Ha Istennek megvan a hatalma hogy egy hibátlan világot alkosson, miért nem ezzel kezdte már elsőre is?

Nem vagyok rendkívül vallásos, a Bibliát sem olvastam, templomba se járok, de ateista sem vagyok, megvannak a magam elképzelései, és ezek alapján ezt gondolom:

Az ember olyan lény, aki a rossz dolgokból könnyebben tanul. Ezért Istennek pontosan ilyen világot kellett teremtenie, hogy megfelelő módon tudja a lelkünket, a belső értékeinket felnevelni. A rossz által hálásabbak leszünk a jóért. A betegségek, katasztrófák, halálesetek így mind-mind miértünk vannak, még akkor is, ha olyan szörnyűek. Azokért, akikkel történik, és azokért is, akik kívülről részesei ezeknek. A világ tökéletes a maga hibásnak tűnő tulajdonságaival együtt. Ugyanúgy, mint az ember. Szerintem Isten szeret minket, és ezt a szeretetét így tudja kinyilvánítani, hogy tanít minket. Csak észre kellene vennünk a depresszió és a duzzogás mögött, hogy mi volt a valódi célja. De szerintem ezt sokan észre tudják venni, akik hajlandóak visszanézni az életük rossz dolgaira, és hajlandóak meglátni, hogy azoktól a rossz dolgoktól lettek jobb emberek. A tanítás már célt is ért, hiába volt a világ szörnyű. Pont ilyennek kellett lennie, és Isten így elért minket, csak nem ismertük fel akkor és ott. Mellékmegjegyzésként pedig hozzáfűzném, a jó nem létezik rossz nélkül, és fordítva, mert ez csak egy egymáshoz viszonyítással jöhet létre. Nem tudnánk, mi a jó, ha nem lenne mellette a rossz, így egy "rosszmentes" világ nem biztos, hogy olyan "jó" lenne, amilyennek most hangzik.

Azok a kommentelők is okkal vannak itt egymást szapulni, akik magukat hívőknek nevezik, mégis mindjárt nekiugranak mások torkának, akik kicsit is másképp vélekednek, mint ők... Személy szerint nem tudom, hogy gondolják magukról ezek a hívők, hogy bűntelenek, és hogy mikor eljön majd az idejük az Istenük elé járulni, tényleg hiszik-e, hogy tisztán állnak majd előtte, amikor az életük folyamán másokat kioktattak, lehordtak, másokra akarták kényszeríteni a saját igazukat a "vallás nevében"... Szerintem nem csak a gyilkosság teszi bűnössé a lelket, hanem az efféle viselkedés is, mert egy alapvető emberi érték, a másokkal szembeni tisztelet hiányára utal, ami az én Istenem szemében nem kívánatos hiány... (Akinek nem inge, nem veszi magára...) De a viták alatt a különböző vélemények összemérése legalább esélyt ad rá, hogy az ember a saját véleményét hozzámérve formálja, jobbá tegye, vagy csak még jobban megerősítse magában, szóval hasznos.

A végén úgyis az számít, hogy te, kérdező, az itt felsorolt válaszok közül melyiket látod hihetőnek. És az lesz majd az igaz. Mert az ember számára az az "igaz", amiben hinni tud, legyen az Ősrobbanás-elmélet, ufók, Laposföld, kereszténység, buddhizmus, vagy akár az, hogy abban higgy, hogy Isten egy kegyetlen fószer, aki le se toj minket. Mindnek a hit a lényege, és mind igazságot hirdet azok számára, akik abban hisznek. Amit itt leírtam, a saját verzióm volt. Számomra ez a fajta istenkép az, amiről el tudom képzelni, hogy létezik, és logikusan megmagyarázza, a világ miért olyan, amilyen, de közben mégis csak hit marad, nem pedig tudományos megközelítés. Az én személyiségemnek ez az egyensúly felel meg a leginkább, és ezzel tudok azonosulni, míg a legtöbb vallással nem igazán. De ez is csak egy hit a sok közül, így nem mondhatjuk rá, hogy az én meglátásom az "abszolút igazság" és a "helyes". A te szabad akaratod eldönteni, hogy számodra mi a helyes válasz.

