Hogyan vetted meg az első ingatlanod?

Csok berobbanása előtt/csok legelején. 24 voltam.

Akkor jól kerestem helyi viszonylatban, netto 200e, a párom netto 260e. Volt félretett pénzünk (a páromnak több, mert idősebb is és ő tervezte is a ház vásárlást).

2,5m-ért vettük falu külterületén. 3m volt lakhatóvá tenni, erre 1,5 kölcsönt kaptunk.

Ha most kezdenénk bele, tuti nem tudnánk venni. 160at keresek, ő pedig 200-at. Munkát kellett váltanunk a korona miatt.

Az én "időszámításom" 26-27 éves koromtól kezdődik.

Akkor kezdtem aktívan dolgozni és félretenni.

Eleinte elment a pénz sok mindenre, diákhitel törlesztés, jogsi szerzés munkához, fogaimat megcsináltattam, stb.

Én a lakhatáson spóroltam, kicsi szobákat béreltem 30+ éves koromig 40-50 ezer + rezsihányad áron.

A Covid elején mondtam azt, hogy elég volt másokból és kivettem teljes albérletet (ehhez a döntéshez hozzá járult, hogy nőtt a fizetésem).

Viszont így 5 év alatt félre tudtam tenni 16+ millió Forintot.

Még albérlet mellett is a fizetésem felét félre raktam. Segített, hogy van év végi és projekt bónusz is néha és voltak befektetéseim amik szintén hoztak valamennyit.

Hozzá tenném autóm céges, se párom, se gyerekem, se drága hobbim nincs.

De azért nem is spórolok az élményeket megfizetem és nem üres vajas kenyéren élek, az pont elég volt fiatalon.

21-ért vettem egy Kőbányai 1,5 szobás panelt, atom felújítandó, gyakorlatilag megvettem a falakat.

Ebből 9 millió hitel. A törlesztőm fele sem lesz, mint amennyi az albérlet volt.

Az illetéket részletekben fizetem így az sem egyszeri nagy kiadás.

12 volt az önerőm, maradt 4 millió felújításra. Nagyon szűkös összeg, kétszer ennyit is simán rá lehetne locsolni, és hamar rájön az ember, hogy ebből nem lesz álmennyezet rejtett világítással, meg drága tapéta és valószínű a konyha sem lesz meg idén.

Igazából most annyi a célom, hogy szűk 2 hónap alatt annyira lakhatóvá teszem, hogy be tudjak költözni. Szobák nagyjából megcsinálhatóak addig, meg legyen wc-zuhany többi meg majd jön ahogy jön.

Mi idén tavasszal vettünk. Hát jobb lett volna 2 éve, akkor sajna még nem volt önerőnk.

Mi 3,5 évet raktunk aktívan félre, addig igyekeztünk minél fentebb lépni a ranglétrákon, így kezdetben nettó 300 volt a közös fizetésünk, most nettó 490. Ahogy nőtt a fizetésünk úgy tettük mindig a különbözetet félre a megtakarításba, soha nem az életszínvonalunkat növeltük belőle.

Bevállaltunk 2,5 év társbérletet is (egy barátunkkal osztoztunk egy albérleten), az jól megdobta a megtakarításunkat. Odafigyeltünk a költéseinkre.

Végül kigyűlt a minimál önerőnk és ekkor még a szülők is megleptek minket egy kis segítséggel. Így végül "csak" 10 milliót kellett felvennünk. Eredetileg lett volna az 15 millió is.

"Ez az olcsóbban megvesz utána felújít és drágábban elad nagyon tetszik"

Persze, hogy tetszik, mindenkinek ez tetszene... :D

Nyilván a való életben ez nem feltétlenül így megy és könnyen bele lehet bukni.

Kezdjük ott, hogy rögtön az ingatlan vásárlással fizetsz egy csomó illetéket, járulékos költséget, ez önmagában milliós összeg. Ha hitelt veszel fel mellé akkor annak a kamatait is fizeted, így szintén nem nagyon fogja megérni.

Plusz az sem árt, ha tudsz olcsón anyagokat beszerezni, vállalkozókat szerezni. Mert kifizetni az embereket drága. Ha magadnak tudod csinálni, az úgy-ahogy meg tudja érni, csak ugye mellette te is dolgozol.

Ki lehet fogni olcsón jó ingatlanokat, csak nehéz, hiszen arra mások is ugrani fognak. Olyanok akik készpénzesek és gyorsabban viszik. Rossz ingatlanba fektetni meg nem feltétlenül éri meg, mert a nyakadon marad.