Fűtés! Ha fűtés közegeként nem vizet hanem más
közeget keringetnénk a radiátorokban, akkor változna a
hatékonyság?
Ez a hőtárolás megtévesztő, mert nem adódik másból, mint az olaj rossz hővezető képességéből. Ezért érezzük úgy, hogy "lassabban hűl" ki. Pont ez teszi alkalmatlanná a nagy teljesítmények átvitelére. A vízzel is meg tudjuk oldani hogy "lassan" hűljön ki, mégpedig úgy hogy leszigeteljük a tároló puffert. A lényegen nem változtat, ha egy tartályt víz helyett olajjal töltünk meg, akkor kb csak 40% energiát tudunk tárolni a vízhez képest. Alapból az olaj (paraffin) fajhője majdnem fele a vízének, plusz szorozd be a térfogatból adódó korrekcióval (a fajhőt kg-ra adják)
[link] 2017. szept. 2. 12:40
Hasznos számodra ez a válasz?
22/37 A kérdező kommentje:
Na úgy látom ahány válaszoló annyiféle válasz. Hogy jön ide a hőtároló kapacitás ha nem akarjuk a hőt tárolni. Olyan fogalmak merülnnek itt fel amikhez a kérdésnek semmi köze. Mint pl ez is. Miért lenne rosszabb ha pl olaj lenne a radiátorban? Ezt Írja le aki annyira ért hozzá! Nem az a bajom, hogy a víz snassz. Pl a fánál is van jobb, elérhető, olcsóbb tüzelőanyag, amit nem használunk, de ez is érdekes téma...
Gyulának teljesen igaza van az olajjal kapcsolatban. Trafókhoz ès olajradiátorokba speciális olaj van, ès ott a legfontosabb a villamos szigetelès amit biztosìt ès mellette a hőátadása is jobb mint a más olajnak, mert a helyileg keletkezett hőt is el kell szállìtania. Egyèbkènt a vìz kiváló hőtároló.
2017. szept. 2. 12:41
Hasznos számodra ez a válasz?
2017. szept. 2. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
25/37 A kérdező kommentje:
Szakoldalakon azt írják, hogy ha áramoltatjuk a közeget nincs jelentősége a hővezetési tényezőnek, csak a fajhőnek. Akkor az olaj pl "könyebben" felveszi a hőt csak nehezebben adja le?
Bakker, tényleg, minek is tárolni a hőt míg eljut egy csövön a kégli legtávolabbi végébe! Hagyjuk már!
2017. szept. 2. 12:54
Hasznos számodra ez a válasz?
27/37 A kérdező kommentje:
Bocsi utolsó, de akkor hová tűnik a hő, amíg a radiátorig ér a közeg? A hőkapacitás az ugye másnéven a fajhő ugye, amit már fentebb kitárgyaltunk. Ami azt jelenti, hogy adott anyag felmelegítéséhez mennyi energiára van szükség. Olajnál pl a feléhez, mint a víznél. Ebből hogyan következik, hogy kisebb a hatékonysága mint a vízzel? Azt elfogadom, hogy nagyobb rendszer kell, stb, de a kérdésemre még senki nem adott fizikailag helytálló választ. Gyula is hiába adta fel a magas lóról.
Legalább csinálj úgy, mint aki hallott az energiamegmaradás törvényéről! Amit beletoltál mint "felmelegítéshez szükséges" energiát, az leadáskor ugyanúgy megjelenik a mérleg másik oldalán (más kérdés, hogy ideális hőátadást nem tudsz megvalósítani).
Mint egy nagyobb kalapács: nehezebben mozdul, de nagyon oda lehet b@52ni vele.
2017. szept. 2. 13:06
Hasznos számodra ez a válasz?
29/37 A kérdező kommentje:
Ez jó, ez a kalapácsos hasonlat! Még egy kérdés! Ha keringetek x mennyiségű vizet vagy egyéb folyadékot a vízkörömben. Adott idő alatt melyik közeg vesz fel több hőenergiát és mi az a fizikai jellemző amelyik ezt megmutatja. Lehet az eredeti kérdést is így kellett volna feltenni, már mindegy.
Q=c*m*dT
Q - hőmennyiség
c - fajhő
m - tömeg
dT - hőmérséklet változás
ha kicseréled a vizet alacsonyabb fajhőjű anyagra, azonos hőmennyiséghez nagyobb tömegre lesz szükséged. Ez nem jó, mert jobban kell keringetned, tehát erősebb szivattyú, vastagabb csövek stb. kell.
A víznél magasabb fajhőjű anyagok pedig speciális környezetet igényelnek lásd folyékony nátrium. Ezeket nagyon kevés háztartásban biztosítani :)
A víz ráadásul nagyon praktikus, mindenütt rendelkezésre áll, olcsó...
2017. szept. 2. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések: