Főldelés és a nulla?
Ejnye már. :) Szakember ne pongyolázzon addig, amíg ki nem derül, miről beszél. :) Föld? A virágcserépben... Azt akarod mondani, hogy a védővezető nem ráz? Áram - ellenállás - feszültségesés. Közepes - nagyon kicsi - kicsi.
Hátulról kezdve egyébként a TN feltételei között van a PEN többszöri földelése is.
Ja, a PEN. Hát igen, mert az nem nulla, hanem PEN, ahol, " ha nullán áram folyik akkor a földelésen is".
Azért ki lehet hámozni...
Szóval az alaptévedés, hogy a föld és a nulla közös. Ez az az eset, amit minden elektromossággal foglalkozó szakkönyv ordítva tilt meg.
Fogalmi problémák lehetnek. Elektromos áram egy zárt körben tud folyni. A zárt kör többször elágazhat, közben fogyasztók vannak stb. Na most a zárt kör azt jelenti, hogy van egy generátorod (olyan eszköz, ami két pont között elektromos potenciálkülönbséget hoz létre), egyik pontján indul, ezt fázisnak nevezzük. A másik pontjába tér vissza a zárt kör. Mire ide ér, elveszti a potenciálját, ezért nevezzük nullának.
Ezzel készen is volnánk, ha a gyakorlatban nem lennének hibák, tévesztések. De mivel vannak, ezért kitalálták az ellene való védekezést. Ha az ember megfog egy olyan készüléket, amelyben valamiért a fázis a készülék falával érintkezik, akkor a kör része lehet, rajta is fut áram, amibe belehalhat. Ennek elkerülésére a falat földelik, azaz összekötik egy másik vezetékkel, aminek valahol (többnyire a konnektorban) a folytatása a földhöz vezet. Mivel a föld (ahol állsz) potenciálja nulla, ezért egy ilyen készülék sose ráz meg.
Összefoglalva, az épület hálózatában három vezeték van. Egy a fázis, ami az áramforrásból érkező elektronokat (feszültséget) hordozza, másik a nulla, amely zárja az áramkört a fogyasztó után és nincs benne feszültség, továbbá a földvezeték, amely biztonsági célokat szolgál. Azért nevezzük így, mert valamilyen módon a földdel van rövidre zárva, aminek a potenciálja nulla. És mivel az ember is a földön áll, így nem rajta, hanem a földvezetéken fut el a hibából meglévő feszültség olyan helyen, ahol nem kéne lennie.
"Szóval az alaptévedés, hogy a föld és a nulla közös. Ez az az eset, amit minden elektromossággal foglalkozó szakkönyv ordítva tilt meg."
Hát, bocs, ez távolról sincs így. Először is az épületben a méretlen fővezetéken is lehet közös, miután vagy 30 évig ez volt az eléggé elterjedt variáció. Ma is azt írja a szabvány, hogy ahol piszok sok IT berendezés lesz, ott ne legyen közös.
Aztán az áramkör az épületen kívül folytatódik, és ott meg igazán ritka, hogy külön legyen.
"Mire ide ér, elveszti a potenciálját, ezért nevezzük nullának."
Hát, bocs, de nem, a nulla az a szokásos 3 fázisú generálás esetén eleve nulla. Egyfázisú fejlesztésnél bármelyiket leföldelik, akkor lesz abból nulla.
"ezért egy ilyen készülék sose ráz meg"
Hát, bocs, ez nem így van, a körülményektől függően feszültségemelkedés lesz (ha egyforma lenne a fázisvezető "oda" és a védővezető-PEN vezető "vissza" ellenállása, akkor ugye 230/2 V lenne, de a PEN vezető több helyütt földelve van, ezért kevesebb), ezt a tudomány mai állása mellett igen gyorsan le kell kapcsolni, vagy a túláramvédelem, vagy az ÁVK által.
"az épület hálózatában három vezeték van"
Hát, bocs, fentiek szerint egy szakaszon (vastagabbnál) lehet kettő is.
"földvezeték, amely biztonsági célokat szolgál. Azért nevezzük így"
Hát, bocs, nem nevezzük így, a szokásos magyar elnevezése évtizedeken át védővezető volt, a jelenlegi neve védőföldelő-vezető.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!