Mit szólnátok hozzá ha azt mondanám 150ezerből Budapesten megtudnék egyedül élni albérletben? szórakozni nem járok el!

Azt mondanám egészségedre.

Amúgy kezdjük ott, hogy azt írod egyedül albérletben, majd szobáról beszélsz.

Ott rögtön nem egyedül vagy.

Másrészt 150 ezerből maximum vegetálni lehet, megélni nem. Talán egy olcsó szobával, visszafogott rezsivel, kaján spórolással ki lehet jönni nullára. vagy félre tudsz tenni annyit, hogy évente 1x megcsináltasd egy fogad vagy megvehesd a szükséges gyógyszereket, vagy 1 pár új cipőt.

Ha szubjektív vélemény kell, akkor az ilyesmit alapból nem nevezném életnek.

Az, hogy dolgozok azért, hogy ne tudjak semmit csinálni, ne legyen semmi jövőképem, másokkal lakjak, vagy mindenféle pincékben meg garázsokban lakjak mint Harry Potter nekem nem tudna működni.

Rövid távon kénytelen kibírni az ember, hosszú távon lépni kell előre.