Villanyszerelés. Földelés típusok. Megáll az eszem, hogy ez hogyan lehet nem életveszélyes. Miért ez a legelterjedtebb földeléstípus? Részletek lent.

TT rendszer így van. Annó azért csak 1-2 lámpa, meg max rádió volt otthon, így (50-60 évek) az áramütés veszélye minimális volt.Később azért változtak az idők. A földelés tönkrement, vagyis nem is működött, mert senki sem vizsgáltatja fölül. Így a hatásossága nem csak kérdőjeles, hanem akár nem is működik, és csak egyetlen egy védelmi hiba miatt!

Az FI relé pedig nem érintésvédelmi mód, hanem lekapcsoló szerv! Vagyis nem véd meg az áramütéstől, hanem lekapcsol egy már hibás készüléket, ha a védelmi mód (nullázás, földelés) működik. mert az FI relé 30mA érzékenysége a érzet küszöb felett van, és még halálos áramot is képes rajtad átengedni, mert az is alatta van. Ugyanakkor az FI biztonságos és megfelelő működését(határértékeken belüli), sem vizsgálja/tatja senki otthon.

Sztem a nullázást mint érintésvédelmet tanulmányozzad még, hogy mi a szerepe a PEN földelésének és, hogy miért földelik a hálózaton a PEN-t, és, hogy hány útja is van a hibaáramnak ebben az esetben.

Ugye az lejött, hogy az EPH rövidítés mit takar, és ha a kád potenciálja és a csapé vagy bojleré ugyanannyi, akkor nem ráz semmi ha megfogdosod őket.

Nem utolsó sorban megvan az előírás, hogy mit, miért kell bekötni EPH rendszerbe (megoszló vélemény így is).

Ősrégóta vannak kettős leválasztású kapcsolók és védelmek, elő is írják a használatukat a megfelelő helyen, és készülékeknél!

IT rendszer. Ez nem egyenáram! A föld felé folynak kapacitív áramok, ami az emberre is veszélyes. Valamint 2 eltérő potenciálu földzárlat feszültség emelkedést eredményez, és tönkremegy minden berendezésed. Akkor hogyan is működne itt az FI relé, milyen hatásossággal, ha nincsen földelt pontod, ami azonnali gyors áramvezetést biztosítana kis ellenállással? Egész másképpen működik kapacitív áramokra.

Pláne, hogy az otthoni hálózaton lévő felharmonikusok és kapacitív áramok az inverterek miatt téves kioldást adnak, vagy telített vasmagnál le sem oldanak, gyártók próbálkoznak ettől függetlenül több típusválasztékkal a biztos leoldást megoldani.

Mindegyik módnak van előnye és hátránya, ezért megvan, hogy hol, milyen módon, szabályok betartásával üzemeltethetőek a rendszerek biztonságosan.

"IT rendszer. Ez nem egyenáram!"

Fél órája azon tűnődök, hogy miből következtettél arra, hogy egyenáramnak gondolja.

A túláramvédelemre alapozott TT rendszer egy röhej volt. A korabeli érintésvédelmi szabványok kiskönyves változatában volt egy táblázat, hogy az időjárástól hogyan függött a földelés szétterjedési ellenállása. Jó, hát a táblázat fejléce is röhej volt: "az időjárás a mérést megelőzően esős"

Az áram-védőkapcsolókra meg nem tudtunk alapozni, nem volt a piacon olcsó, forintért vehető változat egy országnyi igényre. A fogyasztókészülékek meg jöttek, főleg az önfűtéses mosógép, átalakította az egész világot. Megoldás csak a TN rendszer volt. És noha a TN rendszernek voltak ellenzői (hazánkban leginkább az ELMŰ!), az elmúlt 60 év bebizonyította, hogy nem okozott tömeges pusztulást.

Aki nem ismeri a történéseket, az meg minek ugat műveletlenül? Előbb tájékozódjon.

Érdekes (ál)tudományos a kérdező. Az én földelésem 16 méter mély ásott kútban van, 6 méter vízoszlop magassággal. A horganyzott cső 2"-os, 10-es rézkábel vezeti a minőségi földelést az elosztóhoz. Nem értem, mi a gondja a szakember(nek látszó)kérdezőnek?

(itt olyan szar a gyári nulla, hogy a kút földelésével összeérintett nullavezető szikrázott)