Melyik áram előállítása drágább? ATOM vagy MEGÚJULÓ energia?

A fajlagos beruházási költsége az atomerőmű telepítésének magasabb mint bármely megújulónak.

Az összteljesítmény re vetítve az atomerőmű 5 millió USD / MW

Naperőmű esetén 2,2 millió USD / MW. Ehhez szükséges tartalék gázerőmű csak így lehet folyamatos üzemmel számítani kb.: 1,3 M USD / MW.

Amennyiben hitelből fedezzük, akkor természetesen magasabb az összeg mind a nap mind az atom esetében.

Jelenleg a fenntartási költségek és az üzemanyag tekintetében, az atomerőmű a hátrányát 30 év alatt hozza vissza, ekkor kezd olcsón működni jelenlegi számítással. A naperőmű teljes beépítését 20 évente lehet újra számítani. Az üzemelését tekintve az atomerőmű a beruházási ár mértékében olcsón felújítható, jelenleg is működik Európában a miénknél 10 évvel öregebb.

Hogy mi lesz technológiai szinten 30 év múlva, akár napenergia tekintetében azt nem lehet tudni, ahogyan 30 évvel ezelőtt is furcsa volt bármilyen napelemről akár említés szintjén beszélni.

Paks II-vel az a probléma, hogy Paks I 2032-ben fokozatosan fog leállni, míg Paks II 2023-25 között fokozatosan kezd el termelni. A kettő közötti 8 évben nem érdemes leállítani Paks I-et, mert jelenleg is "aranyvégen" termel, tehát nagyon olcsó az ára, míg a megépített Paks II sem állhat. Ebben az időszakban kellene értékesíteni a a többletenergiát úgy, hogy az később már nem áll rendelkezésre. Ráadásul sok esetben nem vásárolnak csak igazoltan megújuló energia forrásból, valamint a rendszer infrastruktúrája sem ideális.

Mivel a beruházás megtérülése a technológiai fejlődés tekintetében előre nem látható és az együtt működési időszakban a többletenergia értékesítés nem biztos, így a beruházást legalább 8 évvel el kellene halasztani.

Összességében csak hosszú távon térül meg az atomenergia beruházás, a jelenlegi technikai és üzemanyag árakkal számolva, azonban egy öreg atomerőmű olcsóbban termel mint a megújulók, ami nem biztos, hogy 30-50 év múlva is így lesz.

Az atom a leggazdaságosabb.

Persze itt folyik ingyen a Duna és termelhetne nekünk áramot de elszúrták!

A "megújuló energia" csak egy kifejezés.

A bálnazsír is megújuló volt csak a bálnák nem bírták a szaporodást.

Szóval sem a nap sem a föld mágneses ereje sem a gravitáció sem a folyók sodrása sem a szél energia kihasználása nem fejlődött rendesen mert ultramodernek és atomkori jövőbeni energiákat keresők voltak az elődeink.

De bármiből is csinálunk villamos energiát, arra egy rendszer épül amit ki kell alakítani, karban kell tartani, el kell juttatni az emberekhez és ez is pénzbe kerül amit a felhasználónak meg kell fizetnie így is úgy is.

Tehát mindegy mi termeli.

#21 A te válaszodat látom eddig a legjobbnak.

Kicsit a számokkal nem értek teljesen egyet, de nagyvonalakban ok. Pont 17 nyarán kértem árajánlatot egy napelemes rendszerre. Egy 6kW-osra 2160000 Ft-ért. Ezt átszámítva dollárra és 1MW-ra, közelítőleg 1,5 millió dollár/Megavatt, közel van ahhoz, amit írtál. Ami miatt ezt az értéket nem lehet az összehasonlításhoz használni, az az, hogy pár éven belül várhatóan 1 millió alá esik megawattonként az ár, olyan gyors a terjedése. És ami még nagy előnye a napelemes rendszernek, hogy lehet fokozatosan telepíteni, amihez talán még kölcsönt sem kellene felvenni. Másrészt lehetne elosztottan telepíteni az ország különböző részein, ami szabotázs és emberi tévedések, természeti katasztrófák szempontjából sokkal védettebb, ami miatt olcsóbb és biztonságosabb. Milyen szép lenne például, ha az állam ingyen, vagy kedvező kamattal a legtöbb ház tetejét betelepítené napelemmel. (persze ez csak ábránd, a mi kormányunk csak olyant tesz, amivel a csókosok zsebét tömheti). Még az éjszaka termelő segéderőmű és a szétosztó hálózat teljesítményét igényét is csökkenthetné, mert mindenki helyben elhasználná ami kell neki, a pluszt meg a többségében nappal működő gyárak, irodák. Éjjel többségében csak a világítás, és háztartási eszközök terhelnék.

