30 évesen egyedül vagy lakótárssal jobb élni szerintetek?

Személy válogatja, úgy fogalmazok, hogy a nők túlnyomó többsége nem szeret egyedül élni, de ezek általában kapcsolatfüggők és akkor a párjukkal élnek.

Vannak olyan nő ismerőseim, akik 1-2 napot nem bírnak ki egyedül, ilyenkor áthívják már bnőjüket, vagy mesélik, hogy sírnak egész este (nem kamuzok).

És vannak azok a fajták, akik igénylik az egyedüllétet és örülnek, ha lelép a lakótársuk végre, vagy megengedhetik maguknak, hogy egyedül éljenek.

Én is az utóbbiba tartozom, kb 5-6 évig egyedül éltem, viszont most az utolsó albérletemnél volt valami reccsenés és már sokszor éreztem magányosnak magam. Most direkt lakótársas albérletbe akarok majd továbbköltözni, pedig 31 éves vagyok.

Ami biztos: senki se szeret más után takarítani, idegesítő tud lenni, ha otthagyják a konyhában a koszt és te azért nem tudsz főzni, vagy pont egyszerre csinálnátok kaját, egyszerre mennétek a fürdőbe stb. De ezzel együtt lehet élni, az emberek java része családba nőtt fel és ugyanezt tapasztalja, hacsak nem valami villában nevelkedett.

Egyébként nekem az a tapasztalat, hogy több a rossz lakótárs, mint a jó. Viszont ebben a korban sokan már családosak, szóval baráti körből nehéz már összeköltözni vagy egyszerűen csak másik városban élnek.

Röviden: én mindig szerettem egyedül élni, de lehetnek az életnek olyan szakaszai mikor az ember változik és igényli, hogy legyen lakótársa.

30 évesen ha nem a párjával, családjával él az ember, akkor egyértelműen sokkal jobb egyedül élni.

Ilyen idős korra már kialakul az ember élettere, nem szeret osztozkodni. Már csak maga a tudat tök rossz, hogy ott van egy idegen a lakásban aztán kerülgetni kell egymást.

Ráadásul a társbérlet nem élettársi kapcsolat, van aki igényli a beszélgetéseket, közös programot, más meg csak szeretne élni. Volt olyan akótársam aki egyértelműen kijelentette, neki a legjobb lakótárs az aki nincs is ott csak fizet.

Világ legjobb dolga, hogy amikor hazamegyek dobom le a cuccaim, ahova akarom, mászkálhatok pucéran a lakásban, mert ami rajtam van dobom a mosásba, közben elmegyed nagydologra, majd zuhanyozhatok nyitott ajtónál, így a pára sem szorul be (panel).

Nekem megvan az a szerencsém, hogy a hitelem annyi mintha szobát bérelnék, rezsi szempontjából meg minimális a fogyasztásom.

"Innen nézve", rengeteg ember él tudatosan egyedül a világban.

Viszont "onnan nézve", azt tartja a mondás, hogy az ember társas lény.

Szóval, soha nem fog kiderülni, hogy melyik a tuti.

#15.

Igaz amit írsz, bár nagyon sokan csak akkor döbbennek erre rá, amikor kipróbálják.