Honnan fakad a Zsidó gyűlölet?

(Előző vagyok)

Tehát nyilván kézenfekvő a zsidókat csalással, lopással vádolni (ami nyilván egyes esetekben igaz is), hiszen a rájuk kiszabott szakterület vált a legjövedelmezőbbé az évszázadok során.

Amúgy érdekességként említem, még Kossuth is hangoztatott beszédeket a zsidók ellen, hasonlóan mint az első válaszoló által idézett B. Franklin szöveg. Persze a kor hátterét megvizsgálva rájöhetünk, hogy a zsidók a bűnbakok szerepét kapták abban a szituációban. Akárcsak az I.VH utáni német "tőrdöfés legenda"...

"Amúgy érdekességként említem, még Kossuth is hangoztatott beszédeket a zsidók ellen, hasonlóan mint az első válaszoló által idézett B. Franklin szöveg."

Az egészen biztos hamis, Kossuth az antiszemitizmust elítélte.

" Fuggerék zsidók voltak vagy inkább a kor cionistái."

a Fuggerek igazi jó katolikus család voltak, annyira, hogy még pápákkal is elég jóban voltak - ha nem lettek volna katolikusok, akkor nem is lehettek volna földjeik, erdőik, bányáik abban a korban.

Az általuk létrehozott Fuggerei-ben a rendelkezéseiknek megfelelően a mai napig csak hívő katolikusok lakhatnak, akik a jelképes szállásdíjért cserébe (0,88 euró egy évre) vállalják, hogy elmondanak napi 3 imát a család Fuggerek üdvéért.

-----------------

A kérdésre:

Közel 2000 éve van így, mióta a zsidó vallásból kivált egy irányzat, amiből előbb egy új vallás lett, aztán a római birodalom államvallása, majd pedig az egyháza az egyik legmeghatározóbb hatalmi szereplő lett jó sok időre Európában. Ez a katolikus egyház.

Na most ez a katolikus egyház a saját politikai megfontolásaiból eléggé zsidóellenes volt.

A legelején az egész onnan jött, hogy amikor a kereszténység még gyerekcipőben járt, és igyekeztek "eladhatóvá" tenni az új vallást a rómaiak között, akkor próbálták magukat minél jobban elkülöníteni a balhés zsidóságtól, akik folyton lázadoztak a rómaiak ellen. Szóval akkor bejött, hogy de 'mi annyira nem vagyunk zsidók, hogy nem is szeretjük őket, hiszen ők ölették meg a Megváltónkat - jó, lehet, hogy technikailag azok ti voltatok, rómaiak, de hát azért tényleg nem haragszunk, hiszen a ti emberetek mosta kezeit...'

Más dolog, hogy a római vezetést nem igazán hatotta meg ez a dolog, de a hétköznapi polgárnál jól jött a szöveg, hogy nem, nem ti tehettek a Megváltó megöléséről, hanem azok a csúnnya zsidók - mindjárt könnyebb azonosulni az áldozat szereppel, hogy megölték a megváltónkat a gonoszok, mint a bűnös szerepével, hogy mi megöltük, szóval ez eléggé segített a térítésben.

Később meg, amikor már hatalomra került az egyház, akkor már saját tapasztalatból is tudta a római üldözések idejéből, hogy a hatalom számára milyen jól is jön egy mindig elővehető bűnbak, a megalapozása is megvolt ennek, jól megkülönböztethető csoport is volt, szóval a zsidók ideálisak voltak erre a szerepre. Aztán ha bármi jött, pestis, járvány, éhínség, gazdasági nehézség, akkor arról mind a zsidók tehettek, hiszen a Megváltót is ők ölették meg az egyház tanításai szerint.

Ironikus, de pl. a vérvádakat, amiket felhoztak a korabeli keresztény írástudók a zsidók ellen, hogy ünnepeik alatt keresztény gyerekek vérét isszák - na azokat a rómaiaktól vették át, akik pont ugyanilyen vérvádakkal üldözték anno a keresztényeket, mondván, hogy a szentírásukban is ott van, hogy az utolsó vacsorán Jézus mondja a tanítványoknak, hogy igyanak a véréből.

Lényegében ami zsidók elleni vádaskodás, sztereotípia, uszító szlogen a későbbiekben használatra került, azokat majd mind a korabeli egyház kezdte terjeszteni.

