Mi a különbség a liturgikus szokások és a babonás viselkedés között?

"Mi a különbség a babonás viselkedés és a között, hogy a zsidók pászka ünnepén bárányt ettek, kovásztalan kenyeret és keserű salátát?"

Te nagy ferdítő vagy 67%-os, nem véletlenül vagy római katolikus!

Ugyanis a pászka ünnepet Isten rendelte el:

1

Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Égyiptom földén, mondván:

2

Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között.

3

Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.

4

Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.

A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; a juhok közül vagy a kecskék közül vegyétek.

6

És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen.

7

És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, ahol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.

8

A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.

9

Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve

a római katolikus mise pedig a katolikusok szerint is

"A IV. században alakult ki a mai értelemben vett mise, amely sok elemet átvett a római császári udvar szertartásosságából (vonulások, szolgálattevők ruhái, tömjén, bazilika stb.). Az évszázadok során sok minden formálódott benne"

Tehát a pászka ünnepet Isten rendelte, a kereszt vetést-hányást-dobálást nem Isten rendelte!

A szentmisét is Isten rendelte el, amikor az utolsó vacsorán Krisztus azt mondta tanítványainak, hogy ezt cselekedjék az emlékezetére. Az, hogy később külalakban alakult, mire elérte ma formáját, nem von le semmit értékéből.

Ennyi erővel az apostolok sem egy dávid-csillagos zászlokkal kibélelt hatalmas gyülekezeti teremben voltak, ahol egyik apostol egy színpadról dadogva prédikált, előtte modern zenére ringatóztak, miközben kezeikkel csáváltak, ahogy egy általános szeánszotokon zajlik. Bár talán már a zászlós díszletet lecseréltétek azóta.

Személyes véleményem az, hogy a római katolikus mise elemei az alábbiakból tevődnek össze:

-egy része keresztény eredetű (úrvacsora)

-egy része a római császári udvar szertartásaiból lett átvéve (a IV. századtól)

-egy része pedig emberi babonaság

Babonaság az, amikor bizonyos tetteknek tévesen természetfölötti erőt tulajdonítanak.

"mogorva 70 év körüli öregasszony vet egy keresztet"

És ebben mi a babona? Régen térdet, de minimum fejet is hajtottak a templom előtt, a férfiak levették a kalapjukat. A tisztelet jele.

A szertartásosság egyszerűen kulturális-szociális igény. Nem csak a templomban, bárhol az élet területén. A hagyományok generációkon átívelő, tudatosan ápolt, fenntartott szokások, amelyek tükrözik a közösség érték- és normarendszerét. Ezek a tradíciók jellegzetes rituálékban nyilvánulnak meg, melyek az összetartozást, sajátos identitást erősítik. Ugyanakkor a rituálék leképezik és meghatározzák a közösségen belüli szerepeket, viszonyokat is.

Igaz ez a családi hagyományoktól kezdve az egyházakon át minden közösségre.

A rózsafüzér (szentolvasó), mint itt már többen elmondták, azért nem amulett, mert nem várunk tőle csodát. Egyszerűen segédeszköz, ami segít az ima közben elmélyülni. A rózsafüzér imádságban bizonyos imákat meghatározott számban és sorrendben kell mondani. Az olvasó segítségével nem kell figyelmet fordítani arra, hogy hol tartasz az imában, a füzér végigvezet rajta. Az imafüzérek más vallásokban is megtalálhatók, illetve a kereszténységen belül is több fajtájuk van, mind ugyan azt a célt szolgálják.

A keresztvetés a katolikusok egyszerű hitvallása, közösségvállalása.

A térdelés és felállás a tisztelet és az alázat jele, nem csak vallási értelemben, lásd pl a himnuszok alatti tiszteletadást.

Természetesen azért hajtja mindenki egyformán végre, mert egyrészt évszázadok óta generációkon keresztül adódik tovább, másrészt elég furcsa lenne bármilyen szertartás, ha mindenki azt csinálna, ami éppen az eszébe jut. Ahogy pl egy konferenciának is megvan a rendje, úgy egy misének is.

A szenteltvíz Krisztus keresztségére emlékeztet. Szerepét talán Szent Teréz fogalmazza meg a számomra legjobban: " „a szenteltvíznek igen nagy az ereje. Az én lelkem mindig valami sajátságos és igen mély vigasztalódást érez, valahányszor meghintem magamat vele. Rendesen valami kimondhatatlan megújhodást tapasztalok magamban, s valami belső örömet, amelyből egész lelkem erőt merít."

Ha átmegy egy fekete macska az úton, és vet valaki egy keresztet: ez is hitvallás, nem fog a macska ártani. :)

focista belép a pályára, vet egy keresztet, hitvallás, hogy sok gólt fog lőni.

Mások szerint pedig babonaság.:)

"[A szenteltvíz] szerepét talán Szent Teréz fogalmazza meg a számomra legjobban: 'a szenteltvíznek igen nagy az ereje.'" -írod.

Ezért nyomta a "szenteltvizet" élőkre, haldoklókra, és halottakra is. Kórházakat járt Indiában (Kalkutta és környéke), és a muszlim hívő haldoklókra nyomták a szenteltvizet. Volt, hogy valaki már meghalt, arra is nyomták. Ezt a mormonok is csinálják, halottakat "keresztelnek", aki élőként tagadta őket.

Ez valaki szerint szent cselekedet, valaki szerint babonaság. Én szerintem babonaság.