e venni (itt nem luxusra kell gondolni, hanem ruhaféle, drágább élelmiszer), és hónap végére a számlák közel 0-ra futnak, söt lassan az öregkorunkra félretett pénzt is kezdhetjük elkölteni.

Igen, csökken. És azért látványosabban, mert a jóból kicsit visszacsúszni mindig sokkal rosszabb, mint eleve rosszabb körülmények között élni. A csökkenés fő jele az, hogy ott is csúszik széjjel a társadalom. Van egy kicsi réteg, amelyiknek jobb, egy kicsi, amelyiknek nem sokat változik, és egy nagy, amelyik szép lassan, de biztosan csúszik lefelé.

Ha az okait keressük, az nagyon sokrétű. De alapvetően az, hogy a világ hosszú távon csak egyensúlyban működik jól. Mára a világ boldogabbik (gazdagabbik) fele annyira lerabolta a szegényebbik felét, hogy ott a diktatúrák egyre nagyobb méreteket öltenek. Ezt a technika fejlődése is lehetővé teszi. Ezért ott az élet sokaknak kezd elviselhetetlenné válni, ezért - ugyancsak a technikai lehetőségek miatt - elkezdenek onnan a gazdagabb országok felé vándorolni. Ez a folyamat kizárólag a felzárkóztatással állítható meg, fél világot nem lehet kerítéssel megakadályozni a vándorlásban. El fogják söpörni a kerítéseket, ráadásul az olyanok építése is sokba kerül. De erre a világ nagy része még nem jött rá (vagy nem képes megemészteni), ezért védekezéssel próbálkozik. Ez csak a feszültségeket növeli. Tudomásul kell venni, hogy egyszer mindenért fizetni kell. A gyarmatosítás jólétéért úgy tűnik hamarosan.

Inkább stagnál.

Ha csökken is, akkor az lassan történik.

Szerintem inkább stagnál, de ott is megfigyelhető a társadalmi különbségek növekedése.

Ennek oka egyrészt demográfiai okokra vezethető vissza: bevándorlás és ott is jellemző, hogy a jól képzett, jómódú emberek kevés gyermeket vállalnak, míg az alacsonyabb iskolázottságú szegényeknél viszonylag sok gyerek születik, így fokozódnak a különbségek.

A másik oka a társadalmi különbségek növekedésének a technikai fejlődés. Felértékelődött a magasan képzett munkaerő, míg a számítógépek, automatizálás, robotok olcsóvá válása, elterjedése miatt az alacsonyan képzett munkaerő elértéktelenedik.

Ezen kívül a pénzügyi rendszernek is szerepe lehet a folyamatban. A jobb módúak, akik tőkével rendelkeznek, a befektetéseikkel tovább növelhetik a vagyonukat (pl. vállalkozás, tőzsde, kötvények), míg a szegényeknél, akik inkább hiteleket vesznek fel, a kamatok révén finanszírozzák ezt, bár most a válság miatti tőzsdei visszaesés és rekord alacsony kamatok miatt ennek jelentősége csökkenhetett.

Van benne némi igazság, hogy nyugaton is egyre csökken az életszínvonal. Mi olyan 10 éve jöttünk ki Angliába. Én nyelvtudás hiánya miatt nem dolgoztam még. Mégis elég volt a férjem fizetése, és még spórolni is tudtunk. Pedig lakást béreltünk, nem éltünk idegenekkel egy fedél alatt.

Még mindig ugyanabban a lakásban élünk, még mindig nem közösködünk senkivel, ma már én is dolgozom, és a kettőnk fizetése annyit ér ma, mint 10 éve csak a férjem fizetése ért. Ha ma nem dolgoznék, akkor nem lenne elég 1 fizetés.