Első saját lakás vásárlása előtt pánik?

Ha 25 évesen nem zavar, hogy otthon laksz, akkor én a helyedben biztos vennék egy kisebb lakást jobb lokációban és kiadnám. A plusz bevételből illetve a fizumból - aminek a nagy részét nyilván félre tudom tenni ha otthon lakom - meg vennék egy másikat 3-4 év múlva, hitelből. Addigra összejön az önerő simán. Így lesz két lakásod gyakorlatilag "ingyen", mert a kiadott lakás havi bérleti díja többé-kevésbé valószínű, hogy fedezni fogja a havi törlesztőjét a hitelre vett lakásnak.

Persze tudom, hogy szar otthon lakni, rengeteg ismerősöm (28-32 éves korosztály) lakik még mindig otthon, mert igazából ha élni is akarnak, akkor egy 200-250ezres átlag fizuból évekbe telik, hogy egy önerő összejöjjön. Így meg elég nehéz normális párt találni, mert lehet mutogatni a lányokra, hogy pénzéhesek, de egy alap egzisztencia 30 évesen elvárható, hogy az ember ne otthon lakjon.

én maximálisan megértelek, én is elköltöztem otthonról albiba, nagyon nehezen sikerült, mert egyszerűen alig találtam megfelelőt, a mostani sem megfelelő. Bele se akarok gondolni, mivel jár egy lakásvásárlás, pedig az önerőm simán meglenne rá.

Én azt mondom, ha jól megvagy otthon, be is segítesz a háztartásba, költségekbe, akkor nem laksz mamahotelben, tehát ezért felesleges lenulláznod magad.

Ha mindenképpen költekeznél, menj el az államkincstárba, van x pénzed, kérdezd meg, hogy milyen feltételekkel tehetnéd be, bár az igaz, hogy lesz jó pár variáció. De ki tudod számolni vagy hátha segítenek, hogy 10 év betennéd, akkor mi lesz a pénzed vége. Vagy vegyél egy kisebb lakást és add ki. Kisebben kevesebb gond, nem kell neked családot befogadnod, max 2 fő, pár vagy két pár nélküli, fiatal, ne bácsi, néni. Kicsiben gondolkodj! Legalább kipróbálod, aztán ha nem válik be, még mindig odaköltözhetsz, bár nyilván fontos a munkalehetőség.

Sok szerencsét kívánok!