Ha Hitler meghalt volna 1939 nyarán, akkor ma a németek az egyik legnagyobb történelmi személyiségüknek tartanák?

"3/10"

De mindezek ellenére megiscsak ő tette tönkre Németországot.A szociális jóléttel elkábította az embereket majd saját mániákus elképzelésire használta fel őket, meg is lett az eredménye.

3-asnak!

Ha Orbán Viktor megbízást adna magyar gyáraknak, hogy gyártsanak le többmillió kézifegyvert, többmillió katonaruhát, töbszázezer tankot, hadi járművet, repülőgépet, többtízezer hajót, tengeralattjárót....az bizony olyan hamar virágoztatná föl a magyar gazdaságot, hogy el sem hiszed!

Mindannyian jól, sőt nagyon jól élnénk a készülődés időszakában! Csak aztán a legyártott eszközöket használni is kell valamire!

A kérdésre válaszolva pedig:

Jó kérdés! Ki tudja mi lett volna. A háború a küszöbön állt. Hogy mi lett volna ha a németeket nem az elmebeteg Hitler vezeti? Sose tudjuk meg.

Mi lett volna ha leszarja Angliát és nem igyekszik mindenáron megtörni?

Mi lett volna ha hagyja abban a hitben Sztálint, hogy sosem fogja őket megtámadni? Hiszen 1939 augusztusában!! megnemtámadási szerződést kötöttek! Sőt titokban felosztották egymás között Lengyelországot!

[link]

Ez már egy komoly szövetség első lépése is lehetett volna..

A szovjet elvtársakat totál felkészületlenül is érte a keleti front megnyitása. Csak mivel Hitler megalomán őrült volt, aki azt gondolta, hogy egyszerre nyeli le Churchill-t, Sztálint és mindenki mást.....így akkor már ezerfelé harcoltak a németek, nem egy helyre csoportosították az erejüket, így az elvtársaknak volt idejük összeszedni magukat.

Mi lett volna ha Hitler nem megszegi az oroszokkal kötött szerződést...hanem megpróbál esetleg valamilyenfajta szövetségre lépni velük?

Na ebbe jobb bele sem gondolni..

Szóval, hogy mi lett volna ha nem Hitler hozza a döntéseket - mert '39 nyarán meghal? Hát sokminden másképp alakulhatott volna. De háború az azért lett volna!

Az is egy érdekes kérdés lenne, hogy mi lett volna ha nem Churchill áll az angolok élén?

Merthogy a Churchill vezette Anglia volt az aki megakasztotta a lendületet (nem állt be a legázolt országok sorába) és erejük megosztására kényszerítette a németeket.

A történelemben nincs "mi lett volna ha?" de a felvetés érdekes gondolatokat indít el.Sztálin tudta mert voltak kémei, hogy Németország katonailag milyen erőt képvisel és hogy a SzU mennyire felkészületlen egy esetleges háborúra.

Ennek tudatában és kétségbeesésében írta alá a németekkel a lengyelek rovására a kölcsönös megnemtámadási szerződést.

Sztálin ezt komolyan vette és napokig vergődött azon hogy Hitler ezt a megállapodást felrúgva megtámadta a SzU-t.

A SzU észlelte, hogy német csapatok vonulnak fel a SzU határán a kiindulási pontokra de Sztálin nem akart csapatokat összpontosítani a határzónába nehogy Hitler ezt provokációnak vegye.Ezért volt olyan eredményes a németek

un. villámháborúja.

Kedves 3-as!

Azért azt se felejtsük el, hogy ez az - általad valszeg nagyrabecsült, és példaképül választott - őrült emberek millióit végeztette ki egy hamis ideológia oltárán. (Igaz, hogy a katolikus egyházfő még meg is áldotta Hitler zászlaját.)

"Sztálin ezt komolyan vette és napokig vergődött azon hogy Hitler ezt a megállapodást felrúgva megtámadta a SzU-t."

- Sztálin - ahogy már Lenin is - nem titkoltan Európa lerohanását, a kommunizmus kiterjesztését akarták. 

A Szovjetunió az előtte levő években már bekebelezte minden szomszédját, vagy azoknak részeit (Finnország egy részét, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelország keleti felét, és Besszarábiát. Ezek a szocializmus tömbjében legfeljebb lábjegyzetként jelentek meg a németek hódításai mellett, pedig a valóság az, hogy mindkettő birodalom ezt folytatta egészen 1941-es egymásnak eséséig.) 

A következő szomszédos országok pedig ezután mi voltunk (a Kárpátalja visszacsatolása után létrejött szovjet-magyar határ), illetve Szlovákia, Románia, és a hódításban félbemaradt Finnország. Ezek az államok Magyarország csatlakozásakor már mind résztvettek a Szovjetunió elleni hadjáratban.

Sztálin beszéde a katonai hallgatók előtt 1941-ben: "készülni kell a Németország elleni háborúra." 

"1940 márciusában, amikor hivatalosan még semmi sem zavarta a szovjet-német kapcsolatokat, Sztálin fogadta a Németországba készülő katonai delegáció egyik tagját, I. F. Petrovot, a légierő tábornokát. „Vegye számításba - mondta a főtitkár -, hogy bár aláírtuk a szerződést Németországgal, a fasiszta Németország a mi legádázabb ellenségünk volt és marad." 

[...] 

