Hogyan kell létrával járni?
Ha nagyon feszíted, akkor attól fájni fog a lábad másnap, de 100%, hogy az első próbálkozásoknál feszíteni fogod, úgyhogy egy darabig fájni fog tőle a lábad, majd később belejössz. Leírni/elmondani ezt nem igazán lehet, hogy kell csinálni. Érezni kell és rá kell tudni érezni. Meglódulni vele semmiképp sem szabad, mert akkor összezárod a létra két felét és eldőlsz mint egy zsák. Azt tudom javasolni, ha van otthon valami, amibe tudsz kapaszkodni, akár cső a falon (amit nem tudsz kitépni a falból!!!), vagy bármi, ami a létrán állva kézmagasságban van, úgy gyakorolj. Ha jobbra akarsz menni, akkor jobb lábon a testsúlyod, bal lábbal zárod a létrát (nem teljesen) majd bal lábra helyezed a testsúlyod és jobb lábbal nyitod a létrát teljesen.
"Az az 50-65 éves korosztály akire te gondolsz jellemzően nem ebben a szakmában kezdte a pályáját. Sőt, többnyire épp semmilyen szakmában nem kezdtek karriert, aztán az ide-oda csapongásból valamelyik büntetés-végrehajtási intézmény falai között tanulta ki a festő, burkoló vagy kőműves mesterséget."
Ez nonszensz! Akkor ezek szerint ha jól értem az ép.iparban ez a korosztály mind sittes, vagy a pályafutása jelentős részében egyéb munkát végzett, csak úgy volt vele, hogy az utolsó 10-15 évében jobb volna az ép.iparban megszakadni amolyan levezető körként? Mert ugyebár aki az ép.iparban kezdte az 50 éves korára már garantáltan a létrázás áldozatává vált, külön parcella van nekik a temetőben, nem, mint a katonáknak? Ők "A létrázók"!!!
"felsőtesttel meglódulok jobbra"
Ez így máris elég veszélyesen hangzik... Ne lódulgass, csak finoman helyezd át a súlypontodat az egyik lábadra!
"Ez nonszensz! Akkor ezek szerint ha jól értem az ép.iparban ez a korosztály mind sittes, vagy a pályafutása jelentős részében egyéb munkát végzett, csak úgy volt vele, hogy az utolsó 10-15 évében jobb volna az ép.iparban megszakadni amolyan levezető körként? Mert ugyebár aki az ép.iparban kezdte az 50 éves korára már garantáltan a létrázás áldozatává vált, külön parcella van nekik a temetőben, nem, mint a katonáknak? Ők "A létrázók"!!!"
Így is értelmezheted, bár ez nyilván elég szenzációhajhász megfogalmazása az eredeti hozzászólásnak. A lényeg az, hogy míg a rendszerváltás környékén a gépiparban, kohászatban, fakitermelésben, bányászatban és hasonló munkakörökben is jelentős volt a munkahelyi balesetek száma, addig mára magasan az építőipar vezet: gyakorlatilag semmivel sem javultak a baleseti statisztikáik, s a munkavédelmi kultúra.
S pont az a baj, hogy mivel a TB-elkerülés aránya is magas, ezért a sima baleseteket be sem jelentik, bár a halálos és súlyos dolgokat nem tudják eltitkolni: tavaly 28 halálos kimenetelű építőipari baleset történt (az összes munkahelyi halál 35% - úgy, hogy abban az is benne van, ha pl. egy kamionos közúti balesetben veszti életét), a súlyos balesetek 30%-a köthető az építőiparhoz, az összes bejelentett balesetnek viszont csak 4%-a! Ebből látszik, hogy az építőiparban vagy nagyon ritkán történnek balesetek, de az nagyon súlyos (tudjuk, hogy ez naivitás), vagy az egyszerűbb leeséseket, töréseket és zúzódásokat rendszerszinten eltitkolják.
Ezek az emberek mikor már nem tudnak dolgozni a fájdalomtól többnyire olyan mesékkel jutnak el orvoshoz, hogy otthon gyümölcsszedés közben leestek a létráról vagy hogy elcsúsztak a vizes fürdőszobában. Ez pár év létrázás után gyakorlatilag menetrendszerűen bekövetkezik, nincs annyi született akrobatánk, akik évtizedeken át megúsznák. Vagy leszázalékoltatják magukat vagy önszántukból váltanak más, kevésbé kockázatos munkakörökre mikor már nem bírja a szervezetük. Ha a börtönökben nem képeznének új utánpótlást helyettük akkor egyszerűen már összeomlott volna ez a szektor.
@Japán Gulyás
Én még nem hallottam ilyenről, hogy festő létrázás közben leesett volna. Úgy tudom, hogy oktatják is a képzésen ezt (amit egy másik válaszoló megerősített). Ha munkavédelem szempontjából ez tilos, akkor miért oktatják? Nem inkább arról van szó, hogy csak megfelelő festőlétrával szabad lépkedni? Az megmagyarázná, hogy miért oktatják és hogy arra nem alkalmas létráról miért esik le a delikvens (amiről te beszélsz). Leszázalékolt festőről sem igazán hallottam még. A többség inkább elmegy más munkakörbe dolgozni nyugdíjas korára, mert sz.pás a meló ennyi pénzért, amennyit nálunk adnak...
De hogy konkrétumot is írjak, ismerőseim között nyugdíjas festő, soha életében nem esett le létráról, pedig mindig is úgy festett és mellette még mesteroktató is volt. Másik festő ismerősöm 54 éves koráig létrázott, ő sem esett le, de abbahagyta a szakmát, elment buszsofőrnek. Harmadik ismerősöm az az egyiknek a fia, ő is létrázik és közel 20 év tapasztalattal a háta mögött még tőle sem hallottam, hogy bármikor is leesett volna.
