Mennyire legális az állandó lakcím szolgáltatás nevű "állandó lakcím" biztosítása?

Felesleges lenne, mert én magam is joggal foglalkozom, igaz nem büntetőjoggal, hanem közigazgatási joggal. Még képben vagyok, erre azért jól emlékszem a tanulmányaimból.

Erőszak és fenyegetés hiányzik az "elkövetői" magatartásból, így nem valósul meg a bűncselekmény. Az hogy nem engedem az sem nem erőszak sem nem fenyegetés.

Ha a bérlőmet(ha lenne) a kormányablak ajtóban három erős emberrel körbeveszem, és hazakísértetem vagy azt mondom a bérlőmnek hogy megverlek vagy a családodat megveretem ha be mersz jelentkezni az kimeríti a kényszerítés bűntettének tényállását. Az hogy mint bérbeadó azt mondom, hogy nem jelentkezhetsz be, abban nincs semmi sem erőszak sem fenyegetés. Mint a legtöbb ember a jog területén, gondol valamit és azt igaznak hiszi/jogában áll. Mint most te. A bérlő önmagának a szállásadója, hiszen birtokjoga keletkezik a bérleti szerződés megkötésekor. A bérlő nincs tisztában sok esetben és utána sem jár, hogy saját joga keletkezett a lakcímbejelentésre. Persze a bérbeadó sincs tisztában azzal, hogy amikor aláírt egy szerződés a tulajdonjog részjogosítványáról mond le a bérleti díjért cserébe, és innentől a lakásban a bérlő önmaga szállásadója lesz, ezzel a joggal bérbeadó a szerződés ideje alatt nem rendelkezik. Hülyeségeket nem írogatok, mert én nem a netről másolok értelmezés nélkül. Hidd el, butaság amit írsz. Bérbeadó nem követ el semmit a tudatlanságával, amíg erőszakkal nem akarja az akaratát érvényesíteni.

Mit jelent az, hogy "nem engedem"? Egy tulaj-bérlő viszonyban az ilyen kijelentés az nem egy kötelezettség nélküli óhaj, hanem a gyakorlatban a tulajdonos a szerződésbontást helyezi kilátásba a nem engedés figyelmen kívül hagyása esetére (mint minden más esetben, amikor sarokba akarja szorítani a bérlőt). Adott esetben erre megállhat a kényszerítés. Ha pedig a lakcímjelentőt nem írja alá, az joggal való visszaélés.

A bérlő sok esetben azért nincs tisztában a jogaival, mert azok, akiknek tisztában kellene lennie velük, vagyis a járási hivatal ügyintézői, szintén a tulajdonos szája íze szerint értelmezik a jogszabályt (félre).

A szerződésbontás kilátásba helyezése polgárjog területe, semmi köze a büntetőjoghoz. Kár hogy nem tudsz különbséget tenni a kettő között. Büntetőjog alkalmazása az az állam privilégiuma. Polgári jog az mellérendelő jogviszony, két fél megállapodásán alapszik. A bérleti jogviszony is természetesen mellérendelő jogviszony. Az, hogy a bérbeadó mikor és miért mondhat fel a szerződés rögzíti és viszont. Nyilván indokolás nélkül is fel lehet mondani a bérlőnek, a szabályok betartásával. pl. felmondási idő. A határozott idejű szerződést - ha csak nem rögzíti külön a szerződés azt hogy a határozott idő lejárta előtt is fel lehet mondani- nem lehet felmondani, csak rendkívüli felmondással amit kötelező indokolni. Az indokok köre elég szűk amiért fel lehet mondani ilyen esetben. A jog a birtokos védi nem a tulajdonost ebben az esetben. Nem tud kitenni a tulajdonos ha fizeted as lakbért és a rezsit, és szerződésnek megfelelően használod a lakást. Akkor sem ha a fenekét a földhöz veri. :)

"kcímjelentőt nem írja alá, az joggal való visszaélés" - nem a bérleti szerződés megkötése után a tulajdonosnak NINCS szállásadóként aláírni joga az adott ingatlan vonatkozásában. Erről a jogáról lemondott a bérleti díjért cserébe. A szállásadói jog a birtokost illeti meg, azaz a bérlőt. Ezen mit nem értesz? Szép is lenne ha a tulajdonosnak ez a joga megmaradna a bérlő helyett dönthetne ki lakik a bérlő otthonában még. Hahó..

