Szerintetek 1951-ben épült vályogházat érdemes megvenni?

Elsőnek is mennyiért adnák?

Erre a kis parasztházra gondolsz? [link]

ha a ház falain nincs statikai repedés akkor az alapozással nincs gond

az alábbi idézet jól foglalja össze a vályogházak alapozási, szigetelési gyakorlatát:

"Ám nézzük, mit tettek eleink, amikor vályogházat akartak építeni, hogyan oldották meg az alapozási problémákat?

Először is tájékozódtak a környéken. Megismerték a szomszédos épületek építésénél alkalmazott alapozási módot, mélységet (egyszerű volt ez abban az esetben, ha éppen ők maguk is jelen voltak, amikor az épült). Ha a szomszédos épület állt, akkor nem nagyon tértek el az ott alkalmazott anyagoktól, technológiáktól.

A ház helyének kijelölése után általában leszedték a felső földréteget (termőréteget). Ezt a ház teljes területén megtették, majd a már fekete (felszedett) területen pontosan kitűzték a falak vonalait. Az egész ház fala kitűzésre került (tehát a válaszfalak is, hiszen a vályogházak (még a vályogtéglából épültek is) egyben készültek el.

A kitűzést, vagy inkább csak kivonalazást madzaggal végezték. Általában a falaknak csak egyik oldalát jelölték ki, onnan 50 - 60 cm-re húzódott a fal másik széle. Régebben csak jól megdöngölték a fal alá kerülő földet (fadöngölőkkel). Esetleg, ha laza volt, mélyebben szedték ki a talajt, és rétegenként döngölve visszatöltötték. A XIX. század elejétől kezdve készültek már kő- vagy téglaalapok is. Itt is igyekeztek a legkisebb munkával dolgozni. A köveket, téglákat mészhabarcsba helyezték.

Ha kisebb méretű kövek álltak rendelkezésre, akkor csak beszórták az árokba. Míg a rakott kőfal szabályos habarcssorok került, az öntött kőfal másképp készült: a kövek közé beöntötték a híg oltott meszet, és az ott kötött, szilárdult meg. Ezek a falak néha olyan kemények voltak, hogy még csákánnyal sem lehetet tőket szétverni. (Ez a falazási mód évezredek óta ismert: várak, templomok, városfalak őrzik mai napig az öntött építési technológia emlékeit).

Ha tiszta földalap készült, akkor ügyeltek arra, hogy ne kerüljön nagyobb kő az alapként szolgáló földbe, mert az "megtörte" az agyagot.

A tégla, kő alap felső síkja nem nyúlt a környező terep fölé, csak abban az esetben, ha vályogtégla fal készült. A vert, rakott falat a föld felszínével egy síkból indították. A vályogtégla fal alá az ötvenes évektől szabályos szigetelést helyeztek el, és a fal erről indult. Ha valamilyen okból az alaptestnél szélesebb munkaárok készült, a kikerülő fold egy részét visszaszórták az alap mellé, jól ledöngölték - ezzel befejeződött az épület alapozása."

Én maximum akkor venném meg ha a telek jó helyen van és az értékét is a telek értékében határoznám meg. Magyarul a házért nem adnék semmit csak telekárba venném meg.

Egy 60 éves ház felújítása többe kerülne mint építeni egy újat. Ahogy te is leírtad nem tudni , hogyan épült, de egész biztos, hogy a mai modern építési technológiáknak a közelébe sincs.

Ma már egész más elosztású épületeket is építenek mint régen, egész egyszerűen azért mert másként élünk. Sokkal jobban kell szigetelni, hiszen az energia árak is sokkal magasabban vannak mint régen. Gondolom az épületgépészete is cserélni kellene benne vagy kiépíteni, mert lehet nincs is. Víz , villany, gáz-fűtés stb stb.

Összegezve telekárat biztos megér de többet nem.

Ez nem egyszerű kérdés !! Itt nagyon részre hajlanak az emberek! Az a lényeg ,hogy neked mire van anyagi elérhetőséged. Hiába mondják ,hogy ne mert öreg ilyen -olyan,ha ez az elérhető számodra.És Magyarországon a házak 30% biztosan ilyen idős.

[link]