Minden második Európai Unios kérdésnél azzal jönnek negatívumként, hogy kiviszik az orszáhbol a pénzt. Ezt hogy csinálják?

"Kérdező, ahogy már leírták, a lényeg, hogy az eu pályázati pénzeket ad bizonyos feladatokra, beruházásokra, fejlesztésekre - de azok megvalósítására már nem csak kizárólag magyar cégek pályázhatnak, hanem az eu-ból bárhonnan. Mivel kint jellemzően nagyobb, tőkeerősebb, jobban ellátott cégek vannak, mint nálunk és tapasztalatot is többet tudnak felmutatni, a pályázatok nagy részén nem magyar cégek nyernek"

Ez nettó baromság. A pályázatot a magyar állam írja ki ő is választja ki a győztest akik jellemzően kormányközeli vállalatok.

"Itt munkát adnak az embereknek, fizetést, fizetik utánuk az adót, járulékokat, ez jó az államnak, az itt élőknek. Azonban ami hasznot megtermelnek az a máshol élő tulajdonosaiké lesz, sokszor a cégen belül teszik át az itteni nyereséget más ország részlegéhez. Így a cég adóit, a tulajdonosok jövedelemadóit már más országban fizetik be. Összességében így jön ki az hogy "kiviszik innen a pénzt"."

A multik így működnek, bár ez a külföldre viszik kvázi nettó baromság. Nem viszik sehova konkrétan, osztódik ez ezerfelé részvényeseknek stb. Amúgy meg még mindig hasznosabb egy multi mint egy magyar vállalkozó aki bejelent 4 órában minimálbérre aztán zsebbe ad 100 rugót.

"mint most, és az, hogy az eu vezetése ne akarjon politikai okok miatt belenyúlni a pályázati pénzekbe - amivel most próbálkoznak."

Az EU-nak semmilyen beleszólása nincs abba, hogy a pályázati pénzek mire mennek. Ez azért problémás, mert ezek felzárkóztatási pénzek, amik el fognak apadni és ha nem tudunk semmit felmutatni belőle akkor így jártunk. A lehetőség ott volt. Ezért is akarnak beleszólást a magyar példa miatt hogy újabb tagállamokkal nem történhessen meg egy haveri kör egymás közt szétosztja a pénzeket az ország meg rosszabb állapotban van mint a csatlakozás előtt.

#13 A cég nem magyar. csak van magyarországi leányvállalata, vagyis itteni fiókja, ha így érthetőbb. a cégen belül pedig meg tudják oldani, hogy ami itt képződik nyereség, azt mint céges belső "pénz" más országban használják fel, szintén a cég valamilyen részlegében.

Megtették, még a devizahitel alatt is a bankok. Az egyik német bank itteni vezetője szólta el magát egy tévés interjúban, hogy itt azért emelkedett meg sokkal jobban a devizahitelesek törlesztője, mint a német adósoké, mert innen vitték át a hasznot oda, hogy ott a veszteségeiket fedezzék vele. Ott ugyanis nem tették lehetővé a törvények hogy az egész veszteséget az adósokra terheljék.

Magyarország gyakorlatilag nem gyárt, nem fejleszt semmit sem. A traktor, a kombájn, a fúró, a marógép, az autó, a mosógép, a fegyverek, a ruhák, stb. stb. mind-mind külföldi gyártmány, fejlesztés, ami a legtöbb esetben az import előtt még nem látott Magyarországot, vagy ha igen, akkor meg magyar munkaerőt nem látott az összeszerelő üzemekben. Az EU támogatások az építőipart célozzák meg, de hiába tolnak bele több Marshall-segélynyi pénzt, a magyar gazda hiába termel rekord termésátlagokat, a magyar kamionos hiába fuvaroz éjjel-nappal, ha a gépeknek, amikkel dolgoznak, gyakorlatilag semmi közük sincs Magyarországhoz. És azért nincs semmi közük Magyarországhoz, mert nincsenek ilyen magyar cégek. Mivel nincsenek ilyen magyar cégek, a diplomások, a szakemberek elmennek oda, ahol vannak ilyen cégek. Mivel ahol vannak ilyen cégek, sokkal jobb az életszínvonal, a "közönséges" emberek is kivándorolnak. Így a magyar állam az oktatáson is veszít.

De miért nincsenek ilyen magyar cégek? Azért, mert ez olyan, mint a dinoszaurusz-emlős viszony a dinoszauruszok korában. Ahhoz, hogy lehessenek olyan magyar cégek, mint a finn Nokia, a német Mercedes, az amerikai Boeing, kell az a bizonyos aszteroida. Addig viszont az ország nem része a 21. századi civilizációknak, csak annak egy kiszolgálója, gyarmata, így pedig folyton áramlik ki a vagyon az országból.

Ez az egész csak hiszti, mert valahogyan meg kell magyarázni a rossz életük körülményüket.

"Az egyik német bank itteni vezetője szólta el magát egy tévés interjúban, hogy itt azért emelkedett meg sokkal jobban a devizahitelesek törlesztője, mint a német adósoké, mert innen vitték át a hasznot oda, hogy ott a veszteségeiket fedezzék vele."