Ami azt illeti, az olyan intézkedéseket is, mint a megkülönböztető jelzés kötelező viselete a ruházaton, a gettóba zárást, a foglalkozásoktól való eltiltást, meg minden ilyet sem a nácik vezették be először, hanem már előttük évszázadokkal korábban a római pápák (pl. III. Ince által létrehozott IV. lateráni zsinat).

Tehát Európa keresztény lakossága közel 2 évezreden keresztül azon szocializálódott, hogy a zsidókat utálni kell alapból, ha meg van valami, akkor azért ők a hibásak - ezt pedig általában az éppen aktuális hatalom mindig előszeretettel használta ki. Ez pedig így nem túl meglepő, hogy elég mély gyökereket eresztett a keresztény kultúrkörhöz tartozó társadalmakban, amire mindig is jól lehetett építeni.

De például az iszlám világban egészen a modern időkig nem volt ilyen. Ott tök jól el tudtak lenni ugyanazok a zsidók, akiket a keresztény Európában meg egyfolytában "szekáltak". Ez meg akkor változott meg, amikor az utolsó nagy muzulmán birodalom (az oszmán) is hanyatlani kezdett, tehát az iszlám vesztett a korábbi hatalmából és fényéből, és ezzel együtt előtérbe kerültek a radikálisabb vonulatok - de az már a keresztényeket is legalább annyira érintette, mint a zsidókat, ld. az 1-2 millió törökországi keresztény lemészárlását az első vh alatt.

Aztán amikor kitörtek az arab-izraeli háborúk, és kiderült, hogy a környező arabok nem bírnak a zsidókkal, akkor szépen vallási kérdést csináltak belőle, ezáltal a helyi, lokális konfliktusból sikeresen csináltak egy globális vallási háborút, hátha úgy majd menni fog.

"A zsidó kedvenc szokása a kereskedés. De kereskedésen felül majomtermészete folytán az ember valamennyi ténykedését elleste és utánozza. Így tudománnyal is foglalkozik (Ehrlich, Einstein, Pikler, Goldziher), költ (Heine), ír (Zangwill), zenét szerez (Bizet, Goldmark), föltalál (Nobel), utazik (Stein) stb., stb. De ezek csak a fölületes szemlélőt tévesztik meg, aki azonban az igazat a hamistól meg tudja különböztetni, az látja a nagy különbséget a fölsoroltak és például: Csarada, Timon, Kajuch, Kmetty, Vozáry, Bellaaghné és Kmoskó között.

A zsidó, ha a majomtól származik is, azért tulajdonképpen báránybőrbe bújt farkas, sőt ereiben tigris- és hiénavér is csörgedez, ami, eltekintve e faj erkölcstelenségét, éppen nem csodálatos.

A zsidónak erényei nincsenek, mert ha gyógyít, ezt a honoráriumért teszi, ha tanít, ez a fizetésért van, ha ingyen gyógyít, akkor látszatot akar kelteni, ha elment a háborúba, ezt azért tette, mert muszáj volt neki, különben bezárták volna, ha elesett, ezt biztosan nem szándékosan tette, hanem elszámította magát. Csakis bűnei vannak a zsidónak. A zsidó idézte elő a világháborút, ő okozta annak az egyik fél által való elvesztését, a másik fél által való megnyerését, különben egészen biztos, hogy a háború remis-vel végződött volna, azaz egyenlő hadállásban abbahagyták volna a küzdő felek, és a díjon osztozkodtak volna. A zsidó csinálta a forradalmakat és a bolsevizmust, ő vezette félre és mételyezte meg az orosz nemzeti keresztény Lenint, a zsidó csinálta a drágaságot, a nagy hideget, a szénhiányt, a nyári negyvenfokos meleget, az éhínséget és a spanyoljárványt. Szerintem helyesen sem spanyol- hanem zsidójárvány ennek a neve. Az a zsidó pedig, aki spanyoljárványban meghalt, csupán a keresztény spanyolhalottakat utánozta, nem tudván ellenállni letagadhatatlan és fönt már méltatott majomtermészetének"

Nagy Lajos, 1922 /részlet/

"Az egészen biztos hamis, Kossuth az antiszemitizmust elítélte."

