A ma élő 50-es,60-as és afeletti generációk hogyan találtak munkát?

Én péntektől vagyok nYugger, de soha nem volt elhelyezkedési gondom

Most is egy új szoftvert próbálok kiismerni, mert a kollégáknak ennyire se megy.

Azt tudod ugye, hogy a 15-30 korosztáy 40%-a számít informatikai analfabéták?

Nem korfüggő dolog az életképesség.

A kérdezőnek is, meg a válaszolók többségének is:

Vegyük észre, hogy van egy világdivat, hogy a generációkat akarják összeugratni, ellentétek, ellenérdekek szításával.

NE DŐLJÜNK BE! Egy újszülöttnek minden vicc új, minden régen már ismert, lejárt dolgot el lehet adni, mint ahogy már régen is mondták.

Nem tudom, hogy fiatalabbak miért hisznek el hazugságokat az idősebbek életével kapcsolatos körülményekről, aztán mint kész tényt adják tovább. Mint pl. hogy régen a parasztok nem tanulhattak. Pedig igen, tanulhattak. 200 éve a falusi tanító küldte tovább a jófejú parasztgyereket -jó, egyházi iskolába, mert az volt- vagy erdészképzóbe, vagy gazdásziskolába, stb.

Tanulhattak papnak-katonának-tanítónak-lovásznak és másnak is.

100 éve még többféle lehetőség volt, a gazdag emberek, birtokosok fizettek érte, mai szóval támogatták, szponzorálták őket.

Ne felejtsük el azt se, hogy a II.vh előtt egy gépész képzettsége többet ért, magasabb fokú volt, mint a háború utáni mérnököké.

A háború után nem a szükségletek miatt, hanem politikai okokból duzzasztották fel az egyetemi képzést. A paraszti származású fiatalok előnyt élveztek a felvételinél, hiszen a "forradalmi munkás-paraszt szövetség dicsőségét hirdették" a hatalmon levők érdekében.

De tették is a dolgukat becsülettel, a legtöbben.

Szerintem hasznosabb lenne, ha a "fiatalabbak" inkább érdeklődnének, hogy konkrétan, milyen volt az élet az "idősebbek" idejében, ahelyett, hogy klisékben gondolkozva és előre ítélkezve valós ismeretek nélkül nyilatkoznának, hogy "milyenek az öregek". Főleg hasznos lenne, ha nem a neten szerzett tapasztalatok szerint építenék a markánsan fogalmazott véleményüket.

Az "idősebbek" pedig már éltek eleget, hogy észrevegyék, mikor próbálják őket nemtelen célok érdekében használni őket. Kell, hogy legyen még türelmük a félrevezetett, félreinformált "fiatalokkal" megosztani a tapasztalataikat, az életük részleteit.

Egyrészt, régen sokkal több két kezi munkásra volt szükség, manapság viszont már minden automatizálva van, amit tudnak. Tanultuk folyamatirányításon, hogy még 50 éve több ezer ember is dolgozott egy gyárban, mert minden szelepre, csapra, folyadékszinte figyelni kellett, volt rá egy-egy ember, viszont azóta már rengeteg mindent automatizáltak, gépek, programok felügyelik és irányítják a rendszereket, így az a több ezer emberes dolgozói létszám le is csökkent max 100 emberre! Akárhol, ahol voltunk gyárlátogatáson is, szinte senkit nem látni a gyár területén. Van egy-egy blokkmérnök, aki óránként tesz egy sétát, hogy nincs-e semmi gáz, de az emberek az irányítóteremben vannak, és ott nézik gépről, hogy milyen folyamat hogy zajlik. Természetesen harcoltak és tüntettek is az emberek ez ellen, mert rengeteg munkalehetőséget megvontak így, de nincs mit tenni...

És ugyanez a probléma lesz majd velünk is, mert bizony mindent, amit lehet és tudnak, ki fognak szervezni, hogy ne az ember csinálja, hanem a gép, lásd már az önkiszolgáló kasszákat is a Sparban, Tescoban.

