Magyarországon miért van sok többgenerációs családi ház?

A XX. század második fele nagy társadalmi változásokat hozott: megváltozott a foglalkoztatottság, a családmodell, az idős generációk helyzete (régen szinte egyáltalán nem volt, csak keveseknek nyugdíjellátása).

A családideál viszont lassabban változott. Még mostanra sem alkalmazkodott a változásokhoz teljesen.

Emellett építőipari technológiai változások is bekövetkeztek: új falazatok, új (stabil) födémek, az épületgépészet és villanyszerelés térhódítása.

Sajnos, ennek az időszaknak a lakásállománya minőségében borzasztó, amit egyrészt a legolcsóbb anyagok felhasználása, a házilagos (pancser, szakmaiatlan) kivitelezés, és a színvonalas építész- és szakági tervezés iránti teljes igénytelenség okozott. Csak az alapterület, csak a lakásméret növelése volt a cél, vízszigetelés nélküli, medenceként működő pincék használhatatlan gklejáróval, kifűthetetlen, dohos lakóhelyiségek, szemétre való nyílászárók, funkciótlan, kihasználatlan helyiségek...

A 10-es válasszal szemben:

éppen hogy a '60-'90 között felnövekvő nemzedék igyekezett minél gyorsabban önállósodni, megszakítva ezzel a korábbi nemzedékek együttélésének a gyakorlatát. A városi népességben pontosan az utóbbi 20-30 évben hódít a "mamahotel", a pánpéter jelenség, de ez nem jelenti generációk együttélését, csak a szülei nyakán lógó vénlányokat és agglegényeket.

A kistelepülési-falusi népességnél a helybeni munkalehetőségek szűkös kínálata, az alacsony munkajövedelmek, a szegényes kereskedelem és szolgáltatás színvonala ösztönzi elvándorlásra a fiatalokat - de ezt nem a generációs együttéléstől elzárkózás, hanem az országon belüli elvándorlás, mint megoldás okozza.

Kérdező, nem pont erre vonatkozik a kérdésed, de leírom azért, közvetve biztosan érdekes.

Mi most fogunk családi házat építeni. Fel sem merül a “többgenerációs” ház. Egyrészt iszonyat drága ma az építkezés- cserébe viszont, ha nagyon nem csúszik nagyon félre a kivitelezés, akkor ez egy nagyon jó ház lesz. Csak a szigetelés anyag költsége több millió forint lesz és ugyancsak milliós lesz a munkadíj. Cserében alacsony fűtési költséggel is kellemes meleg lesz télen, nyáron meg reméljük hűvös. Milliós tétel lesz az ablakok költsége is, de nem fog húzni az ablak, nem kell pokrócokkal, párnákkal kitömni az ablakot stb. Ezek a böszme nagy falusi házak zabálják az energiát télen, mert nem lettek szigetelve stb.

A másik az együttélés kérdése. Én nem szívesen laknék együtt a saját szüleimmel sem, pedig nem rossz a kapcsolatunk. De anyósommal és apósommal meg még annyira sem. Biztos van olyan, amikor ez jól működik, de nem sok ilyenről tudok. Nyilván vannak előnyök is, pl ha van kisgyerek, jobban tud vigyázni a nagyszülő rá, később ha már az “öregekről” gondoskodni kell, akkor könnyebb mintha 30 kilométerre lennének.

A saját gyerekeim még kicsik. Saját környezetemben látom, hogy ma már nem ritka, hogy valaki külföldre költözik. Náluk is lehet ilyen. Aztán: most kertes házat építünk, hogy legyen kert, trambulin, hinta, medence, de ha felnőnek, lehet h mások lesznek a szempontjaik, én is belvárosi kis lakásba költöztem először (közel volt a munkahelyem és akkor az sem volt mellékes, hogy milyen közel vannak szórakozási lehetőségek). Ha meg akarnak a közelünkben maradni, vagy oda visszatérni, akkor vesznek/építenek a közelünkben.

#13-as által emlegetett minőségbeli problémákkal csak egyetérteni tudok.

Ha csak a saját családi házunkat nézem. Vízszigetelés ami ma alap lenne, az nuku. Ablakok mindegyik olyan amilyen, a 2 utcai minőségibb darab, a hátsó oldalra meg olyanok kerültek amik sem méretben, sem magasságban nem egyeznek.

Vagy például méregettem az emeleti falat, érdekes volt, hogy rohadt vékony. Hát persze mert a B30-as téglát élére állítva rakták, mert úgy kevesebb kellett.

Arról mindig legendákat meséltek, hogy 4-en elkezdték rakni a 4 sarkot, aztán egyik sem jött össze, úgy kellett vissza bontani és össze csalni.

Plusz láttam a kiviteli terveket, mert hogy azok kellettek régen is, ahol típus tervet kellett "honosítani" az adott igényekhez. Hát pár dolgot lecsíptek anyámék, ezáltal az egész ház alapvető elrendezése egy kalap szar.

Bemész előtér, amiből bemész egy előtérbe ami át vezet egy másik előtérbe ahonnan a helyiségek nyílnak, de még ott is vannak előterek.

Nincs egy normális nappali vagy étkező, mert minden helyiség vagy túl kicsi vagy túl nagy. A konyha az konyhának nagy, étkezős konyhának kicsi. A nappali szoba szobának nagy, nappalinak meg túl szobaszerű.

#10-es vagyok. Ha már így a végén szóba jött a dolog, megemlítenék én is egy konkrét példát egy többgenerációs házról:

Tudni kell, hogy a Velencei-tónál lakom, errefelé pedig a 90-120 m2 közti házak mérettől és állapottól függően 50-60 millió között mennek.

Ennek ellenére néhány utcányira tőlünk van egy eladó családi ház, ami még áron alul sem kell senkinek, valószínűleg pont a mérete miatt! Az előző tulaj családjával (szülők + 3 gyerek) régi parasztházból bővítették ki, végül emeletes lett, 189 m2, nappali + 5 hálószobás, 2 fürdőszobás. Utána a hitelt nem akarták fizetni, így elárverezték, mire Ők bosszúból mindent szétvertek a kiköltözés napján, ramaty állapotban került piacra. Az új tulaj csodát tett, és most szinte tipp-topp állapotban fel van újítva, de közben a nagyobb haszon érdekében jobban kihasználta a 189 m2-es teret, és most: nappali, konyha, fürdőszoba, külön wc - mindenből 2 van, meg 8 hálószoba, elvileg most tehermentes, de hiába hirdetik már 3 éve mindössze 49 millióért, a kutyának sem kell!

#13 vagyok és egyetértek #14-essel az elrendezés kérdésében is. Nagyon fontos a jó alaprajz, a jó térszervezés. Egy jól elrendezett 100 m2-es ház jobb lehet mint egy rosszul elrendezett 150 m2-es. Nem jó a túl sok közlekedő, előtér, es az sem ha egymásból nyílnak a szobák . Önmagában a nagy szoba/nagy ház sem feltétlenül jó, ha nem jól bútorozható.

Ezzel együtt szerintem nem feltétlenül hülyeség arra sem gondolni a ház tervezésénél, hogy adott esetben kialakítható legyen egy külön lakrész is kisebb ráfordítással (külön fürdő, konyha kialakítható legyen), mert persze előállhat olyan helyzet, amikor a felnőtt gyerek mégis otthon marad vagy valamiért visszatér (illetve az az eset amikor a külföldről hazalátogató felnőtt gyerek a szülőnél lakik).