Az atomerőmű 5 millió dollár/megawatt árárba nem tudom, mit számoltál bele. A telepítési költségekre és a fűtőanyagra talán elég. De nem hiszem, hogy azt bárki is pontosan tudná, hogy mibe fog évezredeken át a szennyezett anyag tárolása, őrzése. Ez a hosszú idő miatt akár többszöröse is lehet az 5 milliónak. Remény, hogy talán a tudomány megoldja, hogy mire lehetne hasznosítani, a rádioaktív hulladékot.

Ha valaki nem tudná, az urán felezési ideje olyan körül van, mint a Föld kora. Vagyis a Föld keletkezése óta csak a fele fogyott el az akkori készletnek. És azt sem árt, ha tudjátok, az atomerőműben a fűtőelemek 8-10 százaléka hasznosul csak. Szerencsére a keletkező különféle radioaktív anyagoknak jóval kisebb a felezési ideje, de ne felejtsétek, hogy a kisebb felezési idő erősebb sugárzással jár.

„Mivel a beruházás megtérülése a technológiai fejlődés tekintetében előre nem látható és az együtt működési időszakban a többletenergia értékesítés nem biztos, így a beruházást legalább 8 évvel el kellene halasztani.

Ezzel teljesen egyetértek. Kicsit keveslem a 8 évet, de arra valószínűleg elég, hogy közben annyit csökkenjen a megújulók ára, hogy jobb belátásra késztesse a döntésben résztvevőket. Időközben talán lecsökken, megoldódik a megújulókból származó energia tárolási költsége is, és megszűnik az atomenergia ilyen irányú hasznosításának a létjogosultsága.

Ez nem ár kérdés, ahogy lehetőség adódik rá, az atomerőműveket ki kell vezetni a rendszerből. És véleményem szerint elég közel vagyunk ahhoz, hogy nem kellene beleugrani egy ekkora beruházásba. Még ha igaza is lenne azoknak, akik olcsóbbnak tartják az atomot, akkor is inkább ki kellene bekkelni kicsit drágább árammal azt a előreláthatólag nem 70 évnyi időt, amíg megújulók árban és tudásban is helyettesíteni tudják az atomerőműveket.

Kiegészítés az előző hozzászólásomhoz.

Mielőtt valaki az előző hozzászólásomnál fennakad azon, hogy a 6kW nem 6 kilowatt, mert éjjel nem termel, annak igaza van. Annyi napelem van rajta, a két irányban elosztva, hogy a nap gyakorlatilag egész nap süti. Az átlag magyar napsütésre, a nap hosszára és télre átlagolva a folyamatos teljesítmény kb. 3,5 kW. Tehát az ár úgy 3 millió lehet Megawattra átszámolva, nagyobb, mint a #21 által megadott ár. De ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon adóztatják, az áfa is magas, nagy tételben olcsóbb is lehet, nem a magyar viszonyokkal számolva helyes lehet a 2,2 millió dollár megawattonként.

Tehát ha figyelembe vesszük a napsütéses órák számát, a beépítéshez szükséges többletkapacitást meg mindent akkor 3 milió USD/MW-ra jön ki a napenergia bekerülési költsége, ami állítólag 20 évig garantált. Ha 20 év múlva gyengülnek a panelek vagy lehal pár inverter időközben akkor ez lehet több is. De kérdés 50 éves viszonylatban mennyivel több?

50 éves atomerőmű üzemeltetési tapasztalatunk már van, 50 éves napelemfarmos tapasztalatunk még nincs, a technika is folyamatosan változik, fejlődik.

De legyünk optimisták, maradjunk 3 millió USD/MW-nál. Nyilván ehhez szükséges egy vagy több kiegészítő csúcserőmű, fogadjuk el az 1,3 milliós USD/MW árat akkor már 4,3 millió USD/MW-nál járunk és még mindig ott van, hogy ez jó esetben 20 évre ennyi, 40-50 évre még jósolni sem tudunk. Ha a napelemek jelentősen gyengülnek vagy egy (jelentős részük) cserére szorulnak akkor 50 éves távlatban nem elképzelhetetlen, hogy a 4,3 millió USD/MW átlagár felkúszik 5 akár 6 millió USD/MW-ra, igaz?

Ehhez még számoljuk hozzá, hogy a kiegészítő erőművünk földgázzal üzemelne, amit importálunk és az ára erősen függ mindentől, csak tőlünk nem.

Azt is számoljuk hozzá, hogy ha beépítünk 2400-2600MW-nyi napenergia kapacitást és csökken a panelek hatásfoka idő közben mondjuk 10%-ot akkor mindjárt 240-260MW plusz kapacitást kell beépítenünk máshol!

Szerintem nem véletlen, hogy Nyugat-Európában csak államilag támogatva épül fotovoltaikus betáplálás, mert máskülönben piacképtelen lenne.

"Paks II-vel az a probléma, hogy Paks I 2032-ben fokozatosan fog leállni, míg Paks II 2023-25 között fokozatosan kezd el termelni. A kettő közötti 8 évben nem érdemes leállítani Paks I-et, mert jelenleg is "aranyvégen" termel, tehát nagyon olcsó az ára, míg a megépített Paks II sem állhat."

Ebben a percben amikor ezt a hozzászólást írom 5343MW a teljes magyarországi rendszerterhelés és 3193MW amit mi állítunk elő, a többi import áram. Épp most 2150MW import áramra van rendszerigény, az éjszakai órákban ez 550-650MW körül alakul.

Ha ebben a percben felcsatlakozna a hálózatra PAKS II első blokkja akkor sem lenne nálunk túltermelés! Most ebben a percben majdnem annyi energia hiányzik a rendszerből, amennyit az új erőmű két blokkja elő tudna állítani (nyilván éjszaka meg nem annyi :D ).

Viszont a villamos energia felhasználás az elmúlt 15 évben majd 20%-kal nőtt az országban, a MAVIR előrejelzése szerint évi 1-1,2% növekedés várható 2030-ig. Ezen felül néhány régebbi erőműnek hamarosan lejár az üzemideje, így 2025-30-ig egy korábbi cikk szerint 6-900MW fosszilis erőműkapacitás esik ki a rendszerből.

És még olyanról sem esett szó, hogy csúszna az építkezés és az indulás.

Érdekes kérdéskör ez :)

#25 hozzászólása ihlette adalék a napelem élettartamához:

A napelem leírása szerint a gyártó 30 év garanciát ad úgy, hogy ingyen cserélik, ha ez idő alatt 10%-nál többet csökken a teljesítménye. Persze hol az a magyar cég, ami ezt megadná, és egyáltalán hol lesz már az árajánlatot adó cég 30 év múlva. Egy nagy tételű állami beruházásnál persze más lehet a helyzet, de erre semmi rálátásom sincsen..

Azt is figyelembe kell venni, hogy 20-30 év múlva jóval elterjedtebb, ezzel együtt olcsóbb lesz a napelem. Az is várható, hogy javul a hatásfoka. Továbbá ismeretes, hogy a hűtött napelem hatásfoka már most is magasabb, csak idő kérdése, hogy megoldják az alacsonyabb hőfokon tartását. Azzal is folynak a próbálkozások, hogy a napelemeket állandóan a nap irányába tartsák, ami ismét csak növeli a leadott energiát. Az is idő kérdése csak, hogy mikor lesz a forgatószerkezet is tömeggyártás, és ettől elfogadható áron kapható.

A 3 milliót úgy számoltam, hogy ennyi ma egy magánszemélynek a hazai megújuló ellenes politikai környezetben. A korábbi hozzászóló 2,2 milliós ára közelebb állhat egy ilyen nagy beruházáshoz, feltéve, hogy nem magánzsebbe vándorol az erre szánt összeg egy része.

Ami viszont ártól függetlenül az atomenergia ellen szól a veszélyessége. Ezzel valahogy senki nem akar foglalkozni, csak az árat nézi. Ha 100% biztonságos erőművet lehetne gyártani, és a radioaktív hulladék tárolása is 100% biztos lenne, akkor rendben. De ezt senki nem tudja garantálni. A természeti katasztrófákkal, és az egyre jobban terjedő terrorizmussal számolni kell. Az elosztott napelem rendszerben, vagy egy napelem farmban nem tud akkora katasztrófát okozni sem a természet, sem egy terrorcselekmény, mint egy atomerőműben.

Én 20 év teljesítménycsökkenéses garanciáról olvastam legutóbb, lehet van gyártó aki ad rá 30-at, de mi itt 50-60 évről (az USAban 80 évről) beszélünk.

Nagyban nem tudom mi a helyzet, de kicsiben az hogy az inverterekre nem adnak még ennyi garanciát sem - a Fronius pl 5 évet ad. Kis stringeknél az inverter adja a teljes rendszer árának a 10-20%-át, nem tudom a nagyoknál ez hogy működik. Persze nem biztos, hogy elromlik, de én már láttam invertert szervizben.

Ha hozzáveszünk egy panelgarin belüli 10%-os hatásfok csökkenést meg 3 inverter cserét 30 év alatt az már megint nem kis összeg. Főleg azért, mert ha stabil hálózatot akarunk akkor a 10% hatásfokromlással szélszerű már az építéskor tervezni és akkor alapból még +5-10%-kal nagyobb rendszert illik csinálni.