A falusi embereket pedig nagyon nem kéne lenézni. Sokszor a ,,józan paraszt ész" többet ér, mintha valaki csak az irodában számolgat, de azt se tudja, hogy a krumpli a földben terem-e vagy a fán; vagy hogy a boci az nem lila (mert a Milkán az).

A régi TSZ-világban az volt mondva, hogy aki szakmunkás, az a társadalom csúcsa, a megbecsült, aki igazán sokat ér, így annak mentek az emberek, és igazuk is volt, jól tették. Nagyszüleim mesélik sokszor, hogy milyen jó világ is volt az, mert nemcsak a fizetésükből tudtak megélni (ami majdnem ugyanannyi volt, mint a TSZ főnöké), hanem még munka előtt és munka után leszedtek egy-egy adag paradicsomot, ami olyan sokat ért, hogy egy autót is tudtak belőle venni (egy egész teleknyiért). Emellett voltak gyümölcseseik, más földjeik, és a kemény munkából meg tudott élni az ember, a fiataloknak se voltak olyan gondjaik, mint ma. Ha két fiatal összeházasodott és ügyesen dolgoztak, volt hova menniük, volt miből építkezni, manapság viszont ez már szülői segítség nélkül elképzelhetetlen. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy akkoriban tényleg ki is használták a gazdag magyar termőföldet, és volt rá felvevőpiac, mert Oroszországban nagyon sok az ember, kevesebb a jobb termőföld, így jobban meg is voltunk becsülve.

Ehhez képest ami azóta megy, az egyrészt szomorú is, meg nem is...bezártak rengeteg magyar gyárat, sok külföldi cég, ami felvásárolta őket, az is inkább csak tönkretette, nehogy konkurencia legyen belőle. Ami ,,jó" a dologban, hogy a multik munkahelyet is teremtenek...

Nem állok és a szocializmus mellett, ellen sem. Szerintem akkor is volt egyfajta agymosás, meg most is. Ahogy régen mindenki szakmunkásnak ment, most pedig mindenkibe az van hajszolva, hogy menj egyetemre, mert csak akkor érsz valamit. Következmény: felhígulnak az értelmiségi szakmák, kevesebbet fog érni a diploma is. 10-20 év múlva, de egyes diplomáknál már most is a fenekedet törölheted ki vele, meg mehetsz a mekibe, ami elég szomorú.

Kedves Kérdező! Eléggé fogalomzavarban vagy. Attól, hogy valaki nem végez egyetemet, még igenis lehet nagyon okos. Az egyetem többlet tudást adhat, fejleszthet, több ismeretet adhat, de nem logikát, nem képességet és nem észt. Az itthoni felsőoktatás sokszor nem is logikus. Olyanok is elvégzik, akik csak bemagolják vagy végigpuskázzák az egészet. Na ettől aztán okosabb lett valaki, mi? Én sokkal jobban megválogatnám a diákokat. Mármint...kevesebb embert képeznék, de sokkal színvonalasabban. Olyan sok a diák, és kevés a tanár, hogy így nem is lehet normálisan oktatni. Az én szakomon pl. sokkal kevesebb a külföldi, 10x kevesebben vannak, mint mi, mégis ugyanannyi tanár jut rájuk, mint ránk, és több pénzt is áldoznak rájuk. Érdeklődőbbek, minden kérdésükre tudnak válaszolni, jobb tanárokat is kapnak.

,,Alapvető számolási feladatokat, alapvető banki és pénzügyi fogalmakat nem értenek, és semmi szellemi munkához tartozó ismeretük (pl nyelvtudás, vagy jó fogalmazási készség) nincs."

Az ilyenek kiszűrése végett létezik az a dolog, hogy állásinterjú, próbaidő. De van, ahova elég is egy buta ember, mert a rutinmunkát ő is meg tudja csinálni, főleg ha csak egy bólogató kutya kell nekünk, aki kérdés nélkül csinálja, amit mondunk neki, nem gondol bele, és elég neki a minimálbér.