"A megyénkben tanyát vert sok zsidó, valamint az iparkodással egyben köttetett erkölcsiségnek valóságos mételye, úgy a földmívelő népnek, amellyel legszorosabb egybenköttetésben él, súlyos ostora, a bővölködésének telhetetlen sírja, iparkodásának rothasztó nyavalyája. Ezen népcsoport, kit vallásának különössége, nyelvének minden mások előtt érthetetlen volta, az elnyomattatás érzéséből származó oldozhatatlan szoros együttartás századok óta megtartott anélkül, hogy azon nemzeteknek, kiknek közepette, mint a növény tápláló nedveit elszívó gomba él, egybenolvadott, vagy a nationalizmushoz csak egy gondolattal közelített volna, ezen boldogtalan nép, mely Istenünknek szép teremtett világán egy talpalatnyi földet magának nem nevezhet, s kitörülve a nemzetek sorábul egy irtódzást gerjesztő bélpoklosként, utáltatva tévelyeg a föld lakosi között, kit 1647-iki országgyűlésünk 91-ik törvénycikkelye lélekesméret nélkül szűkölködő gazembereknek kiált ki, kit polgári törvényeink az emberiség s társaságos élet szebb jussaitól megfosztottak, s előtte a becsület s tisztelet ösvényét örökre elzárva, már bölcsejében a többnyire csalárd, ritkán becsületes fortélyokbul leendő alacsony élelemre kárhoztatták, ezen szerencsétlen nép, midőn lételének fenttartozását csak a mások megrontásán gondolja építhetni, s ön gondatlanságunk s haszonkeresésünk által megerősített bódult tévelygését anyjának tápláló tejével szívja bé, keserves bosszút áll becstelen sorsáért. Egész helységeket tudok, hol a szegény földmívelő nép nem magának, de a kortsmáros zsidónak szánt, vet és arat, - hiába igyekszik iszákosságra hajlandó természetét szegénységével zabolázni, s a korcsmák ajtaji előtt leskelődő zsidó bisztatgatással, creditum ígéretével bé tudja tsalni küszöbén, s ha egy lépést tett a szegény paraszt, menthetetlen oda van, a kettőztetett pohár közt felejti gondjait, s ha holnap terhesebben érkeznek vissza, orvosságát kettőzteti. Az iszákosság firul fira természetté változik, s jövendő aratását a tavasz nyíltával, jövendő szüretjét aratáskor régen megitta. Pedig magyar becsületemre esküszöm, festésem nagyítást nem esmér. Tudok közelébb egy derék helységet megyénkben, melynek lakosai még ezelőtt 20 esztendőkkel 30 quadrat mértföldnyi kerületen a legjózanabb, legigyekvőbb, legszorgalmatosabb közönséget tették, s ma már, amióta a compossessoralis haszonkeresés minden negyedik házhoz egy korcsmát állított, a legerkölcstelenebb, legtunyább, legravaszabb emberekké változtak, s naprul napra szegényedve, végpusztulásokat várhatni. Megilletődve hallottam a helybeli lelkipásztort népének erkölcstelensége felett könnyes szemmel panaszkodni, s panasza valóságát, így annak indító okát is igaznak lenni magam tapasztaltam. Igaz, ezen nemes megyének mindenkor atyáskodó gondossága bölcs s célirányos határozatai által a lehetségig igyekezett e veszedelmes mételyt gátlani. De a törvények sikerét vizsgáló tapasztalás e bölcs határozásokat elégteleneknek lenni találja. Nincs azon törvény, melynek célját, végét a fortélyos zsidók kijátszani ne tudnák, valamint nincs egy csalás, nincs egy tolvajlás, amely zsidó orgazdára, biztatóra, titkolóra ne találna, s ha e veszedelmes népnek civilisatioját vallása szokásai, természete továbbá is lehetetlenné teszik, ha a jelen való korban még soká fog köztünk fetrengeni, a földmívelő népnek végpusztulását kikerülni lehetetlen lész." (Értekezés az éhínségek okairól, 1828)

Talán mert a legnagyobb bűnözők a Földön?

Ja hogy tények kellenek?

Tessék

[link]

Egyik kedvenc idézetem a zsidókról

MÁRIA TERÉZIA, Ausztria, Magyarország és Csehország királynője (1771-1789)

"A továbbiakban egy zsidó sem maradhat itt, mindegy milyen indoklással írásos engedélyem nélkül. Nem ismerek egy másik kellemetlen kártevőt az államon belül, mint ezt a fajt, akik csalásukkal, uzsorájukkal és pénzkölcsönzésükkel elszegényítik az embereket és semmitől sem riadnak vissza, amit egy tisztességes ember nem csinál. Következésképpen amennyire csak lehet, meg kell szabadulnunk tőlük."

