Érdemes-e többgenerációs háztartásban gondolkodni, ergo a szülőkkel együtt házat nézni? Tapasztalatok?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Csak a kérdést olvastam, kifejtést nem.
NEM!!!!!!!!!!!!!!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Anyósom a családtagomnak tekintem, de sokkal jobban idegesít, mint a saját anyám. Nem vele nőttem fel, szokatlanok a családi rituáléi, máshogy csinál dolgokat, mint én megszoktam. És az uram fordítva, rosszul viseli anyámat, mert olyan szokásai vannak, amik a férjemnek idegenek.
De figyi, nem kell nekem hinned, nyugodtan maradj anyádékkal, és várd a herceged, aki imádni fog becuccolni. :)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
A férjem így nőtt fel, én egy házban, de külön háztartásban laktam a nagyszüleimmel. Nekünk gyerekként nagyon sokat adott, mindkettőnknek szoros volt a kapcsolata a nagyszüleivel, sokat beszélgettünk, kisebb gyerekként gyakran közös programok is voltak, illetve nem kellett problémázni a gyerekfelügyeleten, ha a szülőknek hirtelen el kellett mennie valahova. Később, amikor már nagyon megöregedtek, egyre inkább fordult a segítség iránya. Viszont ennek ára van: egyrészt ki kell jönni a szülőkkel és meg kell értetni velük, hogy a gyerekeik már felnőttek, nem kell mindenbe beledumálni, másrészt tök jó, hogy nem kell egyből otthonba rakni a szenilis nagyit, de a családot durván próbára teszi például egy demens, de fizikailag nagyjából rendben lévő szülőről való 0-24-es gondoskodás.
Egy háztartásban csak muszájból laknék családos emberként a szüleimmel, de külön lakásban szerintem elfogadható. Most legalábbis így gondoljuk, mert így lakunk. Kompromisszumok természetesen kellenek hozzá.
Nem kell támadni és gúnyolódni, én mindössze egy logikát akarok megérteni. Mert még mindig nem értem, hogy miért is alakult ki tulajdonképpen a "nukleáris család" intézménye, ugyanis:
- se nem gazdaságos
- se nem környezetkímélő
- se nem előnyös a gyereknek, anyának (anyuka aki fejvesztve próbál egyensúlyozni a munka-háztartás-gyereknevelés között miközben szétveti a stressz)
Azon kívül, hogy az emberek nem tudják tolerálni egymást, ezért nem akarnak egy fedél alatt élni, (amúgy okosan ki lehet alakítani az életteret, hogy részben el legyen szeparálva a másik) nem nagyon látok más indokot rá. Természetesen az kivétel, mikor valakinek a személyisége tűrhetetlen, és direkt megkeseríti az életedet. Szóval nem értem, hogy mi okán volt ez az átállás. Nem azt akarom megérteni, akik ebbe nőtt bele és ezen szocializálódtak, hiszen ők csak megörökölték a hiedelmet, hogy márpedig szülőktől el kell költözni, hanem azt a gondolkodásmódot, akik azok képviseltek, akik először lerombolták a régi rendszert.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Elméletben valóban sok előnye van, ezeket kb. le is írtad.
Gyakorlatban viszont nem láttam még olyat, ahol jól sült volna el.
Másokkal együtt lakni nem könnyű és minél idősebb lesz valaki, annál nehezebb elviselni a rigolyáit és ő is annál kevésbé lesz rugalmas. Aztán jól beleszólnak a gyereknevelésbe meg gyakorlatilag mindenbe. És az is való igaz, hogy a saját szüleiddel még csak-csak kijösz, de kijönnél pl a párod szüleivel is együttlakva? A legtöbb esetben egy ilyen együttélés hosszú távon rendkívül ideölő. Persze ha erre vágysz, akkor a lehetőség a tiéd.
Aztán pl.: rokonnál a következő érdekes helyzet állt elő. A rokon férfi, megházasodott és úgy döntöttek, hogy a rokon szüleinek a telkén, a szülők háza mellé építik fel a saját házukat. Építettek is egy gyönyörű és hatalmas családi házat. Lett is két gyerek, telt-múlt az idő, 10 évvel később úgy alakult, hogy elváltak. Tök jó, de most mi is legyen. A gyerekek az anyukával maradtak, ahogy az jellemző. Anyuka nyilván nem akart az ex-anyósáékkal egy telken lakni, elég fura is lett volna. Így anyuka a két gyerekkel költözött. Apuka perkálhatta ki a ház értékének a felét, majd apuka ott maradt egyedül a 160 négyzetméteres házban.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!