"hogy megfelelő módon tudja a lelkünket, a belső értékeinket felnevelni"

Eszerint te nem a keresztények istenében hiszel: ő ugyanis végtelen.

A te magyarázatod csak akkor igaz, ha a világ az isten számára egy játék.

Egy játékot sem úgy kezdünk, hogy ott a tökéletesen kidolgozott, kész játékosunk egy tökéletesen elrendezett világban.

Viszont, ha az isten NEM játékra szánt minket, akkor igencsak rosszul dolgozik!

Egy JÓNAK tervezett világ nagyon nem úgy néz ki, mint a miénk!

Nem tudom hogy játéknak tartja vagy minek, de az bjztos hogy a tökéletes világban (ami vagy gan valahol vagy nincs) nincsenek ilyen értéknövelő nehézségek, mert egyáltalán bármilyen fajta "belső értékre" csak a rossz létezése miatt van szükség. Nem kéne tudatosan a 'jót' választani, hanem, nem tudom volt e ilyen élménye valakinek, de folyamatosan olyan lenne, hogy "úgy minden a helyén van". Nincsenek se belső se külső feszültségek.

Tudjuk hogy lehetne ilyen világ, de látjuk hogy nem ilyen, és ki-ki magyarázza a saját vallása vagy meggyőződése szerint.

42-es vagyok

43-asnak: Nem, nem a keresztény Istenben hiszek. :) Nem tudom, van-e olyan vallás, amiben az általam elképzelt Isten létezik, de tudatosan nem csatlakoztam egyetlen valláshoz sem.

Ehhez a témához még egy megjegyzésem lenne, mert felfigyeltem valamire:

"mert egyáltalán bármilyen fajta "belső értékre" csak a rossz létezése miatt van szükség"

Nézzük meg alaposabban ezt. Azt mondod, a Tökéletes Világ mentes a rossztól. A rossz dolgok miatt van szükség belső értékekre, tehát ha a rossz nincs, akkor az embereknek nincs szükségük belső értékekre sem. Magyarán, a Tökéletes Világban az embereknek nem lennének belső értékeik, mint: figyelmesség, kedvesség, őszinteség, tisztelet, hála, önzetlenség, gondoskodásra való hajlam, stb. Ezek mind belső értékek, és ha egy "jó" embert akarunk jellemezni, akkor ezeket az értékeket szoktuk felhozni példaként. De a megjegyzésed alapján a Tökéletes Világban az embereknek a belső értékeik híján élnének, hiszen rossz dolgok se léteznének benne, amik előhívják ezeket az értékeket. Akkor mivé tenné ezeket az embereket a Tökéletes Világ? Nekem ebből a szögből robotoknak tűnnek inkább, jóformán minden jó érzés nélküli héjnak, semmint valódi élő embernek, és ráadásul nagyon messze esnek attól az embertől, akit jónak lehet mondani, az én értelmezésem alapján, persze. Tehát a Tökéletes Világba nem a jó emberek valók, hanem robotok, Istennek robotokat kellett volna teremteni. Ezt tükrözte a válaszod, nekem ez nem tűnik egyenlőnek a tökéletes léttel, szerintem a belső értékeink tesznek minket tökéletessé, jó emberré. De lehet, hogy másképp értelmeztem a szavaidat, mint ahogy szántad, ez esetben elnézést, vagy csak szimplán még a tökéletes világról alkotott fogalmunk is annyira különbözik, mint tűz és víz. De ez is rendben van így. :)

Csak ennyit szándékoztam hozzátenni igazából, a többit, amit érdemesnek tartottam elmondani, elmondtam. Szép napot mindenkinek!

Isten a fejlődő világ maga. Együtt alkotjuk én, te, az ellenséged és minden élő az univerzumban.

a tökéletes világ ebben a pillanatban készül, módszere a fejlődés ehez mindenkinek szüksége van az ellenségére.

Istemből annyit részesülünk amennyit a fizikai létünk elbír a felelőségünk is ezzel arámyos.

#42 ÉS #48:

"nem a keresztény Istenben hiszek"

Rendben, de akkor nem is nevezheted így!

Találj ki neki egy nevet. Ajánlom pl. a Saját Istenem nevet, szerintem jó.

