Hogy tud misét bemutatni egy református papnő, amikor menstruál?

Kedves Kérdező,

A protestáns keresztény álláspont szerint nem a mise kihagyása bűn, hanem a mise maga a bűn, mert az bálványimádás.

Idézet a Heidelberg KT-ből (500 éves protestáns hitvallás):

80. K.: Mi különbség van az Úrvacsora és a pápás mise között?

F.: Az Úrvacsora azt bizonyítja nékünk, hogy Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatáért, melyet Ő maga vitt egyszer véghez a keresztfán, minden mi bűneink megbocsáttatnak. És hogy mi a Szentlélek által Krisztusba oltatunk, aki emberi természetével (testével) már nincs a földön, hanem a mennyekben van, Istennek, az Ő Atyjának jobbján s azt akarja, hogy ott imádjuk Őt. A mise ellenben azt tanítja, hogy az élők és a holtak bűnei nem a Krisztus szenvedéséért bocsáttatnak meg, ha csak a misemondó papok naponként meg nem áldozzák érettük a Krisztust. És hogy Krisztus a kenyér és a bor alakjában testileg jelen van. És ezért azokban kell Őt imádni. Ezért a mise lényegében nem más, mint Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás.

Zsid. 7: 26, 37; 9: 12; 10: 10-12; Ján. 19: 30; Máté 26: 28; 1. Kor. 6: 17, 10: 16-17; Kol. 3: 1; Zsid. 1: 3, 8: 1; János 20: 17; Fil. 3: 20; Luk. 22: 19, 24: 52; Ján. 4: 21; Csel. 7: 55; 1. Thess. 1: 10; Zsid. 9: 26, 10: 12-14.

81. K.: Kiknek szereztetett az Úrvacsora?

F.: Azoknak, akik útálják magukat bűneik miatt, mégis bíznak abban, hogy azok megbocsáttatnak Krisztusért és hogy még a megmaradt gyarlóságaikat is elfedezi az Ő szenvedése és halála. Akik kívánják is, hogy hovatovább erősbödjenek a hitben és jobbakká legyenek életükben. De a képmutatók (hipokraták) és akik nem térnek tiszta szívvel az Istenhez, azok ítéletet esznek és isznak maguknak.

1. Kor. 10: 19-22; 11: 28; Máté 11: 28; 2. Kor. 13: 5; Máté 11: 29; 1. Kor. 11: 29.

82. K.: Oda bocsáthatók-e ehhez az Úrvacsorához azok, akik felfogásukkal és életükkel hitetleneknek és istenteleneknek bizonyulnak?

F.: Nem. Mert az megszentségtelenítené Isten Szövetségét és felgerjesztené az Ő haragját az egész gyülekezetre. Azért kötelessége a keresztyén Egyháznak, hogy az ilyeneket Krisztus és az Apostolok rendelete szerint a mennyország kulcsaival mindaddig kizárja, amíg be nem bizonyítják életük megjobbítását.

1. Kor. 10: 21; Péld. 15: 8; Máté 18: 15-17; 2. Thess. 3, 6, 14, 15; 1. Kor. 11: 20, 34; Ézs. 1: 11, 66: 3; Jer. 7: 21.

Idézet a 10 parancsolatból (4. parancsolat):

2Móz 20:8 Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. >>

2Móz 20:9 Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; >>

2Móz 20:10 De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, [se] szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van; >>

2Móz 20:11 Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.

A 10 parancsolatban szereplő 7. nap megszentelése az a szombati munkától való tartózkodást jelenti, nem a vasárnapi bálványáldozati szertartáson való részvételt.

"A 10 parancsolatban szereplő 7. nap megszentelése az a szombati munkától való tartózkodást jelenti"

Számodra lehet, de számunkra, keresztények számára az Úr napja már vasárnap, Krisztus feltámadásnak napja. Már az apostolok is kenyértöréssel emlékeztek meg vasárnaponként.

Egyszerű: nem járul az oltárhoz.

Az említett parancsolat ugyanis az ószövetségi liturgiához tartozik; az abban szereplő oltár a Templom oltára volt (az ószövetségben egyetlen Templom volt, Jeruzsálemben -illetve előtte ezt a feladatot a Szent Sátor látta el). Amióta Titusz serege 70-ben lerombolta a Templomotb azóta sem férfi, sem nő nem tud az Oltár elé járulni, még a református lelkésznők sem. Így ez a probléma nem fordulhat elő (legalábbis amíg a Templomot újra nem építik és fel nem szentelik, de ennek van egy pár objektív akadálya)...