Fűtés! Ha fűtés közegeként nem vizet hanem más közeget keringetnénk a radiátorokban, akkor változna a hatékonyság?

Végigolvastam a vita anyagot .Egy fűtő készülékben nem azért lehet olaj,pl.olajradiátor,mert jobban átadja a hőt,hanem azért,mert ez 100 foknál sem gőzösödne be,nem ennyi a forrás pontja . Az eddig kitalált nagy mennyiségben alkalmazható fűtő,hűtő anyag a víz.Atom erőművek is ezt használják .

Autóknál is ez van,megfagyás ellen alkohollal keverve .

Itt hűtünk,és fűtünk is vele .Ugye milyen érdekes ?

Itt aztán rengeteg mérnök dolgozott ezen,és jobbat nem ötlöttek ki.Otthoni fűtés rendszeredbe is használj ilyet.

Melegitésnél tágulnak az anyagok is.Nagyon nem mindegy hogy mennyire .Biztonsági dolgokról is bőven lehetne beszélni .

Azt hiszem, kezdem érteni, hogy a kérdező mit nem akar megérteni.

Megpróbálom konyhanyelven elmagyarázni.

A fajhő megmutatja, hogy mekkora energia-befektetés szükséges ahhoz, hogy 1 kg tömegű anyag hőmérséklete 1 °C-kal megnőjön. Megfordítva: a fajhő megmutatja, hogy egy 1 kg tömegű anyag 1 °C-kal történő hőmérséklet-csökkenésekor mennyi energia szabadul fel.

A fűtésrendszered felépítése a következő:

van egy kazánod. Itt elégetsz valamit (pl gáz, fa, szén), ekkor felszabadul egy hőmennyiség. Ezt a közvetítő közegnek el kell szállítania a szobádig, pontosabban a szobád levegőjéhez. Tehát a cél az, hogy a levegő hőmérséklete növekedjen. Ehhez szükség van mondjuk 1 kJ energia közvetítésére. Ha a víznél alacsonyabb fajhőjű (pl fele) anyaggal viszed el, akkor azonos hőmérsékleten kétszer annyi anyagra van szükséged. Vagy ugyanazon a mennyiséget nem 60, hanem 120 fokkal kell melegebbé tenni. Előbbi esetén a rendszered több közeget, ezáltal csőrendszert igényel. Utóbbi esetén pedig a rendszered lesz túl forró, amit az anyagok nem tudnak kezelni.

Ha a radiátorodban 60 fokos olaj áramlik, akkor feleannyit fog emelkedni a szoba hőmérséklete, mintha víz lenne benne. Miért? Mert ugyanannyi mennyiségű 60 fokos olaj lehűléséből kevesebb energia megy a levegőbe, mintha víz lenne. Mert kevesebb energia kellett felmelegíteni a kazánban, de ugyanezt a kevés energiát tudja csak leadni a radiátorban.

A fűtésrendszered hatékonyságához a szállító közegnek kevés köze van. Többet számít, hogy mennyire korszerű a kazánod, a radiátoraid mennyire könnyen cserélik a közeg és a levegő közti energiát, hőt.

A kérdés megválaszoláshóz elöször is tisztázni kell mit értesz hatékonység alatt?

-Hány forintba kerül az hogy a helységben megold a fütést?

-Az anyag és szivattyúzási költségek nélkül hogyan változik a hatékonyság?

-Egy létező rendszerben kicseréled a közeget és hogyan változik a hatékonység.

stb

Természetesen van köze a szállito közeghez. Tegyük fel hogy minden ugyan az minden közegnél. Ugyan az a tömegáram, höcserélő, hőmérsékletek.

[link]

A linken megadják hogy kell a hőátadást számolni. Ez a hőátadási tényező x folyadékkal érintkező felület x hőmérsékletkülöbség x idő képlettel írható fel. A hőátadási tényező erősen füg az anyagtól mint ahogy szerepel a linken a táblázatban, és rengeteg más tényezötől is köztük a formai kialakitástól is. A fajhő is erösen befolyásolja az átadot energiát mivel gyorsabban felmelegszik a közeg ezáltal csökken a hőmérséklet külömbség.