Hogy szabaduljak meg a lomoktól(leginkább lélekben)?
Sajnos nagyon ragaszkodó, gyűjtögető típus vagyok.
Mindenről eszembe jut valami kedves emlék, ezért képtelen vagyok megválni a felesleges dolgoktól, de mostanra úgy néz ki a ház mint egy raktár és már depressziós vagyok tőle.
Ezer éves ruhák, de mikor szelektálnék, alig dobok ki valamit, mert ez első randin volt rajtam xy-al, ez a xy buliban, érettségin, ebbe hátha belefogyok még, olyan drága volt és még sorolhatnám...
Régi ágyneműkkel, plédekkel, porfogókkal ugyanez. 1000 éves plüssök, de imádtam őket régen, nincs szívem bedobni a kukába, de rengeteg helyet foglalnak. szuvenírek, mágnesek, kis szobrok minden rendszer nélkül a polcokon ugyanez... Na meg imádom a könyveket, sose dobnék ki könyvet, van vagy 1000-1200, nagy része dobozokban a házban.
Már rettenet kupi van, mert tele minden rakodó tér, egy csomó mindennek nincs helye, satyrokban, dobozokban vannak a dolgok. Nem hívok ide senkit, mert már szégyenlem és azt se tudom hol álljak neki... takarítani se lehet így rendesen, mert vannak helyek a házban, amihez nem férek hozzá a dobozoktól.
Hogy kezdjek hozzá? És hogy győzzem le a ragaszkodást?
Kérlek, adjatok tanácsot.
35N
Én ezt úgy oldottam meg, hogy vagy 10 éve egy nagyobb házba költöztem.
De már az is tele van.
:)
Nem hiszem, hogy orvos kellene.
Nem arról van szó, hogy tudatosan hordok ide mindenfélét, nem kukázom meg ilyesmi :)
Csak az évek során felgyűlt annyi minden. Valahogy erőt kellene vennem magamon... De hogy kezdjek neki?
De orvos kell, pszichiáter!
Ha magadtól nem tudsz ezzel mit kezdeni, akkor itt anonymus91 tanácsára el fogod kezdeni?
#6: hagyjad már... Elhatározás kérdése, csak nem akarja elhatározni.
Lehet úgy is, hogy minden nap kidobsz 1 vackot, ami nem kell. Aztán idővel ráállsz majd, és észrevétlenül szabadulsz meg ezektől.
Kicsit én is ilyen vagyok, hogy elteszek mindent. Egy költözés azért jó, mert ilyenkor ki lehet válogatni a rengeteg felesleges dolgot.
Nem vagyok egy nagy asztrológus, de amiket a rákra írnak, egy az egyben illik rám. Ez a múltban élés, állandó nosztalgiázás, innen a ragaszkodás is a régi dolgokhoz talán.
Sokkal könnyebben kidobok egy 1-2 éves valamit mint a 20 évest, amit tényleg nem fogok már felvenni, de mindig ilyen voltam.
10 évesen is már ragaszkodtam a régi kis dolgaimhoz, rajzokhoz, mindenhez, ez nem az évek során alakalakult ki, nem ért trauma, így születtem. Nem tudom milyen terápia tudna ebből kirántani? 🤷♀️
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!