Víztárolás a falak belsejében mint hőtároló. Mi a véleményed róla? Van értelme?

Valóban,bár én csak a természetes, nyáron van 26 fok a lakásban,télen elég a 21 is különbözettel kalkuláltam max 5fokra,ami kihasználható lenne. Persze a túl nagy hőtároló kapacitásnak is megvan a maga hátránya.

(Amúgy a vízforralós, hőtárolós dologról nekem is van egy szép kis excel táblázatom. Ott én először "csak" 1 méteres szigeteléssel számoltam,amit később 40cm-re váltottam át-tekintve hogy milyen ár-érték arányban csökken a hőveszteség- és fél év alatt még 40cm-es körbeszigeteléssel (0,1 w/m2k) is 50-70%-a a betárolt hőnek elmegy a külvilágba-125m3-nél-. Ilyen kis 100m3-es szintekben sajnos még túl nagy a térfogathoz képest mért külső felület aránya. 1000x-es térfogatváltozás jelent annyit,hogy tizedére csökken a külső felület aránya. 4000 m3-től már elég életképes a dolog,de 8000m3-nél pl egy 20cm-es szigetelés ( 0,2 w/m2k) is elég ahhoz ,hogy ez a hőveszteség 20%-ot ne nagyon haladja meg fél év alatt. Ott viszont egy nagyobb hőveszteség abból lesz pluszban - a 20% on felül-,hogy eljuttassák a fogyasztókhoz, az összes ilyen "kis" 80-200mm-es vezeték iszonyatos nagy extra hővesztő felületet jelent,-amit ráadásul megint szigetelni kell.

De amúgy az ilyen nyáron megtermelem télre eltározom elmélet nekem is böködte a fantáziám, de egyrészt tényleg sokba kerül kialakítani, másrészt ami jobban zavar,hogy ott egy csomó olyan felesleges hőt termelünk ,ami bőven meghaladja a hőszükségletet, és magát a hőszükségletet is valamilyen nem túl hatékony módszerrel termeljük,ami konkrétan valami másból állít elő hőt,így tovább fokozva a globális felmelegedést.

Aki meg konkrétan a ház alá rakná be az ilyet,az nyáron úgy megpusztulna egészen az ősz végéig a melegben amit ez sugározna vissza a lakásba,hogy csak na. (És akkor még klímázhatja azt is)

Ehelyett,ha klímával simán megoldja valaki a fűtést,az legroszabb esetben is lefelezi a hőterhelését a kis világunknak(Hatásfoktól függően,nyilván csak ami a fűtést illeti),mert a másik felét a környezetből fogja lényegében áthelyezni,ahol már amúgy is ott van a hőenergia. Jobb hatásfokú klímával meg még kevesebbet ad pluszba a kis bolygónk hőmérsékletéhez.

Persze lehetne klímával is fűteni az ilyen víztározókat,de ott egy 60-70fokos vízhőfok elérése már erősen csökkentené a hatásfokot, ha meg kisebb hőfokon tárolod-bár a hőveszteség is kevesebb- ugyanahhoz a hőmennyiséghez növelned kell a térfogatot. Nem mondom azt,hogy nincs jövője a technológiának,de jelenleg nem minden körülmény mellett állja meg a helyét.

A mechanikus betonemelgetős áramtárolós módszernek valamivel több értelme van. Meg a magaslati helyekkel rendelkező víztárózóból vízleengedős/visszatermelős megoldásnak,de olyat nem lehet akárhol kialakítani.

+1

Vannak még víz helyett Homoktárolós módszerek és azt fűtik fel. Azzal ugyan 2x akkora hőkapacitás érhető el(mert azt nem 90-95fokig fűtheted, hanem akár 500fokig is), de ott egyrészt erősebb szerkezet kell ami elbírja azt az állandó 500 fokot,másrészt pont a magasabb hőfok miatt lényegében 2,5x több a hőveszteség azonos hőtárolás mellett,ami max azzal kompenzálható,hogy 2,5x olyan vastag szigetelést raknak köré,ami megint kiadás.