Szerintem ez a nagy különbség, hogy milyen a mentalitás, lojalitás a sajátjaik felé, hogy ne csak szűk körnek jusson a jóból. OTP is ki tudott törni, Közép- és Kelet-Európában eléggé sikeresek lettek, mégis Magyarországon az egyik legdrágább az egyszerű lakossági ügyfelek számára. Ausztriába, Angliába elképzelhetetlen ez a mértékű lehúzás, főleg egy osztrák vagy angol banktól. Persze itt mindegyik megteszi, hiszen senkit nem zavar.

Egy multi annyi milliárd vissza nem térítendő állami támogatást kap az államtól, hogy 4-5 évig abból kitelik a dolgozók bére. A cég 5 év után lehúzza a rólót és megy keletre.

Abból az állami támogatásból alapjövedelmet lehetne osztani pl

Nem a pénzt viszik ki közvetlenül. Ezek a főként német vállalatoknak régióban nagy céghálózata van. Tehát bejegyeznek mo.-on, csehországban, romániában, szlovákiában stb. összesen több tucat vagy akár százas nagyságrendű kft. jellegű céget. Van külön kft. az épületüzemeltetésre, a logisztikai kiszolgálásra, a könyvelésre/bérszámfejtésre, az informatikai támogatásra, a gépbérletre és persze magára a fő termelésre/szolgáltatásnyújtásra. Ezek a cégek egy nagy hálózatként együtt működnek és úgy hívják az ilyen konstrukciót hogy konszern.

Na most a konszernen belüli cégek össze vissza tulajdonolják egymást, de végül az egész valahol egy nyugati tőzsdén bejegyzett anyacéghez tartozik. Viszont a tevékenységük során egymásnak nyújtanak szolgáltatásokat/termékeket, mivel jogilag különálló cégek, és egymásnak számlázniuk kell és az adóügyi, nyilvános könyvelésük is így megy. Belül persze van egy külön konszernszámviteli rendszer, ami az egész rendszert összehangolja, hiszen az egész a gyakorlatban egy vállalat, ahol a részlegek (jogilag külön cégek), egymás között mozgatják az árút/szolgáltatást és pénzt. És itt az egész dolog titka. Az egyes cégek bevétele, eredménye, költsége és adózása a jogi entitás nyilvános adóügyi számvitelén múlik, amit beküldenek a NAV-hoz, meg az igazságügy minisztériumba. De valójában azt, hogy egymás között hogy számolják el az árumozgást/szolgáltatásokat, azaz a cégen belül milyen áron mozognak a dolgok azt szinte szabadon variálhatják. Ezeket transzferáraknak nevezik. Na most a konszernszámvitel rendszer úgy fogja ezt az egész rendszert optimalizálni, hogy adóügyileg a lehető legjobban járjon a cég, tehát össze vissza állítgatja a belső elszámolást, hogy abban az országban és azoknál a cégeknél jelenjen meg a nyereség, ahol nekik az jó. Ha éppen úgy éri meg ad adójogszabályok miatt, egy kis nyereséget Magyarországon is kimutatnak, de egyébként évről évre össze vissza változik és vándorol a régióban, de sokszor az anyaországban az anyacégnél jelenik meg a hozzáadott érték és a nyereség nagy része, attól függetlenül, hogy lehet itt termelték meg a gyárakban. Mindezt a transzferárazás miatt tudják megtenni.

Kisarkított példával élve, idehozzák az audi gyárba az alkatrészeket innen onnan. Az audi hungária zrt. megveszi ezeket az audi konszern külföldi cégeitől. Mennyiér vegye meg? Ha úgy tetszik neki, akkor egy csavart is vehet 1 millió forintért, hiszen az az 1 millió forint is egy másik audi cégé lesz valahol külföldön. Itt összerakják a kocsit, és az audi hungária zrt eladja az összetákolt kocsit a német leánycégnek, aki majd értékesíti a disztribútoroknak világszerte. Mennyiért adja? Ha úgy tetszik ráírják a számlára hogy 100Ft vagy 1 euró egy audi q3-ért. Ott persze majd németországból továbbértékesítik piaci áron és ott nagyon nyereséges lesz és ott fog adózni. Magyarországon meg úgy jelenik meg, hogy az audi hungary zrt. adott évben nagyon veszteséges volt, hiszen nagy költségei és alacsony bevétele, ergo negatív eredménye volt, tehát egy fillér adót sem fizet.

Ezekre a transzferárakra egyébként vannak különböző jogszabályok, hogy ne lehessen ennyire kisarkítani, de gondolhatod, hogy a NAV meg a GVH mennyire képes ezzel foglalkozni és kiszűrni az ilyen játékot. Tehát az eredmény, mindig ott adóznak ahol nagyon megéri, vagy ahogy nekik jól esik (ebben pedig elég nacionalisták és az anyaországi politikusok is figyelnek, tehát preferált otthon sokat adózni a régiós csatlósok helyett)