Egyes tanulmányok szerint 34-43%-kal is olcsóbbak lehetne a napelemek 2025-re viszont ez csak akkor igaz, ha minden klappol. Ha mégsem jön az elvárt növekedés, Kínában valami gebasz van vagy történik akármi vagy bármi akkor lehet nem lesz 5%-nál magasabb csökkenés. A végtelenségig nem fog csökkenni a panelok és inverterek előállítási költsége. Kínában elkezdett emelkedni az átlagbér, lehet néhány éven belül már emiatt megáll az árcsökkenés.

Az árakban én is csak közelítettem, nyilván abba egyikőnk sem lát bele, hogy egy egy gyártó mennyiért adna el mega- vagy gigawattnyi kapacitást.

Az atomerőmű veszélyes, a nukleáris hulladék is veszélyes - bár ez utóbbinak a problémája szerintem fel van egy kicsit fújva.

A természeti katasztrófákkal számolni kell, többek között ezért volt hülyeség a Fukushima Daiici-t közvetlenül a tengerpartra építeni. Van Paksnál ez a törésvonalas parádé, hát mint kiderült azok ott vannak már néhány tízezer éve, úgy kell megépíteni az új blokkokat, hogy ezeket figyelembe veszik. Terrorizmus eddig is volt és ezután is lesz, most azért rettegünk tőle mert mindennap ez megy a TVben. Az atomerőművek -még Magyarországon is- nagyon komolyan őrzött létesítmények, komoly felszereléssel és műszaki akadályokkal. Oda csak úgy nem fogsz tudni beosonni. Paks fölött zárt légtér van és korábban saját légvédelme is volt. A most tervezett erőmű containment-je sérülés nélkül túléli azt is ha közvetlenül belecsapódik egy repülőgép.

A kiégett fűtőanyagok tárolása még nálunk is megoldott, később lesznek olyan erőművek amiknek ez üzemanyag lesz így nem kell attól félni, hogy a kiégett fűtőelemeket elföldelik valahol. A többi hulladék elhelyezése olyan helyen és módon történik, hogy nem tud problémát okozni.

Most nagyjából egész Pécs egy uránbánya fölött fekszik, ahol akad nem kis mértékű természetes aktivitás. Ha 300 méterrel lejjebb beásnának egy tárolót a bánya alá töredék akkora aktivitással akkor meg mindenki radioaktív halált vizionálna :)

Komoly kérdések ezek bár szerintem túl vannak lihegve. Az persze igaz, hogy a nap vagy szélerőművek nem okozhatnak olyan problémát, ami egy Csernobil vagy Fukushima esetén előfordult.

#22-es

A napelem ára lehet csökken, meg az is lehet, hogy minden háztetőn az lesz, csak egyet felejt el az ember, a tárolást. Ez a németek legnagyobb baja is, hogy amikor süt a nap ezerrel, akkor negatív az áram ára, amikor meg nem süt, akkor marad a szén. Arra még az atom sem jó, mert az nem szabályozható.

Szóval ok, tegyük tele a házak tetejét napelemmel, de a hálózatra visszatermelést tiltsuk le és akkor számoljunk egy "valódi" árat. 6-8 évente cserélendő akkumulátorral. Máris 10-szer akkora lesz a villanyszámla, mint most...

#29

A tárolás is meg fog oldódni hamarosan. Egyik lehetőség – egy nagy fajhőjű folyadékot melegíteni napközben, amit éjjel gőzturbinához lehet használni. Másik – vizet bontani vele napközben, éjjel meg áramot termelni a hidrogénnel. Harmadik – napközben felszivattyúzni a vizet egy hegytetőre, éjjel meg generátort hajtani a lezúduló vízzel. Ezekről a próbálkozásokról tudok, de lehet, hogy van még néhány.

Van még egy lehetőség, amikor nem is kell tárolni. Egy villamos hálózat, ami összeköti a Föld éjjeli és nappali oldalát. Már most is van a Földet körülölelő hálózat, például az internet, a telefon. Csak idő kérdése, hogy legyen egy újabb, erősáramú. Eleinte vezetékkel, de az sem kizárt, hogy később vezeték nélküli, mikrohullámú lesz. Az akkumulátorfejlesztés is folyik.

Én is zöldenergia párti vagyok. A szél, nap és egyéb megújuló energiaforrásokat minél gyorsabban, fejleszteni, terjeszteni kell. Viszont a fosszilis energiafelhasználás annyira káros a Föld légkörére, hogy minden veszélye ellenére jelen pillanatban az atomerőmű jobb megoldás, mint a fosszilis erőművek. Csak nem Magyarországon kellene megépíteni, hanem valamelyik olyan országban ahol van nagy terület a lakott területektől távol.