Megesett veletek már olyan, hogy megbántátok az ingatlant, amit vásároltatok? Mennyi idő után döntöttétek el, hogy megáltok tőle?
Jelen esetben főleg én! Páromnak még mindig tetszik megbántam a házat, amit vásároltunk, mert rájöttem, hogy nem tetszik a környék. Lakva ismerem meg a helyet és mikor oda utazgáltunk mindig szimpatikus volt.
Nem érzem itt jól magam, már van egy pici gyerekünk, aki ovis, az ő életét se szeretném nagy mértékben megváltoztatni, de nem szeretnék ezen a településen maradni.
Páromnak már hónapok óta napi szinten mondom és el vagyok keseredve.
A párom azonban meg is érti a problémám, ami nem tetszik a településben, de ő nagyon szereti. Közel van a családja ( ez az egyetlen előny, hogy a gyerekünk sokat tudja látogatni a párom szüleit meg unokatesóját, keresztszüleit)
Viszont én azt érzem már titkon mindennap elsírom magam, hogy menni akarok, mert nekem nem ez az álmom.
Az a bajom itt, hogy túl kicsi a település. Közel van a város, mert 15-20 percre van, de úgy érzem én itt halálra unom magam, főleg a kicsivel.
Már mielőtt ide költöztünk is el voltam bizonytalanodva.
A városban élnék szívesen, ahol rengeteg a program, mert itt a gyerekeknek nincs semmi.
Ahol én is jobban ki tudnék kapcsolódni, mert pl..a városban van nagyon sok mozgás lehetőség.
Rosszul vagyok, hogy itt alig tudok sétálni a picivel, mert az egész település vagy 6 utcából áll.
Hamarosan a gyerekünk úgyis oda fog járni suliba, ami busszal hosszabb és elég rossz lesz eleinte..
Igazából eleinte tetszett nekem a ház, meg fantasztikus volt a páromék segítsége, jó volt az, hogy olcsón családi házhoz jutottunk, hogy nem kellett hitel. A lényeg volt, hogy végre összeköltözhessünk, meg nem akartunk panelbe menni.
De most úgy érzem, hogy még panelbe is szívesen mennék, ami szörnyen ellentmondásos, mert mindig elitéltem, hogy én ott nem bírnék lenni. Nem mellesleg van kutyánk, cicánk.
Örülnék, ha elmondanàtok a véleményeteket, félek, hogy a párkapcsolatunk rovására fog menni a kedvtelenségem, a szomorúságom, a motiválatlanságom és nem szeretném, hogy a gyerekeink ezt lássák rajtam.
S a falusi önkormányzat tiltja, hogy programokat szervezz mondjuk a többi szülővel vagy a falu határain túlra menj sétálni a gyerekkel?
Esetleg ezt a nem érzed magad jól dolgot úgy kell érteni, hogy ez a dolog kölcsönös és a szomszédok meg környékbeliek sem igazán látnak szívesen, mert ti vagytok a mindig lármázó gyüttmentek?
Vagy inkább csak az hiányzik, hogy mindig kiszolgáljanak és készen kapj dolgokat a falusi önellátással szemben?
Leírtam a válaszom az előző kérdésednél. Azóta már megszületett és ovis lett a gyerek?
Egyrészt, ha a gyerek ovis, dolgozz. Máris nem fogod halálra unni magad otthon, örülsz, ha utoléred magad az otthoni teendőkkel. Másrészt van autó és határ a csillagos ég. Beültök és mentek programozni, edzeni, akárhova.
Ennél nagyobb gondod az életben ne legyen.
"Lakva ismerem meg a helyet és mikor oda utazgáltunk mindig szimpatikus volt."
Hát már nem azért mondom, de az amit leírtál, azon mire nem számítottál előre?
