Mennyire legális az állandó lakcím szolgáltatás nevű "állandó lakcím" biztosítása?

Az okmányiroda ezt a paragrafust értelmezte (félre):

"27/A. § * (1) * A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy

b) a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.

(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg."

Ebből a nagyeszű okmányirodások azt a fatálisan téves következtetést vonták le, hogy a tulajdonos "beállíttathatná", hogy rá ne vonatkozzon a jogszabály.

Az okmányirodásoknak pusztán tovább kellett volna olvasni a paragrafust:

"(3) * Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani."

Ehelyett inkább elhajtják a bejelentkező bérlőt, hogy menjen kuncsorogni a tulajdonoshoz, aki aztán vagy aláír, vagy nem. Vagy "enged" állandót, vagy nem. Mindezt ugyan teljesen jogellenesen, de mindenféle szankció veszélye nélkül. Nyilván csicskáztat, ha büntetlenül megteheti. Ez a magyar lakcímbejelentési helyzet 2023-ban.

Az okmányiroda nem tagadhatja meg az állandó(lakóhely) lakcím bejelentését sem a bérlőnek. A bérlő egyben szállásadó is. Saját magát, akkor jelenti be amikor akarja.(hisz ezért fizet...)

Itt a bérbeadó bűncselekményt követett el(kényszerítés bűntette, ill. akár csalás bűntette is lehet!), ezért a bérlő rendőrségi feljelentést tehet+ utána polgári peres eljárásban kártérítési pert indíthat. (a lehetséges anyagi kárért+ mivel sérültek a jogai(alkotmányos-alaptörvényben meghatározott jogai))

Természetesen a bérlő a bérleti szerződését is felmondhatja emiatt. (akár azonnali hatállyal) (azért kell pár napot ráhagyni, hogy a bérbeadónak legyen lehetősége intézkedni, ha mégis akarna)

Ha a bérbeadó, ezekután pl.: a kauciót nem akarja visszaadni, akkor sikkasztás bűntettét követi el. (az előbb említetteken kívül!)

Ha ez egy 12 hónapra szóló szerződés 2. hónapjában történik, akkor a bérlőnek visszajár a kaució + a további 10 hónapra szóló bérleti díj! +kártérítés a jogai megsértése miatt!+költözés költsége+akár pár nap/több hét hotel költsége(ilyen is lehet...), csak ehhez polgári pert kell indítania.

Ezekután beszéljünk az okmányirodáról:

Hivatali visszeélés Btk. 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

a) hivatali kötelességét megszegi,

b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy

c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[link]

Tehát itt az ügyintéző bűncselekményt követett el!!! Természetesen ebben az esetben a bérlő a államot is beperelheti kártérítésre. (a jogsértés miatt+ bűncselekményt követtek el ellene+ esetleges okozott károkért...)

#25 ez sajnos pontosan így van.

A törvényhozónak ez sajnos láthatólag megfelel, mert nem lép fel ellene.