Mi a véleményed Gerendás Péter búcsúleveléről?
Bár a távozásának okai között első helyen a fasizálódást és az antiszemitizmust említi, hosszabban az anyagi ellehetetlenülésről ír. Mikor ezt a részt olvastam, akkor jöttem rá, hogy ennek a levélnek a nagy részét én is írhattam volna. Talán véletlen egybeesés, de én is fizetek tetemes ingatlanadót egy régen a szüleim által vett, eladhatatlan semmiért, engem is fix összegű parkolási bírsággal sújtottak, mert nem vettem észre egy táblát, én is fizetem a 10 éve változatlan fizetésemből az azóta háromszor annyiba kerülő fűtésszámlát (amin a 10% csökkentés se igazán segít) stb. Még korban is hozzám illik a pasas, de én így 50 felett már nem tudok hova és minek nekivágni.
Másnak nem volt olyan érzése, hogy az ő történetét írta meg Gerendás?
válasza:Nemere István által készített történelem könyvből írok neked arról a korszakról jó?
Milyen volt a választójog akkoriban?
Ez idővel változott, de sohasem volt teljes, mint ma. Míg ma minden tizennyolcadik életévét betöltött fiatal választhat és választható. 1919 végétől kezdve azért nem így volt.
Először is Magyarországon a 24 évnél idősebbek számítottak felnőttnek. Azon felül legalább 6 évet kellett az illető férfinak magyar állampolgársággal rendelkeznie, és minimum fél éve abban a helyiségben laknia, ahol a választók listájára kerülhetett.
Külön említettem az előbb a "férfi választójogot" mert bizonyos volt "női választójog" is, de a nőkre fentieken kívül még vonatkozott egy másik szabály is. Csak az a nő választhatott, aki tudott írni és olvasni. Érdekes a férfiaknál ez nem volt feltétel. Vagy eleve úgy gondolták a törvényalkotók, hogy minden magyar férfi tud írni-olvasni, de a nők között számos még analfabéta?
Megválasztani valamilyen tisztségre csak a 30 évnél idősebbeket lehetett. 1922-ben újabb rendeleteket hoztak, ez a férfiakra vonatkozóan alig változott, nőknél viszont "bekeményítettek": csak a 30 évnél idősebb választhattak. 10 éves magyar állampolgárságra is szükség volt ehhez, valamint 2 éves lakásviszony ugyanott, bizonyos számú iskolát kellett végeznie a szavazni kívánó nőnek, sőt-csak akkor mehetett választani, ha volt legalább három törvényes gyermeke, jövedelme és önálló háztartása!
Igazából ezzel a női választók nagyobb részét kizárták a választási rendszerből. Így aztán nem csoda, ha 1938-ig teljes magyar lakosság (akkor körülbelül 8 millió fő) egyharmada rendelkezett csak választójoggal! Ráadásul sosem volt a törvényben emlegetett választójogról- a képviselők 80 százalékát nyilvánosan választották meg, vagyis faluban vagy városi körzetekben nem függöny mögött cédulákat kitöltve szavaztak az emberek, hanem nyilvánosan kellett kimondania, melyik pártra szavaz. Ez egyrészt megalázó volt, másrészt emberellenes, jogellenes, és sok visszaélésre adott lehetőséget azok részéről, akik választói irodákban szavazók által mondott pártok nevéhez tették az ikszet (vagy sem) Nem kétséges, hogy akik nem választásokat szervező kormánypártokra szavaztak, azokra később megtorlás várt. Ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy a Horthy-korszakban a Demokráciának inkább csak torz képe volt fellelhető hazánkban.
válasza: válasza:Hát had menjen, és a többi ilyen is!
Nem mindenki tud "elmenekülni" innét, pedig szomorú jövőkép vár erre az országra.
válasza: válasza:Válság=Munkahelyek megszűnése.
Munkahelyek megszűnése=Fásultság
Szimpatikus vezető aki bűnbakot keres = Rossz megoldás.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!