Azt nem fogom tudni bebizonyítani, hogy márpedig biztosan leestek egyszer-kétszer a magasból létrázás közben, de élnék a gyanúperrel, hogy olyan férfiakról van szó, akik simán túl hiúak ahhoz, hogy bevallják. Ez annyira nehezen hihető, mint ha egy versenybringás azt mondaná, hogy ő még soha nem esett le a kerékpárjáról, mindig tökéletes egyensúlyérzéke volt.
Per definitionem olyan, hogy festőlétra egyébként nincs - még ha az üzletek hívnak is így termékeket. Mechanikai nézőpontból van a támasztólétra ami egy szögegyszerű merev szerkezet meg van a kétágú létra ami egy csuklós szerkezet. Pont azért nem szabadna vele mászkálni, mert a csukló nem csukolhatna addig, amíg áll rajta valaki. Megváltoznak a szerkezet támasztóerői munkavégzés közben.
Azt, hogy mégis oktathatnak ilyesmit a magyar szakképzési rendszerben elég sokat elárul annak állapotáról. A miértre csak azt tudom válaszolni amit korábban is: túl olcsó az emberélet, s ezzel lehet kompenzálni pl. a drágább felszerelést. Ez ilyen keleties mítosz, hogy azzal lehet fokozni a termelékenységet, ha a festő nem lép le a létráról, hanem menet közben arrébb mászik vele - nyugaton a létra eleve csak egy a festők széles repertoárjából: sokkal többféle dobogót, különböző méretű és funkciójú állványokat, extrém szinten felturbózott teleszkópos Teddy-hengereket és ma már mobil liftet használnak. Így nem csak nagyobb biztonságban vannak, de több munkát is tudnak elvégezni ergonómiailag stabilabb testtartásban. Utópisztikusnak tűnhet, de a leggazdagabb országokban vannak olyan brigádok akik azt mondják, hogy bizonyos belmagasság fölött szóba sem jöhet a létra - kizárólag állvány vagy mobil személyi emelő.
Ez pl. egy viszonylag egyszerű beltér amiben magyar festők valószínűleg létráznának valami sok fokú rozoga faszerkezettel, de itt magától értetődő, hogy be van állványozva: https://www.youtube.com/watch?v=A1UClyVuFCQ
Záró gondolat, hogy ez a "szobafestő" dolog is nagyon helyi jellegzetesség - a németeknél ugyan még valóban kőműves/burkoló munkának számít a külső vakolat és színezés felvitele, de az USA-ban magától értetődő, hogy ugyanaz az ember aki tud bent festeni az tud kint is, hiszen a könnyűszerkezetes épület homlokzatburkolatának festése (legyen az fa rétegelt lemez vagy kompozit) nem sokban különbözik egy beltéri gipszkarton felület átfestésétől. S aki ennyire változó környezetben szerez tapasztalatot és nem csak egy szűk szeletét tanulja ki az építőiparnak az valószínűbb, hogy a technológiákat sem csak követi és alkalmazza, de rendszerszinten átlátja őket és fejlődik bennük.
A labadat nekifeszited a letranak es miutan kibillentetted az egyensulyod, az ellentetes oldalon levo labaddal mozgatod a letrat tetszoleges iranyba.
En sosem estem le rola, egyszer volt hogy beleleptem valami lefolyoba uj haznal es majdnem elestem vele.
Mikor tanulod hogy hogyan kell vele menni akkor eleinte fajni fog a labad de kesobb mar nem, akkor sem ha minden nap csinalod.
Van kifelyezetten festo letra! Mas a fokok kiosztasa es a tetejetol szamitva a 3. fok az szelesebb hogy kenyelmesebb legyen a labadnak, mert alap allapotban azon allsz, de meg egy fokot feljebb tudsz menni biztonsagosan, a tetejere viszont nem szabad allni. A lenyeg hogy a letra foka nem a terdednel van, mert akkor fajna mikor nekinyomod a labadat hogy lepj vele, hanem a combodnal, a kovetkezo pedig a terd alatt, majd az az alattin allsz. Amit a villanyszerelok hasznalnak az masmilyen, azzal nagyon rossz menni mert a fok pont a terdednel van, legalabbis az en esetemben, de lehet hogy alacsonyabb vagy magasabb embernel ez mashogy jon ki.
En nem tartom veszelyesnek. Erdekes hogy vannak orszagok ahol tilos fa letrat hasznalni, nemhogy menni is vele, pl Amerikaban, viszont golyalabbal meg lehet menni, ezt hasznaljak a gipszkartonosok. Nem tartom biztonsagabbnak mint a letrat, mert ha rosszul lepsz akkor nagyot tudsz vele esni, de attol fuggetlenul meg lepcson is felmennek vele siman.
Sok mindent megcsinalnak a szakemberek ami amugy tilos lenne. Ezt a "balesetveszelyes" dumat azok mondjak akik eletukban nem dolgoztak fizikai munkat.
Pont azon gondolkodtam hogy ha mindent ugy csinalnak homlokzatfestesnel amit a balesetvedelem eloir, akkor sokszor kivitelezhetelen lenne a melo, mert az epiteszek nem foglalkoznak azzal hogy hogyan valosul meg a haz es engedelyt is adnak a hatosagok a kivitelezesre, tehat ok sem gondolnak bele hogy hogyan fested le a falat, mikor ott a medence szinte a fal mellett :D
Vagy amikor a teto felett van meg egy magas tűzhomlok amit festeni kell, a teto persze meredek, tehat nem tudsz csak ugy ratenni egy letrat, amit a tuzhomloknak tamasztanal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!