"A rossz dolgok miatt van szükség belső értékekre, tehát ha a rossz nincs, akkor az embereknek nincs szükségük belső értékekre sem. Magyarán, a Tökéletes Világban az embereknek nem lennének belső értékeik, mint: figyelmesség, kedvesség, őszinteség, tisztelet, hála, önzetlenség, gondoskodásra való hajlam, stb."

Pontosan miért nem?

Ha nincs rossz, akkor is valamilyen módon csinálod a jót. Ezt határozzák meg ezek az értékek.

"Tehát a Tökéletes Világba nem a jó emberek valók, hanem robotok, Istennek robotokat kellett volna teremteni."

Sokan mondják így, de azért ez nem biztos. Egy tökéletes világ sokféleképpen lehet jó, és ebből szabad akarattal lehet választani.

------------------

"a tökéletes világ ebben a pillanatban készül, módszere a fejlődés ehez mindenkinek szüksége van az ellenségére.

Istemből annyit részesülünk amennyit a fizikai létünk elbír a felelőségünk is ezzel arámyos."

Ez FUSI!

Ebből az életben nem lesz tökéletes!

49-es

A keresztények kisajátították az Isten nevet? :"D Egyébként szinte végig úgy utaltam rá, hogy az én Istenem. De nem akartam ezzel öhm megsérteni a keresztények Istenét, sem a hívőket, szóval bocsánat akkor. :) Ezentúl jobban kihangsúlyozom, hogy a sajátom ^^.

Én csupán reflektáltam a korábbi hozzászóló megjegyzésére, pontosabban rámutattam, hogy van benne logikátlanság/ellentmondás. Ő maga írta, hogy a belső értékek csak a rossz miatt születtek. Bár azzal az elgondolásával egyetértek, hogy a világban a rossz dolgok mellett tudjuk értékelni a jót, és hogy a kettő egymáshoz kapcsolódik és összefügg (ezt írtam is már korábban). Viszont azzal én sem értek egyet, hogy ne lennének belső értékek egy az általa felvázolt tökéletes világban. :D Sőt, szerintem alapvető, hogy lenniük kell. :)

A 48-as hozzáállása is szimpatikus számomra, és egyetértek azzal, amit mondott! Az persze tény és való, hogy a jelenlegi helyzetet nézve egyáltalán nem úgy látszik, hogy a tökéletesség felé haladnánk, az emberiség perpillanat csak egy élősködő parazita, aki tönkreteszi a saját bolygóját, és ezzel a saját pusztulását okozza, ez sokkal valószínűbb jövőkép, mint az, hogy ebből még lesz tökéletes világ. De ez csak akkor valós jövőkép, ha az emberiség nem ébred fel. Ha észreveszik az emberek, hogy nem az Istent (mindenkiét) kell hibáztatni, hogy miért csinált ilyen kegyetlen, rossz világot, vagy hogy nem végzi jól a dolgát, ha nem a Sátánt állítják be bűnbaknak, hogy minden miatta van, mert ő meg a démonai vezettek minket félre... ha az emberek rájönnek, hogy a rossz dolgokat a mostani világban csak saját maguknak köszönhetik, ugyanakkor maguktól is képesek ebből kilábalni (mert az Én Istenem, aki szerintem is mindünkben jelen van, megadta nekünk ehhez az erőt, megadott nekünk minden szükségeset, hogy létrehozzunk valami jót), ha a hibások helyett megoldásokat keresnek majd, és siránkozás helyett cselekedni fognak, akkor szerintem is létrejöhet még a tökéletes világ, talán nem most, talán csak ezer év múlva, ha addig nem teszünk tönkre mindent visszafordíthatatlanul. Lehet, hogy most nem úgy tűnik, de a mostani szörnyűségek, ha sikeresen felnyitják az emberek szemét, akkor valóban az előkészületei a tökéletes világnak. Ahogy ezt is írtam: az ember a rossz dolgokból tanul a legkönnyebben, és a rossz tapasztalatokból építi fel magát erősebben és okosabban, hibátlanabbul, mint azelőtt, ez nyilvánvaló jellemzőnk.

Az más kérdés, hogy időben felnyitja-e az emberek szemét a mostani állapot. Ha nem... nem sok jót lehet jósolni magunknak, ha minden marad így, ahogy van.