A probléma ott van amikor a bérleti szerződés szar, mert nem azzal kötötted akinek joga van kiadni a lakást, vagy azzal kötötted de csak egy egyik tulajdonossal a másik tulajdonos meghatalmazása nélkül, vagy kiskorú a tulajdonos és a bérleti szerződésről hiányzik a gyámhivatal jóváhagyása, vagy haszonérvezője van az ingatlannak, mert akkor ő jogosult kiadni az ingatlant nem a tulajdonos. Ezer variáció lehet, amikor nem tudsz bejelentkezni, mert a közigazgatás ezt fogja vizsgálni, hogy birtokjogot szereztél-e. A jog az életed minden területét átfogja, ha alapismereteket nem szerzel, akkor bajban vagy sokszor. Kérdezz mielőtt lecövekelsz valamilyen neten olvasott butaság mellet, mert szeretnéd ha úgy lenne és jól esik hangoztatni. Az ellentmondókat meg lehurrogni.

Bűncselekménynek nem feltétele az elkövetői magatartás - hát persze, nagyon jól látod, nyilván anélkül lehet valakit elítélni hogy elkövetett volna valamit!

Lakhatás megvonása (bármi is legye az) és szerződés felmondása az azonos dolog.- kiváló okos gondolat, gratulálok hozzá, hogy ezt magadtól így összeraktad.

Nytv. 27/A a szöges ellentété írja, mint amivel erősködsz.

Az Nytv 5.§ ilyen nem tartalmaz, az csak a tv értelmező rendelkezése ahol a törvény által meghatározott fogalmakat tisztázza.

A joggal való visszaélés polgárjogi kategória és nem büntetőjogi, a rosszhiszeműség sem büntetendő és hivatalból üldözendő valami.

A Nytv. 5§ pontosan úgy értelmezi a szállásadót, ahogy én írtam, állításoddal ellentétben.

A joggal való visszaélést is te magad vontad kétségbe. Valamint azt is megmutattuk, hogy a fenyegetés is megállhat adott esetben, amit szintén kétségbe vontál. Valamint senki sem állította, hogy a rosszhiszeműség hivatalból üldözendő lenne. Egyre újabb állításokkal nem tudod korrigálni a tévedéseidet, hiába erőlködsz.

#19 ilyen esetben, amikor az okmányiroda túllép a hatáskörén, írásbeli indoklást kell kérni az elutasításról. Erre általában utánanéznek a jogszabályban, és abbahagyják a kötekedést.

A jogszabály azt mondja, hogy két tanús bérleti szerződéssel nem kell a tulajdonos külön aláírása a lakcímbejelentéshez. Pont. A tulajdonos nem tud olyasmit beállíttatni, ami hatályon kívül helyezné a jogszabályt.

Olyasmit sem tehet meg a tulajdonos, hogy meghatározza, miféle lakcímet jelent be a bérlő, mert a lakcím a bérlő saját személyes adata. A lakcímbejelentés menete és feltételei állandó és ideiglenes lakcím (lakóhely és tartózkodási hely) esetén teljesen azonosak. Aki kibérel egy lakást és abban él, az bejelentheti a lakcímét, akár állandót, akár ideiglenest. Ezt egy közigazgatási jogszabály így határozza meg, aminek semmi köze a bérbeadó és a bérlő között létrejött magánjogi megállapodáshoz, ennélfogva avval nem is lehet érvényesen korlátozni.