A haszonélvező eladhatja a lakást?

A tulajdona felett tud rendelkezni az ember még életében.

A haszonélvező nem tulajdonos, nem tudja eladni. Az ajándék 10 éven belül visszakövetelhető, de feltételei vannak.

A lakás anyukád tulajdona mint írtam életében rendelkezhet róla. Örökölni a halála után tudsz a vagyonából.

Bizonyos időn belül az ajándék a köteles rész alapjába beleszámít.

"A haszonélvező eladhatja a lakást?"

Nem!

Kizárólag a tulajdonos adhatja el

#3 vagyok. Ennyit a jogi részéről.

Az emberi részéről meg annyit, hogy ezek után a helyedben közölném anyámmal is és tesómmal is, hogy én semmit se fogok intézni és anyámat se fogom ápolni. A tesóm vagy intézi, vagy végignézi, ahogyan meghal.

Kisemmiztek, akkor oldják meg ők egymás között az ápolást vagy a szoc. otthont.

Ja, és egyikkel se tartanám a továbbiakban a kapcsolatot.

"nem is értem miért csinálta ezt. Főleg, hogy az a lakás az én örökségem is lenne. Kisemmizve érzem magam"

Bizony ezért, hogy kisemmizzen a tesód. Sajnos ismerős a szitu, én is így jártam. Én is azt mondom, hogy terts be tesódnak alaposan. Oldja meg ahogy tudja.

Sok jó dolgot már leírtak.

Annyit még írnék hozzá, hogy ha az ajándékozó az ajándékozástól számított 10 éven belül meghal, akkor az ajándék a hagyaték részévé válik, tehát az örökösök osztoznak rajta, mintha nem történt volna ajándékozás.

Ezért is kérned (letöltened) kellene egy tulajdoni lapot, hogy tudd, pontosan mikor történt az ajándékozás.

9-es, nem így van, de nagyon nem. Amiről írsz az az osztályra bocsájtás. Ha az ajándékozási szerződésben szerepel, hogy osztályra bocsájtás lehetősége nélkül ajándékoz akkor nem osztályra bocsájtható az ajándékozott dolog. (ezt ugye nem tudhatjuk jelen esetben) Ha ez nem szerepel a szerződésben, akkor az össz örökségbe az ajándékozott ingatlan is bele számít. De, ha a mama halála után mondjuk csak 5 millió kp-t és 3 aranygyűrőt hagy maga után, akkor az osztályra bocsájtás csak annyit jelent, hogy a másik örökös kapja az 5 millát meg a gyűrűket, de azt nem jelenti hogy összeadják az ajándékozott lakás árát az 5 millával mag a gyűrűk értékével és felezik a kapott összeget. Magyarul ez csak akkor jelent igazságos vagyonelosztást, ha a mama halála után marad legalább ugyanannyi vagyon, mint amit már ajándékba adott. Mert akkor a másik örökös is ugyanannyit örököl*kap mit az ajándékozott. Ha mama után semmi sem marad, akkor a másik potenciális örökös hoppon marad.

Amit keversz, az, hogy az ajándékozott ingatlanból a másik örökösnek a köteles rész jár, ha 10 éven belül volt az ajándékozás.Fentinél nincs időbeli korlát.

Például két leszármazó öröklése esetén, ha egyikük kapott az örökhagyótól életében 20 millió forint értékű, osztályrabocsátandó ingyenes adományt, és az örökhagyó hagyatékában 30 millió forint értékű vagyon van, akkor az összeszámított érték 50 millió forint. Ezen összegből a törvényes öröklés szabályai szerint a leszármazóra 25 millió forintnyi hagyaték jutna. Ebből kell levonni az osztályrabocsátott 20 millió forint értékű adományt. Így a hagyatékból a korábban ingyenes adományban részesült leszármazó 5 millió forintot örököl, a másik leszármazó pedig 25 millió forintot.

Mi a teendő, ha a leszármazó olyan nagy összegű ingyenes juttatást kapott, hogy az általa osztályrabocsátott érték meghaladja az örökrészének a fentiek szerint kiszámított értékét? Ilyenkor vissza kell-e adnia az örökrészét meghaladó részt? A törvény szerint ebben az esetben a leszármazó nem köteles visszatéríteni a többletet. Ekkor őt a hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni. Ebben az esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak és az ő ingyenes adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.