Az 1500-as években a református vallás hirdetése valami teljesen idegen őrületnek tűnt? Ellenkezett mindenki a vallott nézeteivel?

Nem tűnt annak, ráadásul még akkor a református vallás is még csak alakulóban volt akkor. Mivel az egyszerű emberek teológiailag képzetlenek voltak, annyira nagyon össze se zavarta őket. Ha pedig még is, akkor se volt mit tenni, mert akié a föld, azé a vallás elvén elég volt a földesurat megkörnyékezni. Már ha volt földesúr, mert például Magyarországon, amikor erőteljesen megkezdődött a református térítés, elég rendezetlen viszonyok uralkodtak elsősorban az ország középső, déli részében, de keleten se volt minden rendben.

Egyébként a református prédikátorok is törekedtek arra, hogy ne zavarják nagyon össze az embereket. Mivel a török kiirtotta a katolikus papság nagyon jelentős részét akkoriban, így a templomok üresen álltak gyakran. Szóval hogy ne zavarodjanak össze az emberek, kezdetben rendkívül hasonló módon mutatták be az istentiszteleteket, mint egykor a misét a papok. Az egyszerű ember pedig már annak is örült, ha Istenről hallhatott a templomban, stb... Így lassan, fokozatosan térítették át az embereket.

"akkor mostantól az itteni templom református"

Erről mindig eszembe jut, hogy a szomszéd faluban az evangélikusok váltig állították, hogy az ottani árpád-kori templom evangélikus volt mindig. Persze a bíróság belátta, hogy nem lehetséges, mert Luther több száz évvel később született, így kénytelenek voltak visszaadni jogos tulajdonosaiknak.

Az átlag emberek örültek neki, főleg, hogy ennek inkább politikai hozományi voltak, nem hitbéli. Mit tudtak az emberek Luther teológiai szembenállásáról? Még a Bibliát sem ismerték, hisz a reformáció után engedték lefordítani saját nyelvekre. Ez a mozgalom nem új Istent hirdetett, hanem a vatikán hatalmának megdöntése, illetve a vatikán és a Német-Római Birodalom gazdagságának, és felesleges pompájának bírálása jutott el a köznéphez, és annak a pompának a szétosztásának az ígérete. (ami természetesen nem történt meg)

Így terjedt hát ilyen gyorsan a reformáció, ezért fogtak a közemberek még fegyvert is a cél érdekében.

Én magam is protestáns vagyok, de sajnos elmondható, hogy a reformáció mögött főként politikai okok húzódtak meg, nem pedig hitbéli nézeteltérések.

#2

Az is igaz nagyjából amit írtál, csak nem vidéken és nem Magyarországon. Ez sokkal inkább a polgárosodó nyugatra volt jellemző. Jellemzően ott indultak az ebből fakadó puritán mozgalmak is. Persze nem teljesen világos a kérdésből, hogy a kérdezőt a magyar vidéki helyzet érdekli (bár kérdésben lévő példája erre utal), vagy általánosságban.

Azért azt megjegyezném, hogy nem a Biblia latin nyelve volt a fő probléma, hanem sokkal inkább a nyomtatás hiánya. Illetve, hogy ennek megjelenése után is rendkívül drága volt. Például valós probléma volt a magyar reformátusok körében, hogy bár már létezett fordítás, sok lelkésznek nem volt Bibliája sem. Erre válaszul az egyik korabeli ref. zsinat kötelezett minden lelkészt Biblia beszerzésére rövid határidővel, és tisztségvesztést helyezett kilátásba büntetésként.

Szóval láthatod, érdekesek voltak az akkori viszonyok, nem szabad hamar ítélkezni.

"Állítom Habsburgok felügyelete nélkül, itt most nem lenne sok katolikus templom. "

Azért kellett hozzá egy Pázmány Péter is. Pusztán politikai okokból nem fog tartósan megmaradni valaki egy adott hiten. Pázmány a hit oldaláról érvelt, és "a piszkos, gonosz ellenreformációs módszerekkel" visszatért a főnemesség nagy része a Katolikus Egyházba. Érdemes elolvasni a levelezéseit.

Pázmány ismerte fel a papképzés szerepét is, és állította fel a szemináriumokat, hogy teológiailag képzett papság legyen. Mert ha képzetlenek a papok, akkor persze, hogy a lakosság nagy része átfog térni a meggyőzőbb protestáns prédikációk hatására valamelyik protestáns felekezetbe. Persze, a Habsburgok ezt támogatták, meg Pázmány segítette trónra III. Ferdinándot is. Közös volt az érdek, de csak a Habsburgok miatt azért nem tért volna vissza a magyarság jelentős része.

#4

De hála Istennek, kellően erősek voltak mind a Habsburgok, mind a Pápai Állam, máskülönben most végezhetnéd a napi ötszöri imát Mekka felé. Valahogy a református hitre tért Erdély nem óhajtotta kiűzni a törököt (sőt!), így ez a feladat a pápára hárult.