A zsidóság pontosan ugyanazt csinálja az ellenük irányuló ellenszenv okainak felderítésénél, amit felhánytorgat az ún. antiszemitáknak: mindig mást okolnak, sosem magukban keresik a hibát.

Mindazonáltal az irigység egyértelműen az antiszemitizmus okai között van, de azért nem szabad szemet hunynunk az általánosnak mondható zsidó viselkedésformák felett sem, melyek sokszor jogosan váltják ki a jóérzésű emberek ellenszenvét.

"

Az antiszemitizmus eredendo oka, hogy a zsidok mogott az utobbi masfel ezer evben sosem allt katonai ero. A zsido, targyai, elete, becsulete konnyu, kockazat-mentes preda volt. Pld vajon megfordult-e az utobbi idoben valamelyik magyar fejeben, hogy jo lenne katonailag rendre utasitani a szlovakokat. Valoszinuleg igen, de rogton tudta azt is, hogy ennek nincs realitasa, hisz a szlovakoknak szinten van katonai erejuk. Lehet, hogy a magyarok gyoznenek, de akkor is rengeteg veraldozatba kerulne. Zsidok elleni pogrom azonban nem kovetelt semmi veraldozatot, mert a zsidoknak (mint zsido kozossegnek) sosem volt Europaban fegyverviselesi joguk, errol a torvenyhozok mindenutt gondoskodtak.

A gyengeseggel es a hazatlansaggal egyutt jartak a gazdasagi valtozasok. A mult szazad masodik feleben pld Europaban nagy gazdasagi fejlodes indult, szukseg volt munkaerore. Behivtak az arabokat, negereket, a torokoket, szerbeket, horvatokat. Aztan jott a gazdasagi pangas, a munkanelkuliseg. Es akkor a vendegmunkasok ertekbol teherre valtak. Masfel ezer evig Europa "vendegmunkasai" a zsidok voltak. Raadasul kepzettek voltak, ami eleve magasabb tarsadalmi poziciot jelentett a szamukra, mint egy atlagos torok vendegmunkase ma. Amikor pedig mar nem volt szukseg a zsidoka, akkor nyugodtan ki lehetett oket toloncolni, vagy legyilkolni, nem allt mogottuk ero.

Ezt persze fene nehez bevallani. Ezert szukseg volt mindenfele urugyekre, pld a vallas. A kereszteny vallas a zsidobol nott ki, igy a zsidok puszta lete esetleg valaki szemeben megkerdojelezhette az uj vallas egyeduli igazat. Ma mar azonban, amikor mindenki tudja, hogy rengeteg vallas letezik a foldon, ez az ok nem all, bizonyitek ra, hogy pld Roma jo kapcsolatokat igyekszik kialakitani Izrael allammal.

A vallasi ok urugyei szeles skalan huzodnak: az istengyilkossagtol a vervadakon es a Talmud meghamisitasan at a valasztott nep bibliai idezeteig. Ez utobbival kapcsolatban nem hiszem, hogy a szomszed panelben elo zsido csalad olyan fene nagy tudataban lenne az o kivalasztottsaganak. Egeszseges nemzeti ontudat azonban ketsegtelenul van az izraeliekben. Epp ugy, mint a magyarokban.

A masik urugy-csoport a gazdasagi, hogy a zsidok kizsakmanyoljak a nem-zsidokat. A vilag leggazdagabb emberei kozott (Bill Gaetztol az angol kiralynoig) nincs egy zsido sem. Az izraeli bankok azonban tenyleg zsido kezekben vannak, negy csalad kezeben. A tobbi ot es fel millio zsido ados nekik. Szoval mindket oldalon vannak gazdagok es szegenyek egyarant.

Az antiszemitizmus fo jellemzoje egyebkent, hogy MINDEN zsidora vonatkozik, fuggetlenul attol, hogy az adott EGYEN negativ vagy pozitiv jellemvonasokkal rendelkezik-e.

Meg fog-e szunni valaha az antiszemitizmus? Izrael allam lete a garancia arra, hogy igen. De beletelik meg par szaz evbe amig az emberek megtapasztaljak es megtanuljak, hogy a zsido EPPEN UGY nem szabad preda, mint ahogy egy amerikai, francia vagy magyar sem az.

""Az egészen biztos hamis, Kossuth az antiszemitizmust elítélte."