Az eseményen jelen levő N. Ljasenko, a Szputnyik agitatora című újság szerkesztője visszaemlékezéseiben ugyancsak megerősíti a sztálini kijelentést, miszerint a háború Németországgal elkerülhetetlen, „szerencsénk van, ha a külügyi népbiztos és apparátusa két-három hónappal el tudják odázni a háború kitörését”. 

"A SzU észlelte, hogy német csapatok vonulnak fel a SzU határán a kiindulási pontokra de Sztálin nem akart csapatokat összpontosítani a határzónába nehogy Hitler ezt provokációnak vegye.Ezért volt olyan eredményes a németek un. villámháborúja."

- Ezt milyen könyv írja. Történelemtudományi tény, hogy a hadjáratot megelőzően óriási (milliós embertömegeket magukba foglaló) szovjet seregösszevonások voltak a határon. Támadólag felállítva, nem védelemben, és éppen ez az az ok, amiért olyan sikeres a Barbarossa-terv. Mert a németek nagyobb megerőltetés nélkül törhettek át egy-egy ponton, és keríthettek be, majd semmisíthettek meg seregtesteket. Ez okozta a háborút megnyitó mérhetetlen veszteségeket, ez pedig azt vonta maga után, hogy nem tudtak szervezett védelmet felállítani, csak mélyen a német benyomulás után.

Ez igaz.

Amúgy Churchill is megmondta, hogy "rossz disznót vágtunk le".

Be kell látni hogy az oroszok semmik voltak, féltek Hitlertől, csak az a baj hogy Hitler meg elkövette ugyanazt a hibát mint annak idején Napóleon. Túl sokat akart egyszerre.

"Más a propaganda és más a valóság."

- Ez nem propaganda volt, hanem a gyakorlatban megvalósult tény.

"A Szovjetunió az előtte levő években már bekebelezte minden szomszédját, vagy azoknak részeit (Finnország egy részét, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelország keleti felét, és Besszarábiát.

-> Persze, miután Hitlertől szabad kezet kapott ehhez. Egy Nyugat-Európát Hitler és a buta angolok jóvoltából lekötő háború színfala mögött."

- Hitler 1939-ben nem volt olyan helyzetben, hogy "engedélyezzen" bármit is a Szovjetuniónak. Nem tudom, minek próbálják egyesek elmaszatolni a két diktatúra egyformaságának tényét.

"Történelemtudományi tény, hogy a hadjáratot megelőzően óriási (milliós embertömegeket magukba foglaló) szovjet seregösszevonások voltak a határon.

-> Az a történettudományi tény, hogy Sztálin pontosan tisztában volt vele, hogy a SZU 1941-ben semmiféle Németországgal való háborúra nincs felkészülve. Sztálin az utolsó utáni pillanatig görcsösen próbált ragaszkodni a Hitlerrel kötött szövetségébe és mindent megtett annak érdekében, hogy ezt a háborút elkerülhesse."

- Még jó, hogy bemutattam forrásokkal, hogy ez nem igaz. A szavad áll szemben a történelmi dokumentumokkal.

"Ez nem propaganda volt, hanem a gyakorlatban megvalósult tény.

-> Ööööö, hány európai országot is támadott meg a Szovjetunió 1939. szeptember 17-e előtt???? Várom a válaszodat."

- Ismered az 1920-as varsói csatát? Egyébként miben cáfolja ez a dátum azon állításomat, hogy a Szovjetunió expanzív hatalom volt? Németország sem támadott meg egy országot sem 1939 szeptembere előtt. Nem fegyveresen pedig SZSZK-t szervezett a türk, és kaukázusi területekből.

"Még jó, hogy bemutattam forrásokkal, hogy ez nem igaz. A szavad áll szemben a történelmi dokumentumokkal.

-> Én is tudok neked ilyen forrásokat hozni:

Mit is üzent például Sztálin Ribbentropnak a 60. születésnapjára kapott táviratra 1939. decemberében?

"Köszönöm Önnek, miniszter úr, az üdvözletet. Németország és a Szovjetunió népeinek vérrel megpecsételt barátsága hosszú és tartós lesz, amihez megvan minden alapja."

- Tudod, mi a különbség a diplomáciai távirat, és a magánkörökben lefolytatott beszélgetések között? Pont ez.

"Történelemtudományi tény, hogy a hadjáratot megelőzően óriási (milliós embertömegeket magukba foglaló) szovjet seregösszevonások voltak a határon.

-> Az a történettudományi tény, hogy Sztálin, bár ezerféle forrásból pontosan tudta, hogy mire készülnek a németek, mégis mindent megtett annak érdekében, hogy elkerülje a háborút 1941-ben Németországgal."

- Hogy kitolja azt, addig, amíg fel nem készül.

13:04

"Támadólag felállítva, nem védelemben, és éppen ez az az ok, amiért olyan sikeres a Barbarossa-terv.

-> A szovjet védelmi stratégia az ellenséges támadás nyomán a hadműveleteket az ellenfél térfelére helyezte volna át. EZ volt a lényege. Elméletben."

- A szovjeteknek ugyanúgy a mélységi védelem volt a célja, mint minden korabeli államnak. Ezért épült ki a Sztálin-vonal is, ám a határoknál jóval távolabb húzódva, ugyanis része volt a tervnek a felperzselt föld taktikája is. Az más kérdés, hogy mikor a támadás megindult, a nem védelembe felállított seregek hamar megsemmisültek, így nem volt mit visszavonni a Sztálin-vonal mögé.