Katolikusok és reformátusok! Dániel könyve magyarázata esetében szándékosan választjátok ketté a Méd és Perzsa Birodalmat, hogy a makkabeus korra lehessen magyarázni a könyvet, igazolva az i. e.2. századi keletezési elméletet?
A 2. és 7. fejezetről beszélek, ahol teljesen érthetetlen módon szétválasztják a médeket és a perzsákat lehetővé téve így a negyedik birodalomnak a görögök korára való magyarázatát, ami alapot nyújt a makkabeus korai elméletnek.
A könyv szerzője azonban szinte egyértelművé teszi, hogy a 2. és a 7. fejezetben is egy birodalom alatt értette a két hatalmat, így az azután következő negyedik birodalom Rómával azonos. Az ókori és a középkori magyarázók is ezt a magyarázatot képviselték.
Azt még megértem, hogy ateista aktivisták és egyéb keresztényellenes vallások így magyarázzák a könyvet (bár bizonyítani nem tudják az állításukat így sem), mert el akarják tüntetni a Szentírásból a jövendölés minimális transzcendenciát is, hogy ezzel igazolva legyen az állításuk, hogy "a Biblia csak egy a többi szent könyv közül", de hívő keresztény emberek miként csatlakozhatnak ehhez a táborhoz?
válasza:"pusztán annyira beágyazódott a tudományos szakirodalomba"
Ezzel azért vitatkoznék, mert erről a soha nem létező "zsinatról" ezen a fórumon olvastam először, pedig előtte is olvastam sok teológiai témájú írást.
Valószínűleg a maszoréta héber kánon mellett érvelők használják előszeretettel, hivatkozási alapént (lehet ezzel függ össze, hogy sosem hallottam korábban ezt a "zsinatot").
Egyébként igen, fontos a forráskritika, nem is nagyon szeretem amikor "többszörösen hivatkoznak" meg valamit, inkább megpróbálok rákeresni az eredeti forrásra, ha elérhető.
Én a jamniai zsinatról annyit tudok még, hogy nem csak a héber kánont rögzítették ott véglegesen, hanem a héber szöveget is, ha jól emlékszem.
Josephus Flavius viszont az 1. század végén úgy beszél a héber Szentírásról, mint amely már egy lezárt egységet alkot, az i.e. 5. század óta. A mai tudomány nem fogadja el Josephus érvelését, mert a felosztókritikával szétforgácsolták a Biblia könyveit, ezért a jamniai zsinatra már csak szükségszerűen is kell hivatkozni.
válasza:Josephus állítása bizonyára hibás, mert a Krisztus korabeli zsidóság olyan könyveket is elfogadott, mi később keletkezett, mint Kr.e. 5. század. A jamnai zsinatra én azért nem hivatkoznék, mert egyszerűen nem létezett, egy 19. századi kitaláció.
Szeretik a héber iratokat sokan úgy kezelni, mintha valami kőbe vésett szent dolog lenne és a 10 paranccsal együtt kapta volna Mózes. Ez pedig szerintem alapvetően téves elgondolás, mert nem hogy a kánon nem volt egy lezárt egész, de még a szöveg sem. Például gyakori érvnek látom, hogy a Septuaginta már a Kr.e. 3. században lezárt és kész mű volt, holott ez is egy alapvetően téves elgondolás, mert az általam olvasottak alapján akkoriban csak a Tóra volt görögre fordítva, ezt követő sok évtized alatt folyamatosan bővült.
A héber szöveg rögzítése pedig szintén egy hosszú, sőt több évszázados folyamat volt, ami jócskán belenyúlt már a középkorba.
Persze értem én a törekvéseket, hogy sokan miért állnak adott oldalra, miért fogadnak el egy jamniai zsinatot, csak ezeket az érveket nem igazán tudom elfogadni.
Na de mindegy is, nem akarok egy kanonizációs vitát, csak látva az ominózus zsinat említését, gondoltam rákérdezek.
Nyugodtan beszélgetünk a kanonizációról, mert érdekel a téma.
Azt mondod, hogy a Josephus korabeli zsidóság más könyveket is elfogadott. Mármint kikre gondolsz?
Három irányzatról tudok.
1. Szadduceusok (Tóra 5 könyvét fogadták el)
2. Esszénusok (Náluk több könyv volt, bár kérdés számomra, hogy például Hénok könyvét szentírásként olvasták-e)
3. Farizeusok (ide tartozott Josephus).
Talán voltak még mások is, de ezekről tudok (amikről Josephus is ír).
Jeruzsálem 70-es pusztulása után csak a farizeusok maradtak meg, belőlük lett a rabbinikus Júdaizmus. Josephus szerint az ő kánonjuk már lezárt volt az első század végén kb. 600 éve. Miért ne lehetne ez így?
És szerinted miért fogadják el sokan a Jamniai zsinatot, mint valós tényt, mik a törekvések?
(vagyis elnézést, Krisztus korabeli zsidóságról beszéltél).
Amúgy nyilván nem kell erről beszélni, csak ha van hozzá kedved.
válasza:Hozzáteszem, hogy se történész, se teológus nem vagyok, csak egyszerű érdeklődő.
Inkább kulturális oldalról közelítettem meg a zsidóságot és általánosan, mint hellenizált zsidóságról írtam (ebbe beleértem a Palesztin területen élőket is valamilyen szinten). Az talán vitán felül áll, hogy általánosságban a zsidóság ekkorra már szinte teljes mértékben a LXX-et használta, nem csak a szórványban élők, hanem a Palesztinában élők is. Egyébként ez látszik az Újszövetségen is, mert annak írói a LXX-hez nyúlnak vissza. Sőt előszeretettel használják forrásként az un. protokanonikus műveket is. Tehát ha még az első század közepén se beszélhetünk szilárd kánonról, akkor hogy beszélhetnénk a Kr.e. 5. században?
Szerintem sokkal inkább a kereszténység terjedésével kezdték egyrészt szűkíteni a kánont, másrészt majd a maszoréták által új szövegvariánsok jelentek meg.
Például ilyen tekintetben érdekes összefoglaló írás az alábbi:
Megjegyzem, fogalmam sincs, hogy melyik felekezet ez (tehát véletlenül sem akarom reklámozni), viszont sok itt felsorolt tényt már több különböző helyen is olvastam.
Köszi a választ.
Az általad említett felekezet a Church Of God, amelynek vannak érdekes írásai, csak véleményem szerint egy szekta, nem fogadják el a Szentháromságot sem, ha jól tudom. Valóban van abban valami, hogy a zsidóság kánonja nem volt még kész akkor, amikor Josephus mondja, kérdés akkor viszont, hogy miért és mi alapján állítja azt? Nem hiszem, hogy hazudott volna. Ő eleve nem is egy átlag ember volt, hanem egy nemesi családból származó pap, hadvezér, történetíró. Jobb rálátása volt a Izrael történetére, a maga korában mint az emberek többségének. Én ezt csak úgy tudom érteni, hogy a farizeusok által elfogadott kánon, ha nem is a perzsa korszakban, de az első század végén már szilárd volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!