Valaki elmagyarázná ezt az albérlő főbérlő dolgot?

"szóval az albérlők a főbérlőnek fizetik a bérleti díjat?"

Igen.

"vagy a kettő ugyanaz?"

Nem. /a főbérlő nem tulajdonos, az is bérli valakitől ezért (fő)bérlő a megnevezése./

"ah nem ugyanaz akkor a főbérlő is fizet a tulajdonosnak?"

IGEN.

pl. ha a tulajdonos az önkormányzat (önkormányzati bérlemény) akkor a főbérlő fizeti a bérleti dijjat az önkormányzatnak, de mivel elfér még pár család, feketén kiad pár szobát, amiért a bérleti díjat már Ő zsebeli be.

(amiből aztán kifizeti az önkormányzat felé az esedékes bérleti díját, és marad még suska kenceficére, vagy cigire, meg italra is!)

Na, erre varj, gombot!

Van itt egy kis fogalomzavar.

1. Albérlet az nagyon szűk körben lehet csak, ahhoz ugyanis a tulajdonos (bérbeadó) hozzájárulása kell. Hozzájárulás nélkül szerződés- és törvényszegény az albérleteztetés, és fel lehet mondani erre hivatkozva.

2. Ilyen esetben, amikor mégis lehet albérlet, akkor a főbérlő az eredeti bérlő, és ő adja ALbérletbe valakinek az ingatlant. Ő, tehát a főbérlő továbbra is a bérbeadónak, azaz a tulajdonosnak fizet, az albérlő pedig neki, azaz a főbérlőnek.

De mondom, ilyen szinte nincs is, manapság tévesen a sima bérleti jogviszonynál is állandóan főbérlőt emlegetnek, teljesen hibásan... Ilyenkor "főbérlő"ként nevezik a bérbeadót, ami egy nonszensz, de ezt ugyanúgy nem lehet megértetni az emberekkel, mint ahogy ragaszkodnak hozzá, hogy a hagyatéki tárgyaláson már pedig ők "le akarnak mondani" az örökségről - amit még csak véletlenül sem lehet megtenni, de hát ezt magyarázd meg "a zembereknek", akik mindenhez annyira értenek...

[link]

# 3

Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben, egészben vagy részben lemondhat az öröklésről.

Lemondásra csak az örökhagyó életében kerülhet sor.

Mivel szerződésről van szó, ezért erre a Polgári törvénykönyv kötelmi jogi szabályai vonatkoznak.

Alaki feltételek esetében tehát elegendő az egyszerű írásba foglalás, azonban az akaratbeli hibákra már a végrendeletre vonatkozó szabályok az irányadóak!

Természetesen a cselekvőképességre vonatkozó szabályokat és gyermek esetén a szülő képviseleti jogának terjedelmét is figyelembe kell venni.

A lemondás terjedelme tekintetében a szerződő felek szabadon megállapodhatnak.

f) aki az örökséget visszautasította.

Az örökhagyó halála után az öröklésről lemondani már nem lehet.

Ekkor már csak visszautasításnak lehet helye.

Az államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.

Az örökösnek egyértelműen el kell döntenie, hogy kíván-e örökölni vagy nem, a hagyaték tárgyai közül nem válogathat.

Ugyanakkor a törvény e szabály alól egy szűk kivételt enged.

A mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel külön is visszautasíthatja.

forrás: [link]

# 5

Hogy ne lehetne lemondani :O

Önkormányzatnál dolgozom " Nem magas beosztás " De naposak , szinte az ilyen adósságot örökbe hagyó "H"ősök ügye ..... A jegyző megkérdezi igényli e az örökséget vagy nem ? Ha nagy az adósság marad a lemondás :)))

# 6!

az már nem lemondás, hanem VISSZAUTASÍTÁS!

# 5 OFF

Ez nem volt kérdés !!!

Igen, én is arra céloztam, hogy a hagyaték megnyílása UTÁN nem lehet lemondani, de látom, megint jött ide olyan okos, aki majd megmagyarázza, hogy ő bizony jobban tudja, mint a jogászok. :D

Természetesen le lehet mondani: az örökhagyó ÉLETÉBEN, vele kötött szerződéssel.

Utána pedig persze, a hagyatéki tárgyaláson VISSZA LEHET UTASÍTANI az örökséget.

A kettő nagyon nem ugyanaz.

Amúgy tényleg nem ez volt a kérdés, de jellemző, hogy mennyire ragaszkodnak a fránya nagy jogérzékükkel az emberek a hülyeségekhez.

Akár említhettem volna azt is, hogy "a gyereket mindig az anya kapja, hacsak nem drogos, alkoholista vagy hajléktalan". Az is ekkora baromság.