Kérdező
neked nem a házzal meg a településsel van gondod, egyszerűen nem érzed jól magad otthon a kicsivel.
nem kell mindenkinek otthon maradnia évekig a gyerekkel, nyugodtan mehetsz vissza dolgozni. Van lehetőség akár maszek bölcsődére is, kaphatsz ahhoz is állami támogatást. Kereshetsz részmunkaidős állást is, ami visszavisz téged a "felnőtt" életbe, de nem kell miatta rángatni a kicsit kora reggel meg ott hagyni a bölcsiben sokáig, mert nem érsz még vissza érte korábban.
Én 10 évig voltam otthon a gyerekeimmel és soha egy percig nem zavart, nem éreztem bezárva magam vagy elvágva a világtól. De ez én vagyok, mások meg másmilyenek. Még az első gyerekem idején volt egy szomszéd csaj aki nagyon vívódott a kisgyereke mellett, mert érezte, hogy neki nem jó. Azt kérdezte rossz anya lenne-e attól ha vissza menne dolgozni, miközben a kicsi még csak 1 éves. Nekem eszem ágában sem volt visszamenni a munkámba, de neki is azt mondtam, hogy tegye meg! Nem lesz attól rossz anya ha nem erőltet magára olyan életet amit nem szeret és amiben egyre rosszabbul van. Vissza is ment dolgozni és nem csak az ő élete lett jobb, hanem a gyereké, a párjáé is, mivel már nem érezte magát kirekesztve a felnőtt világból és bezárva egy kisgyerek mellé.
Hidd el ha beköltöznétek egy nagyváros közepébe akkor is ugyanígy éreznéd magad pár hónap múlva, mert nem a házzal meg a lakóhellyel van a baj, hanem te nem érzed jól magad úgy, hogy otthon vagy és csak ez az össz elfoglaltságod, hogy a kicsivel foglalkozol meg a háztartással!
Beszélj a pároddal és keressetek megoldást! Vagy menj vissza a korábbi munkahelyedre vagy keress olyat amit rész munkaidőben tudsz végezni! A későbbiekben majd meglátod, hogy jó lesz neked is, hogy a párod családja közel lakik, mert előbb-utóbb mindenképpen menned kell teljes állásban dolgozni és a gyereknek jó lesz ha egyedül is haza tud menni a suliból, de ha ti nem vagytok még otthon ott vannak a rokonok akikhez mehet addig. vagy meg tudtok kérni valakit hogy menjen a gyerekért, vigyázzon rá pár órát stb. stb.
Ami neked hiányzik az egy saját kocsi. keressetek egy kicsi, használt autót amivel te is könnyedén tudsz mozogni a gyerekkel együtt! Akkor nem számít majd a busz, nem kell várni semmire, ha van bármi program amire mennél csak elmész a kocsival. Ez sem kevés pénz, ehhez is jó ha dolgozol és abból össze tudjátok szedni az árát.
6-os vagyok - most látom a sztoriban hogy már ovis a gyerek, leragadtam ott, hogy pici - az nekem még csecsemőt jelentett.
Akkor kérdés mit csinálsz, hol dolgozol?
Menj dolgozni, akkor nem fogsz unatkozni!
Vagy úgy gondolod, hogyha valahol már kimerítetted a neked megfelelő programokat, akkor továbbköltöztök?
És mindezt 15 percre a várostól adod elő?
Tényleg az ész megáll az ilyeneken!
"Páromnak már hónapok óta napi szinten mondom és el vagyok keseredve."
Ritka egy türelmes birka a párod! Én már kivágtalak volna - mert nyilván nem a tiéd a ház - és menj "szórakozni" ahova akarsz, akkor nem kell "utazgálnod"!
Mennyi ideje laktok ott? Mert ha a gyerek óvodás, akkor is minimum 3-4 éves, plusz a terhesség. Mert azt feltételezni sem merem, hogy úgy csináltattál gyereket, hogy még össze sem voltatok költözködve, mert az totális felelőtlenség lett volna.
Ahogy most az is az, hogy most a szórakozásod miatt rángatnád a családot egy másik helyre. Fel kellene nőnöd végre és elfogadni, hogy a világ nem körülötted forog! Ha napi szinten gyilkolod ezzel a párod, hamar vége lesz a kapcsolatotoknak, gyerek ide vagy oda.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!