Úgy általában mi a konkrét bajuk az embereknek a kommunizmussal?

"Az emberek többségének az a baja vele, hogy igazságtalannak/irreálisnak tartja a gondolatot (tényleges vagyonegyenlőség)"

Pedig ez lenne csak igazán igazságos.

Elég egyértelmű, de addig amíg nincs komolyabb vagyonod nem fogod megérteni.

Most akkor is vernéd a melled, ha lenne egy gyárad?

Mert akkor tuti szarnál az egészre.

Azt az ideológiát tartotta szem előtt, hogy a "bőség asztalánál mindenki egyaránt ehet". Vagyis szükséglete szerint vehet el mindenből, függetlenül attól, hogy abba saját keze munkájával mennyit tett bele.

Márpedig, ha te többet dolgozol, mint a másik, logikusan érzed azt, hogy akkor neked több jár, mint őneki.

Erre alapozva ígérte azt, hogy nincs kizsákmányolás, nincs szegény-gazdag, mert nem a saját profit-érdekeltség alapján működik a gazdaság, hanem mindenki a közösség boldogulása érdekében dolgozik.

Ezen az alapon szidta, szidtuk a kizsákmányoló kapitalizmust, és miközben igyekezett itt, határon belül az általános, mindenre és mindenkire kiterjedő jólétet biztosítani, az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a nagy hangon szidott kapitalistáktól "vette kölcsön" csúsztatott törlesztési feltételekkel.

Amikor pedig eljött a törlesztési kötelezettség, és nem volt miből, akkor "nagyvonalúan megengedte a többpárt-rendszert", és ezzel szépen, elegánsan kivonult a terhek megoldásának kötelezettsége alól.

4-es:

Lenin nem kollektivizált. Az Sztálin volt. Továbbá Lenin kezdte kirángatni az orosz gazdaságot a kátyúból a NEP-pel, mivel tisztában volt vele, hogy kommunista gazdaságpolitikát nem lehet egy elmaradott agrárországba implementálni.

A kérdésre:

Biztos sok mindenért utálják, de szerintem a legjellemzőbb az ignoranciából fakadó gyűlölet. Az emberek hajlamosak összekeverni a kommunizmust (mint végső fázis, 0 pénz, 0 állam, mindenből annyi amennyi kell) a szocializmussal.

Utóbbiban igenis van pénz, ezen felül pedig nincs egyenlőség, mindenki a társadalomhoz hozzáadott értéket kapja vissza, az állam pedig biztosít egy biztos egzisztenciát.

Tehát az emberek tudatlanul utálnak valamit amit nem ismernek. Kommunizmusban nem kap mindenki ugyanannyit, mert nincs pénz, annyit veszel amennyire épp szükséged van. Nem tiltják, hogy utazzál, mivel nincs se állam, se a mai értelembe vett nemzet.

Már ezerszer át lett rágva ez, és most is kimásolom ugyanazt a válaszomat:

Akik szerint Rákosi "nem igazi marxista" volt, azokat jól helyreigazítja Hahner Péter az Újabb 100 történelmi tévhit c. könyve 89. fejezetében. 

"Sokan vélekednek még ma is úgy, hogy a sztálini Szovjetunióban vagy Mao Kínájában eltorzították a marxizmus tanítását. Szerintük ezek a magukat marxistáknak nevező s totális elnyomást gyakorló rendszerek ideológiái csak karikatúrái az igazi marxizmusnak" - kezdi a fejezetet. 

Idézi Leszek Kolakowski lengyel filozófust: "Nem tagadom azt a nyilvánvaló tényt, hogy Marx gondolkodása sokkal gazdagabb, finomabb, és sokkal differenciáltabb annál a néhány idézetnél, amelyet állandóan ismételgettek a leninista-sztálinista ideológia szerint, hogy igazolják a szovjet hatalmi rendszert. Mégis azt mondanám, hogy ezek az idézetek nem feltétlenül torzítások, hogy a marxizmus száraz csontváza, melyet a szovjet ideológia felhasznál, nagymértékben leegyszerűsített, de nem meghamisított útmutató az új társadalom felépítéséhez." 

Mint Hahner írja, Kolakowski részletesen kifejtette, hogy Sztálin úgy valósította meg a társadalmi egyenlőséget, hogy mindenkit a legalsó rétegbe züllesztett. A diktatórikus rendszerét bármely cár megirigyelte volna: csak állami szervezeteken lehetett folytatni társadalmi életet, az állam rendelkezett a termelési eszközökkel, és csak az állam hasznára tehetett az egyén bármit is. 

Marx szerint a munkamegosztás, és a magántulajdon a legfőbb probléma. Azaz államosítás, TSZ, terménybeszolgáltatás. 

Marx azt írja, hogy a felszabadított emberiségnek nem lesz szüksége a mostani polgári társadalom "konfliktusokat megoldó" szervezeteire, hiszen ez csak a kapitalizmus által irányított társadalomban szükséges a rend fenntartásához. Azaz ha létrejön a köztulajdon, nem lesz szükség rendőrségre, bíróságra, stb, vagyis anarchia fog következni. 

Marx az is megfogalmazta, bár ködösen, hogy az egészhez egy, a proletárok látens tudatosságát kibontakoztató új elitre van szükség, ha úgy tetszik, pártra. 

Kitér arra is, hogy az új pártnak szembe kell helyezkednie a munkássággal, ha az letérne az "igazi proletárizmus útjáról". Azaz hogy a hatalom megszerzése után a párt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja az értetlen tömeg akaratát. 

Így viszont a marxista párt akaratával való szembeszállás azonnal a kapitalista rend fenntartására irányuló törekvésként értelmezhető, s az egység felé nem vezet más út, mint a civil társadalom minden függetlenségének megszüntetése. 

Ismét idéz a könyv írója Kovalowski-tól: "Hát nem azt monda Engels, hogy az igazi szabadság annak függvénye, hogy mennyire képesek az emberek alávetni természeti környezetüket és tudatosan szabályozni a társadalmi folyamatokat? E meghatározás szerint pedig minél fejlettebb technológiailag egy társadalom, annál szabadabb, a társadalmi élet pedig minél jobban alá van vetve egy egységes, irányítói erőnek, annál szabadabb. Engels sem említette, hogy a társadalom efféle irányítása magában foglalná a szabad választásokat vagy más efféle burzsoá fortélyokat; és ezért semmi okunk sincs azt állítani, hogy az egyetlen despotikus központból ily módon szabályzott társadalom nem lenne tökéletesen szabad ebben az értelemben." 

Nem Sztálin összegezte a kommunizmus elméletét "a magántulajdon felszámolásának" kifejezésével, nem ő állt elő azzal, hogy az államnak centralizált ellenőrzést kell gyakorolnia a termelési eszközök felett - ezek mind a Kommunista Kiáltványban olvashatók. 

A tökéletesen egységes társadalom víziója csak központi, erőszakos irányítással valósítható meg - írja Kovalowski.