"A megyénkben tanyát vert sok zsidó, valamint az iparkodással egyben köttetett erkölcsiségnek valóságos mételye, úgy a földmívelő népnek, amellyel legszorosabb egybenköttetésben él, súlyos ostora, a bővölködésének telhetetlen sírja, iparkodásának rothasztó nyavalyája. Ezen népcsoport, kit vallásának különössége, nyelvének minden mások előtt érthetetlen volta, az elnyomattatás érzéséből származó oldozhatatlan szoros együttartás századok óta megtartott anélkül, hogy azon nemzeteknek, kiknek közepette, mint a növény tápláló nedveit elszívó gomba él, egybenolvadott, vagy a nationalizmushoz csak egy gondolattal közelített volna, ezen boldogtalan nép, mely Istenünknek szép teremtett világán egy talpalatnyi földet magának nem nevezhet, s kitörülve a nemzetek sorábul egy irtódzást gerjesztő bélpoklosként, utáltatva tévelyeg a föld lakosi között, kit 1647-iki országgyűlésünk 91-ik törvénycikkelye lélekesméret nélkül szűkölködő gazembereknek kiált ki, kit polgári törvényeink az emberiség s társaságos élet szebb jussaitól megfosztottak, s előtte a becsület s tisztelet ösvényét örökre elzárva, már bölcsejében a többnyire csalárd, ritkán becsületes fortélyokbul leendő alacsony élelemre kárhoztatták, ezen szerencsétlen nép, midőn lételének fenttartozását csak a mások megrontásán gondolja építhetni, s ön gondatlanságunk s haszonkeresésünk által megerősített bódult tévelygését anyjának tápláló tejével szívja bé, keserves bosszút áll becstelen sorsáért. Egész helységeket tudok, hol a szegény földmívelő nép nem magának, de a kortsmáros zsidónak szánt, vet és arat, - hiába igyekszik iszákosságra hajlandó természetét szegénységével zabolázni, s a korcsmák ajtaji előtt leskelődő zsidó bisztatgatással, creditum ígéretével bé tudja tsalni küszöbén, s ha egy lépést tett a szegény paraszt, menthetetlen oda van, a kettőztetett pohár közt felejti gondjait, s ha holnap terhesebben érkeznek vissza, orvosságát kettőzteti. Az iszákosság firul fira természetté változik, s jövendő aratását a tavasz nyíltával, jövendő szüretjét aratáskor régen megitta. Pedig magyar becsületemre esküszöm, festésem nagyítást nem esmér. Tudok közelébb egy derék helységet megyénkben, melynek lakosai még ezelőtt 20 esztendőkkel 30 quadrat mértföldnyi kerületen a legjózanabb, legigyekvőbb, legszorgalmatosabb közönséget tették, s ma már, amióta a compossessoralis haszonkeresés minden negyedik házhoz egy korcsmát állított, a legerkölcstelenebb, legtunyább, legravaszabb emberekké változtak, s naprul napra szegényedve, végpusztulásokat várhatni. Megilletődve hallottam a helybeli lelkipásztort népének erkölcstelensége felett könnyes szemmel panaszkodni, s panasza valóságát, így annak indító okát is igaznak lenni magam tapasztaltam. Igaz, ezen nemes megyének mindenkor atyáskodó gondossága bölcs s célirányos határozatai által a lehetségig igyekezett e veszedelmes mételyt gátlani. De a törvények sikerét vizsgáló tapasztalás e bölcs határozásokat elégteleneknek lenni találja. Nincs azon törvény, melynek célját, végét a fortélyos zsidók kijátszani ne tudnák, valamint nincs egy csalás, nincs egy tolvajlás, amely zsidó orgazdára, biztatóra, titkolóra ne találna, s ha e veszedelmes népnek civilisatioját vallása szokásai, természete továbbá is lehetetlenné teszik, ha a jelen való korban még soká fog köztünk fetrengeni, a földmívelő népnek végpusztulását kikerülni lehetetlen lész." (Értekezés az éhínségek okairól, 1828)

"

Ezt Kossuth biztosan nem mondhatta, mert 1828ban még csak egy jogsegéd volt.

Viszont ezt mondta :

“Én ember és ember között faj-, nyelv-, vallásfelekezet miatt soha nem tettem s nem is fogok tenni különbséget; az antisemitikus agitatiot mint a XIX. század embere szégyellem; mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom.” Ha Kossuth ma élne…, talán már nem élne, de egy biztos:… nemzetáruló, cionista-kommunista-whatever lenne a jobbik körében a titulusa. Ezt én nagyon szégyellem."